Dr. Tóth Ákos, a Testnevelési Egyetem címzetes egyetemi tanára igen hosszú bejegyzésben fejtette ki véleményét a Milák körüli, hetek óta tartó botrányról, amelyről az Index is beszámolt, miszerint Virth Balázs – aki az úszófenomént a 2021-es tokiói játékok óta menedzseli – nem kapott állami életjáradékot a 24 éves sportoló párizsi olimpiai arany- és ezüstérme után, ugyanis az úszó többszöri kérésre sem töltötte ki azt a papírt, amelyben edzőit jelöli meg. A 81 éves szakember felszólította Orbán Viktor miniszterelnököt és Schmidt Ádám sportért felelős államtitkárt, hogy szolgáltassanak igazságot Virthnek – vette észre a Sportal. 

„Az elmúlt napokban több tekintélyes portál, kitűnő újságíró foglalkozott az olimpia utáni kitüntetésekkel, az ennek kapcsán felmerült kérdésekkel, kétségekkel. Az alábbiakban én is szeretném kifejteni véleményemet egy példa említésével: Edzői életpálya – az edzői munka megbecsülése” – kezdte bejegyzését a szaktekintély.

Teljes egyetértéssel és figyelemmel követtem dr. Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár köszöntőbeszédét, közte: »a sportirányítás kiemelten foglalkozik az edzői szakma támogatásával, elismerve, hogy a hazai sport jövőjének biztosításához elengedhetetlenek a jó szakemberek. Folyamatosan dolgoznak az edzők megbecsülésének növelésén, az edzői szakma helyzetének javítása kiemelt célja a jelenlegi sportirányításnak.« Virth Balázs mellett ültem, és mély fájdalmat láttam az arcán. Ugyanis ő a párizsi olimpia edzői sikeréért – arany- és ezüstérem – nem kapott állami elismerést, kitüntetést. Mélyen lelkébe vésődött a sokkhatás, ami pár nappal előtte a Parlamentben érte. 

Majd kiemelte, Virth izgatottan várta a ceremóniát, kereste a helyét a kitüntetésre várók között, de hátraküldték a vendégszektorba. 

„A kitüntetés elmaradásának oka, hogy a tokiói olimpia óta nála készülő, világ- és Európa-bajnokságot nyert, világcsúcsot úszó Milák Kristóf aláírásával nem igazolta edzői voltát. Tehát nem volt edzője? Nem Virth Balázs alkotta meg a felkészülési tervét, nem ő gyalogolt 100 kilométereket a parton, nem ő dolgozott vele az olimpia előtt négy edzőtáborban? Annyit tudni, hogy nyílt konfliktus, látványos szakítás, szakmai elégedetlenség nem volt közöttük. Egy biztos, megtört valami, amit Kristóf nem közölt sem Balázzsal, és nem tárta a nyilvánosság elé sem. Az egész történet csupa kérdőjel. Csak egyszerűen nem jelölte meg Virth Balázst és senkit sem edzőjének.”

Tóth hozzátette: szerinte fogalma sincs Milák Kristófnak arról, hogy ennek a megtagadásnak milyen szakmai, erkölcsi és anyagi vonzatai vannak, nem utolsósorban az edzői életjáradék tekintetében sem mellékes az ügy. Ezt követően pedig megszólította az állami (sport)vezetőket, hogy szolgáltassanak elégtételt a 46 éves sikeredzőnek, aki nem mellesleg mesteredző, és Gyurta Dániel 2012-es londoni aranyérmében (200 m mell) is vastagon benne volt néhai Széles Sándor és szerencsére nem néhai Kovácshegyi Ferenc mellett. 

Miniszterelnök Úr, Államtitkár Úr, a személyes meggyőződés, a sok Virth Balázs által készített anyag, az egész úszótársadalom egyöntetű véleménye nem elegendő bizonyíték, hogy ő volt Milák Kristóf edzője? Egy aláírás hiányán múlik egy több évtizedes edzői egzisztencia?

Majd egy újabb kérdést szegezett Orbán Viktornak, illetve Schmidt Ádámnak a szakember. 

Az úszóedzői munkához szükséges szakmai anyag átadása mellett nagyon fontos feladatunk az edzői életpályamodell és életforma vonzóvá tétele. A sportágunkban az utóbbi évtizedekben eredményesen dolgozó edzők bizonyították ennek sikerét. Virth Balázs példáján milyen jövőképet tudunk festeni az edzőjelöltek elé?

Tóth Ákos sorait olvasva felmerül az emberben a kérdés: vajon a Köztársasági Elnöki Hivatal protokollosztálya elé, amely kézbesítette a meghívókat a parlamenti ünnepségre, nemcsak a meghívott vendégek, hanem a kitüntetettek részére is, ki vagy kik terjesztették elő a jutalmazottak névsorát? Még élesebben fogalmazva: ki húzta le Virth Balázs és Zala György nevét a listáról? Ha egyáltalán ott volt a nevük. Mert azt senki se higgye, hogy a Köztársasági Elnöki Hivatal munkatársai ilyen szinten képben lennének a párizsi érmesek, illetve edzőik nevét illetően. 

De van itt még egyéb visszás jelenség is, nem csupán Virth Balázs és Zala György kisemmizése és – ne szépítsük – megszégyenítése. Plagányi Zsolt, az a szakember, aki annak idején elindította Milák Kristófot az olimpiai bajnoki címek felé, sem kapta meg a nevelőedzői életjáradékot. Mivel Milák nem töltötte ki a szóban forgó nyomtatványt. Úgy tudjuk, Plagányi írt egy levelet Schmidt Ádám sportot felügyelő államtitkárnak, aminek az volt a lényege, hogy az embernek az édesanyja, az édesapja és a nevelőedzője nem változik meg az évek múlásával.

Logikus és hatásos érv. Mégsem ért célt, mert a válasz az volt, hogy a törvényben feketén-fehéren le van írva, hogy a versenyzőnek kell megneveznie nevelőedzőjét, és ezt Milák nem tette meg. Pedig nem két fillérről, hanem 9 250 000 forintról volt szó.

Végezetül: amikor a nevelőedzők jutalmazásáról szóló törvényt megalkották, aligha az volt a törvényalkotó célja, hogy egy sportoló kénye-kedve szerint határozhassa meg, ki indította el a pályafutását, vagy egyáltalán volt-e olyasvalaki, aki nevelőedzőjének nevezhető. Vajon mennyire motiválja ez a mostani példa az edzői pályára lépő fiatal szakembereket?

Tóth Ákos teljes bejegyzését ide kattintva olvashatják el. 

(Borítókép: Milák Kristóf úszó [j] és Virth Balázs a Duna Arénában 2022. június 24-én. Fotó: Kovács Tamás / MTI)