Az EU Bíróságának horvát főtanácsnoka lehetővé tenné a CAS ítéleteinek felülvizsgálatát a nemzeti bíróságok számára. Kenderesi Tamáson ez sajnos nem segíthet, a magyar úszó ügye továbbra is reménytelennek tűnik. Isten malmai Lausanne-ban is kétségbeejtően lassan őrölnek.
Tamara Capeta, az Európai Unió Bíróságának (EUB) horvát főtanácsnoka szerint a jövőben nem az 1983 óta működő, és a néhai Juan Antonio Samaranch NOB-elnök által életre hívott, lausanne-i székhelyű Nemzetközi Sportdöntőbíróságnak (CAS) kellene kimondania a végső szót az EU sportjogrendszerét érintő vitás kérdésekben, hanem meg kéne adni ennek a lehetőségét az ügyben érintett nemzeti bíróságoknak. A horvát jogtudós a Zágrábi Egyetem tanszékvezető professzora, egyike annak a 11 főtanácsnoknak, akik az EUB döntéseit igyekeznek elősegíteni, ugyanakkor az ítélkezés folyamatában nem vehetnek részt.
Az SzPress Hírszolgálat utánajárt annak, hogy mi késztethette Tamara Capetát az első hallásra meglepő állásfoglalás kialakítására, majd annak közzétételére. Véleményének megismerése előtt fontos tudnivaló, hogy az EU Bíróságának csak olyan személyek lehetnek a főtanácsnokai, akiknek a függetlenségéhez nem fér kétség, minden szempontból alkalmasak arra, hogy országukban akár a legmagasabb bírói tisztségeket betölthessék, ezenkívül elismert szakértelemmel rendelkező, széles látókörű jogtudósok.
Tamara Capeta több fórumon, így a hiteles hírforrásnak számító Inside the Games oldalon is megjelent tanulmánya rámutat arra, hogy két évtizeddel ezelőtti megalakulása óta a CAS az egyetlen fórum, amely felhatalmazott a nemzetközi sportban felmerülő viták rendezésére. Ezzel a jogosultsággal élve egyben a végső szó kimondására, amikor az egyes sportágak szereplői, szervezetei, szövetségei, valamint irányító testületei között kialakult konfliktusok rendezése a végső fokához érkezett.
Capeta rámutat arra, hogy ez a rendszer és gyakorlat olykor sérti az uniós polgárok és intézmények alapvető jogait.
Közzétett állásfoglalásában a horvát főtanácsnok arra hívja fel a figyelmet, hogy olyan helyzetekben, mint például amikor egy FIFA-szabály vagy egy ilyen szabályon alapuló döntés potenciálisan sérti az egyén uniós szabályozáson alapuló jogait, egyedül az Európai Unió tagországainak alkotmányos rendszere biztosíthatja a hatékony bírói védelmet.
Amennyiben az Európai Unió Bírósága megerősítené Capeta véleményét, az EU-tagállamok bíróságai felülvizsgálhatnák a CAS-határozatokat. Ez jelenleg nem lehetséges, de a javaslat megnyitná a kaput a nemzeti bíróságok előtt a CAS-határozatok felülvizsgálatára, egyensúlyba hozva a nemzetközi sportszervezetek autonómiáját az európai polgárok jogaival.
A dolgok mai állása szerint a CAS-határozatokat Svájcban csak meghatározott eljárási okok alapján lehet megtámadni, de az ottani legfelsőbb bíróság az ilyen ügyekkel a legtöbb esetben nem foglalkozik. Ezt bizonyítja az a beszédes adat is, hogy az elmúlt 12 évben mindössze hét, a CAS határozata elleni fellebbezés járt sikerrel.
A megjelent adatok szerint a lausanne-i székhelyű CAS évente körülbelül 950 ügyet kezel, és a futball jelenti a legnagyobb munkaterhelést. A FIFA, mint az egyik fő ügyfele, 2023-ban összesen 2,5 millió svájci frankot (2,75 millió eurót) költött el a peres ügyeire, ami a bíróság bevételének több mint tíz százalékát jelentette.
A CAS működése és annak hatékonysága az elmúlt hónapokban Magyarországon is gyakran került terítékre, az esetek többségében az olimpiai bronzérmes Kenderesi Tamás fellebbezési ügye kapcsán.
Mint ismeretes, a régen várt ítélet meghozásának határidejét a CAS indoklás nélkül már háromszor is megváltoztatta, ami éppenséggel arra is utalhat, hogy a választott bírók tanácstalanok, vagy a felettük álló Tanács engedélyére várnak.
Egy biztos: akármilyen is lesz végre-valahára a CAS döntése, abból újabb ügy fejlődhet ki…
(Borítókép: Kenderesi Tamás 2022. június 21-én. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)