Védelmébe vette a magyar edzőket Selmeci Attila, akivel először lett olimpiai bajnok és világcsúcstartó Milák Kristóf. A szakember megdőlt elméletekről, Virth Balázs leendő utódjáról és a pillangóúszás klasszisának jövendőbeli lehetséges terveiről is beszélt lapunknak.
Selmeci Attila nyolc évig tartott ki a nála 41esztendővel fiatalabb Milák Kristóf mellett, az őt követő Virth Balázs 24 éves korkülönbséggel 34 hónap elteltével távolodott el az elméletekre és a jóslatokra rácáfoló úszózsenitől. Milák az idősebb és a fiatalabb mesterével is olimpiai, világ- és Európa-bajnok lett, ráadásul világcsúcsot is javított, ebből kiindulva még sem lehet döntetlent emlegetni. Virth Balázst a napokban sikerült nyilatkozatra bírni, de aztán meggondolta magát, és elbizonytalanodva visszakozott, a Magyar Úszó Szövetségben szakmai alelnöki tisztet betöltő Selmeci Attila viszont készséggel állt rendelkezésre. Kétségtelen, hogy utóbbinak volt a könnyebb dolga...
Tájékozatlannak és igazságtalannak nevezte Selmeci Attila azokat, a magukat bennfentesnek és csalhatatlannak tartó kritikusokat, akik szerint a magyar úszóedzők nem haladnak a korral, csökönyösen ragaszkodnak azokhoz az elvekhez és praktikákhoz, amelyek kidolgozója egykor a 2004-ben elhunyt Széchy Tamás, modernizálója pedig a 2017-ben eltávozott Széles Sándor voltak. Selmeci, a szövetség szakmai alelnökeként kötelességének érezte, hogy megvédje a mundér becsületét, de ha a tisztségének említése kevés volna szavai hitelességének alátámasztásához, ő az, aki nyolc évig Milák Kristóf edzője volt. Odaadó munkájának köszönhetően lett első alkalommal olimpiai, világ- és Európa-bajnok a tanítványa, emellett még világcsúcstartó is a 200 méteres pillangóúszásban, a „földön kívüli” Michael Phelps 10 éves rekordját megdöntve.
Magyar műhelyekből a csúcsra
A valóságtól elrugaszkodik az, aki a magyar úszóiskoláról mostanában lenézően nyilatkozik, aki általánosít, maradisággal és elkényelmesedéssel vádolja még a legjobb nevű szakembereinket is. »Kóstolgatás« helyett inkább kalapemelés járna az olyan kiváló mesterembereknek, mint amilyen például Plagányi Zsolt, aki most egyszerre lehet büszke és szomorú azok után, hogy Németh Nándor, a tanítványa a 100 gyors olimpiai döntőjében mindössze egy századdal maradt el a bronzérmestől, kettővel pedig a második helyezettől. Magyar műhelyt képviselve, a magyar úszóiskolának dicsőséget szerezve jutottak fel a csúcsra Párizsban a tudása mellett a szerénységéről is híres Szokolai László tanítványai is, a nyílt vízi versenyben aranyérmes Rasovszky Kristóf és a bronzérmes Betlehem Dávid, akik életük talán legnehezebb versenyét vívták meg a Szajna sokszor elátkozott vizében. Nem feledkezhetek meg Magyarovits Zoltánról sem, aki a világ élvonalába hozta fel Kós Hubertet. Sokat köszönhet most neki az amerikai Bob Bowman, akivel Hubi szintet lépve 21 esztendősen először lett olimpiai bajnok, hozzáteszem, aligha csak először és utoljára
– nyilatkozta az Indexnek a magyar úszóedzők egyik doyenje, hangsúlyozva, hogy Párizsban a magyar olimpiai csapat legsikeresebb tagjai közül egyéni indulóként csak az úszóválogatott képviselőinek a nyakába akasztottak aranyérmet.
Selmeci Attila egyetért azzal, hogy a Tokióban és Párizsban is egy-egy arany- és ezüstérmet nyerő Milák Kristóf pályafutásának alakulása nemcsak a sikerekről, hanem elméletek megdőléséről is szólt.
Nem vált be például az a feltevés, hogy a mesteredző és a kivételes talentum közös munkája azért ért véget 2021-ben, mert a közöttük lévő 41 éves korkülönbség túl nagy volt, és ez gátolta az összhang fenntartását.
A Selmecit váltó Virth ugyanis csak 22 évvel számol többet Miláknál, noha távolról sem volt könnyű az elmúlt három éve, mégsem lehet azt mondani, hogy kiöregedett volna ebből az edző-versenyző kapcsolatból.
