Pénteken derült ki, illetve írta meg a Sportal, hogy Milák Kristóf senkit sem nevezett meg edzőjének, ennek következtében a szakemberek nem kaptak (volna) egy fillért sem a remek pillangózó olimpiai arany- és ezüstérméért a felkészítőknek járó pénzjutalomból. Végül azonban három személy lett a kedvezményezett, Virth Balázs, Zala György és Kovácshegyi Ferenc részesül az olimpiai prémiumból. Az Index szétszálazta a szövevényes ügyet.
Kezdjük a megfellebbezhetetlen tényekkel: Milák Kristóf a párizsi olimpián megnyerte a 100 méteres pillangóúszást, 200 pillangón pedig ezüstérmet szerzett. Az aranyéremért 55 millió, a második helyért 39,27 millió forint az állami pénzjutalma, a kettő együtt 94,27 millió. Ezt kapja Milák.
Mármost, az olimpiai jutalomban részesülő sportolót felkészítő edzőt a versenyzőnek járó összeg 60 százaléka illeti meg tevékenysége elismeréseképpen. (Egyszeri összegről van szó, ennek semmi köze az életjáradékhoz, amely a sportolónak 35, az edzőnek 45 éves kora után jár, és ami a sportoló és edzője esetében az aranyéremért 571 200 forint, míg az ezüstért ennek a hetven százaléka, azaz 399 840 forint. A 24 éves Milákra konkretizálva: ha az úszó szeptember 1-jén töltené be a 35-öt, akkor 971 040 forint járna neki havonta – csak Párizsért, és akkor még nem is beszéltünk a Tokióban szerzett arany- és ezüstérme, plusz a 4x100 méteres gyorsváltóval elért ötödik helye után járó összegről.)
Ez Milák edzője (edzői) esetében ugyanennyi.
Lenne.
Az Index ugyanis úgy értesült, hogy Milák az olimpia előtt le sem adta azt a kérdőívet, amelyet ki kellett volna töltenie, és amelyen meg kellett volna neveznie, kit tekint felkészítő edzőjének/edzőinek.
Tehát nem arról van szó, hogy a szóban forgó rubrikát üresen hagyta volna, hanem annak dacára nem adta le a papírt, hogy ismételten kérték tőle.
Így esett meg, hogy jóllehet a felkészítő szakembert az illető sportolónak még az olimpiára történő elutazás előtt meg kell neveznie – nehogy az legyen, hogy a későbbi eredmény birtokában talál ki valakit –, Milák ezt elmulasztotta. Nem elfelejtette, hanem ismételt felszólítások ellenére szándékosan nem adott meg egyetlen nevet sem. (Hozzátéve, hogy az enyhén szólva is hiányos felkészülése miatt senki, legkevésbé ő maga sem volt biztos abban, hogy érmek, sőt aranyérem koronázza majd a teljesítményét.)
Milák a nevelőedzőjét, Plagányi Zsoltot sem nevezte meg, aki így tízmilliós nagyságrendű összegtől esik el.
Hogy mindezt miért? Erre csak ő maga tudna választ adni, de forrásunknak az a tippje, hogy a példa Hosszú Katinka volt, aki az őt 2018-ban és 2019-ben edző Petrov Árpádot azzal a felkiáltással rúgta ki, hogy az ő hátán senki se kapaszkodjon fel...
Így hát Milák úgy utazott el Párizsba, hogy nem nevezett meg olyan edzőt, aki egy esetleges érem vagy érmek esetén részesülne az állami jutalomból.
Párizsban aztán megnyerte a 100 pillangót, 200-on pedig a francia Léon Marchand mögött második lett, és az olimpia legeredményesebb magyar versenyzőjeként tért haza. (Csipes Tamara a maga két ezüst- és egy bronzérmével még jobban teljesített, 16 millió forinttal többet is keresett Miláknál, de az ő kollekciójában nem volt arany.) 94,27 millió forintos jutalom birtokában. Ami után 60 százalék, azaz 56,562 millió forint jár(na) a felkészítő edző(i)nek. Csakhogy Milák le sem adta az ominózus kérdőívet.
Ez volt az a pont, ahol beavatkoztak a társadalmi és az állami szervek. A procedúra a következő: a sportági szakszövetség (jelen esetben a MÚSZ) javaslatot tesz, azt a Magyar Olimpiai Bizottság jóváhagyja (vagy nem), és az egészre a Honvédelmi Minsztérium sportot felügyelő államtitkára, vagyis Schmidt Ádám üti rá a pecsétet.
És a következő döntés született (fontos hangsúlyozni, hogy a döntést nem a MÚSZ hozta meg): a Milák Kristófnak járó olimpiai jutalom összegének 50 százalékát, tehát durván 47 millió forintot 40-40-20 százalék arányban felosztják Virth Balázs, Zala György erőnléti edző és Kovácshegyi Ferenc edző között.
Ez a számok nyelvére lefordítva azt jelenti, hogy Virth és Zala fejenként mintegy 19 milliót kap, Kovácshegyi pedig 9,5 milliót.
A 60 százalékból még maradt 10 százalék (9,4 millió), abból részesült a csapatorvos, a masszőr és még egy-két sportszakember.
Ezek az olimpiai jutalmak, de itt lenne még az életjáradék, ami az edző(k)nek 45 éves koruk után ketyeg(ne). Mivel azonban Milák nem nevezett meg senkit, ez a pénz benn marad az államkasszában. Mármost, hogyha havi 971 040 forinttal számolunk (mivel az edzői életjáradék összege megegyezik a sportolóival), ami persze az inflációval korrigálva évről évre növekszik, továbbá vesszük egy ember átlagos élettartamát, akkor az edzői életjáradék címén kifizetendő summa mintegy 400 millió forintra rúgna az évek során. Hangsúlyozzuk: ezt nem Miláktól vennék el, ő egy fillérrel nem rövidült volna meg, ha gondol az edzőire.
Milák ennyi pénzt hagyott az államkasszában, ezzel persze nem önmagát, hanem az edzőit megrövidítve.
(Borítókép: Milák Kristóf a férfi 100 méteres pillangóúszás döntőjében a 2024-es párizsi nyári olimpián a Párizs melletti Nanterre-ben lévő Paris La Défense Arénában 2024. augusztus 3-án. Fotó: Kovács Tamás / MTI)