Index Vakbarát Hírportál

Folytatódik a vízi hakni, de a vízimentőknek két éve tartozik az állam a pénzjutalmukkal

2024. március 6., szerda 19:33

Lassan két éve, hogy komoly felzúdulást keltettünk a birminghami (Alabama állam) 11. világjátékok magyar érmeseinek kiosztott durván egymilliárd forintnyi állami pénzjutalom visszatetsző mivoltát feszegető cikkünkkel. Jövőre a szecsuáni Csengtuban újra világjátékokat rendeznek, immár 12-es sorszámmal, és újra hallani disszonáns hangokat. Miközben a 2022-es állami pénzdíjakat négy sportágban még ki sem fizették, és az érintett sportolók perben állnak a sportállamtitkársággal.

Szűk két éve komoly visszhangot keltett a birminghami 11. világjátékokat követő bőkezű állami jutalomosztás anomáliáit feszegető cikksorozatunk. Akkor

mintegy egymilliárd forintnyi eredményességi jutalom talált gazdára.

Időközben elkezdődött a kvalifikációs folyamat a 12., Csengtuban (Kína, Szecsuán tartomány) esedékes következő világjátékokra, és mondanunk sem kell, ismét (vagy még mindig) forrong a magyar sport.

Alábbi írásunkban

Még egy aerodance-arany is 17 milliót ért

Emlékeztetőül: 2022 nyarán a birminghami világjátékokon a magyar sportolók 27 érmet szereztek, 11 arany, 7 ezüst és 9 bronz megoszlásban. Mivel a győztesek között voltak öttagú vízi- és életmentő váltók, sőt még egy aerodance-csoport (!) is nyolc fővel, és valamennyi csapattag az egyéni győztesekkel azonos mértékben részesült a jutalmakból, elméletben hozzávetőleg egymilliárd forintot fizettek ki a dobogósoknak. 

A versenyzői pénzjutalom az IWGA által szervezett világjátékok, valamint a FIDE által szervezett sakkolimpia esetén (nettó összegben, forintban) a Magyar Közlöny 2021/26-os számában megjelent, Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt kormányrendelet értelmében a következő:

Mindez amiatt érdekes, hogy a köztudatban az élt, a világjátékok helyezettjeinek állami pénzjutalma az olimpiai prémiumok 50 százaléka, pedig az aranyérmesek esetében az már Tokióban is 50 millió forint volt. Sőt, Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) december 9-i közgyűlésén bejelentette, hogy tíz százalékkal emelik az olimpiai, illetve paralimpiai helyezésekért járó pénzdíjak összegét. Azaz egy párizsi aranyéremért 55 millió forint dukál már. Ha az ötven százalékos elvet követné az államtitkárság, akkor a 2025-ös, csengtui világjátékok aranyérme 27,5 millió forintot érne. 

Mármost, a világjátékokon elért helyezésekért csak 2017 óta adnak pénzt. És ahogyan azt két évvel ezelőtt az Index megírta, amióta pénz is jár a szereplésért, ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés a magyar sportolók körében az addig lesajnált esemény iránt.

A 2022-es, birminghami seregszemlét megelőző tíz világjátékokon együttvéve 10 aranyérmet gyűjtöttek a mieink, legutóbb csak Birminghamben volt 11 arany a 7 ezüst, a 9 bronz és a rengeteg egyéb helyezés mellett. Mindezt úgy, hogy még a nyolcadik helyezetteknek is jár egymillió!

Mindent szabad, ami nem tilos?

Az ember erre azt mondhatná, hogy ami nem tilos, azt szabad, és csak az irigység beszél azokból, akik szóvá teszik a pénzközpontú szemlélet elharapózását. Csakhogy meglehetősen fura mintázatot lehet felfedezni Birmingham óta.

Azokban a korábban amatőrök jókedvű, olykor még üzenetértékkel is bíró tevékenységeként felfogott sportágakban, mint például a vízi- és életmentés, profi úszók is rajthoz állnak. Olyan sportolók, akik a világjátékokon egy kis pénzt (vagy nem is kicsit) akartak keresni, és emiatt megszakították világbajnoki felkészülésüket, amit Sós Csaba szövetségi kapitány annak idején szóvá is tett az Indexnek adott nyilatkozatában.

Néhány név a vízi- és életmentés akadály- és vegyesváltójában arany- és ezüstérmet szerző magyar stafétákból: Szabó Szebasztián, Gyárfás Bence, Takács Krisztián, Balog Gábor, Senánszky Petra, Gyurinovics Fanni, Jakabos Zsuzsanna, Verrasztó Evelyn, Ugrai Panna. Valamennyien világszínvonalú profi úszók, akik könnyedén lenyomták az ebben a sportágban korábban versenyző és érmeket szerző társaikat, akik hozzájuk képest csupán jámbor műkedvelők.