Rácáfolt az élet arra a jóslatra is, hogy a párizsi siker majd elsimítja az ellentéteket Virth és Milák között, talán még fényt is derít arra, hogy másfél év eltelte után minek – vagy kinek – a hatására szűnt meg békésnek mondható hónapok időszaka. Az ember azt gondolná, hogy egy olimpiai győzelem csak közelebb hozhatja a sikerek kovácsát a versenyzőjéhez, most azonban ennek éppen az ellenkezője következett be.
A tokiói olimpiához közeledve egyre nagyobb volt a feszültség, tapasztalt edzőként olvastam a jelekből, és egyre kevesebb esélyt láttam közös munkánk folytatásának, de a küldetésünket így is teljesíteni tudtuk. Virth Balázs az utóbbi másfél évben többször is a tanácsomat kérte, amolyan »kezelési utasításokat«. Meglepett, hogy már az olimpia vége előtt tudatta a világgal, hogy Kristófnak valaki másra, új impulzusokra, másféle útmutatásra van szüksége, magyarán mondva a következő olimpiai ciklusban már nem ő lesz a kétszeres olimpiai bajnok edzője. Döntéséhez mást nem is fűznék hozzá, azt viszont elmondanám, hogy Milák párizsi produkcióját csak megsüvegelni lehet, főképpen annak figyelembevételével, hogy honnan indult, mekkora lemaradást hozott be és miként küzdött
– mondta Selmeci Attila.
Milák Kristóf olimpiai bajnoki címet érő úszása a férfi 100 méteres pillangó döntőjében
„Amíg Kristóf, akinél nagyobb tehetség kevés akad az úszóvilágban, nem szólal meg, és nem tudatja, hogy kire esett a választása, továbbra is csak találgatni lehet – folytatta Selmeci. – Amióta elváltak az útjaink, ritkán találkoztam vele, amúgy sem én vagyok az, akit beavatna a titkos terveibe. Mondom tehát, amit gondolok. Nekem mindig is az volt a véleményem, hogy az edző-versenyző kapcsolatnak a kölcsönös bizalomra kell épülnie, ha az megbillen, abból előbb vagy utóbb baj lehet. Előbb kicsi, aztán nagy, és ha nem sikerül változtatni, már a káosz következik. Afelől nincs kétségem, hogy Kristóf következő edzője is magyar lesz, valószínűleg nem egy öregúr, ahogy egy tapasztalatlan fiatal sem. Nem kizárt, hogy nem is egy klasszikus értelemben vett szakedzőedző áll majd mellé, hanem egy mindig rendelkezésre álló segítőtárs, akit Kristóf fog irányítani és feladatokkal ellátni. Már én is megtapasztaltam, hogy minden olyat szeretne kipróbálni, amiről hallott vagy amit látott, amitől fejlődést várt. Jómagam is nyitott voltam az újra, mindvégig képeztem magamat, és soha nem tagadtam, hogy azok az ismereteim meghatározó jelentőségűek voltak a számomra, amelyeket az ausztrál, az amerikai és a japán úszósportban dolgozó kollégáim munkájának tanulmányozásából szűrtem le. Ezt a vonalat követte Virth Balázs és más edzők is, akik velem együtt úgy vélekedtek, hogy a jobbtól, a tapasztaltabbtól és sikeresebbtől soha nem szégyen tanulni.”
A mit hozhat a jövő kérdésének megválaszolására érthetően nem tartja magát illetékesnek Selmeci Attila, mondván, hogy az Milák Kristóf dolga, egy rövidke előrejelzés megfogalmazására mégis vállalkozott.
Az előrejelzést inkább sejtelemnek nevezném. Nem lennék meglepődve, hogy ha az immár kétszeres olimpiai bajnok nem arra törekedne, hogy a 200 pillangón tovább javítson az 1:50.34 perces világcsúcsán, mert még az is megtörténhet, hogy a jövőben a 100 pillangó és a 100 gyors kerül az előtérbe, azok lesznek a számára legfontosabb versenyszámok
– mondta befejezésül Selmeci Attila.
(Borítókép: Milák Kristóf, a 100 méteres pillangóúszás aranyérmese, olimpiai bajnoka és a 200 méteres pillangóúszás ezüstérmese a 2024-es párizsi nyári olimpián, a Trocadéro téren, a Bajnokok Parkjában 2024. augusztus 5-én. Fotó: MTI / Illyés Tibor)