Háborognak a búvárúszók

Ez volt 2022-ben, Birminghamben, most azonban továbbfajulni látszik a helyzet, amire ismerősünk hívta fel a figyelmet. Az illető a búvárúszásban érdekelt, de nem szerette volna kiadni személyazonosságát, elkerülendő a várható támadásokat. 

Miről is van szó? Jövőre a kínai Csengtuban rendezik a 12. világjátékokat, ahová egy nem túl bonyolult kvalifikációs folyamat eredményeképpen lehet kijutni; uszonyosúszásban például világkupaversenyeken lehet összegyűjteni a szükséges pontszámot. Az első vk-t február végén rendezték a franciaországi Aix-en-Provence-ban, ahol az 50 és a 100 méteres versenyben Szabó Szebasztián neve tűnt fel, és nemcsak feltűnt, hanem a győri úszó óriási fölénnyel meg is nyerte mindkét számot. (Érdekes adalék, hogy Szabó neve mellett klubjaként a Petrov állt, csak így, szimplán. Tudjuk, a Győri Úszóklub elnöke Petrov Iván, és azt is tudjuk, hogy a szereplés egyik feltétele az, hogy az illető uszonyosúszásban is igazolt versenyző legyen, ebben a szakágban pedig Szabó klubja a Petrov.) 

A két toronymagas győzelemmel Szabónak máris megvan a világjátékok kvalifikációjához szükséges pontszáma, és bár a búvárúszók szeretnék, ha sportáguk népszerűsítése érdekében több versenyen is elindulna a győri sportember, ebből nyilván semmi sem lesz, mert Szabó a párizsi olimpiára készül, így nagy valószínűséggel legközelebb csak Csengtuban húz két uszonyt a lábára, hogy borítékolhatóan bezsebelje az 50 és a 100 méter aranyérméért járó kétszer 17,5 millió forintot. (Ha időközben nem emelik meg a tarifát.) 

Annyit még mindenképpen érdemes elmondani, hogy Szabó az uszonyosúszásnak abban a válfajában jeleskedik, amelyben nem egyetlen, a bálna farokúszójára emlékeztető hatalmas uszonyt csatolnak magukra a versenyzők, hanem a másikban, amikor csak két kicsiny békatalpat húznak fel. Ilyet egyébként az edzéseken a normál úszók is használnak. 

Szóval ha a profi úszók elárasztják az uszonyosúszásnak ezt a szakágát, akkor könnyűszerrel letarolják az érmeket és az ezekkel járó sokmilliós pénzdíjakat, miközben az „igazi” uszonyos búvárúszóknak maradnak az értéktelenebb helyezések. Ha egyáltalán csapatba kerülnek, és nem szorulnak teljesen perifériára…

Miért nem fizetik ki a jutalmakat?

Itt ki is tehetnénk a pontot a történet végére, de nem így lesz, mert van benne még egy csavar.

Fentebb nem véletlenül írtuk azt, hogy elméletben hozzávetőleg egymilliárd forintot fizettek a dobogósoknak. És a hangsúly az elméletben szón van.

Tudniillik néhány számban (uszonyosúszás, vízi- és életmentés, kickbox, aerobik) még nem fizették ki az állami pénzjutalmakat, és ahogy most állnak a dolgok, nem is fogják.

Az indok a következő: a kormányrendelet azt is kimondja, hogy csak akkor adható pénzjutalom, ha az adott versenyszám kvalifikációs folyamatában legalább tizenöt nemzet képviselői vesznek részt. 

Márpedig nevezett versenyszámokban ez a kritérium nem teljesült. Legalábbis ez az államtitkárság és a felterjesztéseket elkészítő NVSZ (Nemzeti Versenysport-szövetség) álláspontja, amit a hoppon maradt sportolók peres úton meg is támadtak. Úgy tudjuk, az első tárgyalásra a napokban kerül sor. 

Felkerestük a Honvédelmi Minisztérium sportért felelős államtitkárságát, és azt a választ kaptuk, hogy egyfelől a világjátékokkal kapcsolatos pénzjutalmakkal érdemben majd csak a párizsi olimpiai után foglalkoznak, másfelől folyamatban lévő peres ügyről nem adhatnak tájékoztatást. 

(Borítókép: Szabó Szebasztián a férfi 50 méteres gyorsúszás előfutamában a dohai vizes világbajnokságon 2024. február 16-án. Fotó: Kovács Tamás / MTI)

Rovatok