Index Vakbarát Hírportál

Budapest világbajnoka csodálja, hogy olimpiai bronzérmes példaképe nem roppant össze

2025. február 6., csütörtök 10:09

Nem néznek másképpen az Egyesült Államokban tanuló Sárkány Zalánra, ezért különleges bánásmódban sem részesül azóta, hogy a budapesti rövidpályás világbajnokságon aranyérmes lett a 800 méteres gyorsúszásban. Huszonegy évesen előtte a világ, így bátran kijelentheti, hogy még sokszor élné át a győzelem varázslatos pillanatait. Nem csak magával törődik, a világ eseményeit követve mindig képben van. Mostanában például az számára az elszomorító, vagy inkább borzalmas, ahogy a nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) az olimpiai bronzérmes Kenderesi Tamás fellebbezésének ügyét kezeli. Ugyanakkor azt sem tagadja, hogy sikereinek veszprémi kovácsa, Szokolai László nem azt kapta az év legjobbjait köszöntő gálától, amire rászolgált volna.

Nem csak a sportolói bajtársiasság mondatja az újdonsült világbajnokkal, hogy a Kenderesi Tamás fellebbezésével foglalkozó nemzetközi Sportdöntőbíróság túl sokat enged meg magának. Szerinte a CAS-t hidegen hagyja, hogy ítéletének sorozatos elhalasztásával elmérgesíti az olimpiai bronzérmes úszótársa amúgy is mély lelki sebeit. Sárkányt és a nála hét évvel idősebb Kenderesit régi barátság köti össze, ami úgy kezdődött, hogy 14 éves kissrácként a Rióban olimpiai bronzérmes pécsi sportolót választotta a példaképének.

„Minden elismerésem Tominak, hogy egy ilyen felháborítóan hosszúra nyúló ügynek a nyomása alatt is erős tudott maradni – nyilatkozta az Indexnek a decemberi, budapesti rövidpályás világbajnokságon 800 méter gyorsúszásban országos csúccsal parádés győzelmet arató Sárkány Zalán. – Hasonlóan lehangoló helyzetben más sportolók valószínűleg már régen összeroppantak volna. Nem az én tisztem minősíteni a CAS működését, abban viszont biztos vagyok, hogy az ügyét sokkal jobban és kíméletesebben kellett volna kezelni.”

Az olimpiai bajnok Kós Huberttel és a Párizsban bronzérmes Betlehem Dáviddal együtt a 2003-ban született úszótitánok közé tartozó Sárkány Zalán sportolóként kettős életet él. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egyetemi évei alatt az ottani klubjában amerikai edzők – Luke Ryan és Cory Chitwood – diktálják a tempót neki, amikor viszont hazajön, Veszprémbe vezet az útja, ahol már Szokolai Lászlóra hallgatva folytatja a felkészülését az előtte álló versenyekre. Így érthető, hogy két klubja is van: amerikai ösztöndíjasként az Indiana Hoosiers, magyar válogatott sportolóként pedig a Balaton Úszó Klub.

„Egészen biztosan nem sértődnek meg az amerikai edzőim, akiknek köszönhetően Tokióban olimpiai bajnok lett 400 méter gyorsúszásban a tunéziai Ahmed Hafnávi, ha azt mondom, hogy a legnagyobb sikereimet Laci bácsinak köszönhetem. Az ő tudásának, lelkesedésének és a jó szándékra épülő edzésmódszereinek. Ez a magyarázata annak, hogy miért nem követtem az FTC-be Rasovszky Kristófot és Betlehem Dávidot. Nincs szükségem váltásra, ott jó nekem, ahol vagyok, azt viszont soha nem felejtem el, hogy amíg együtt edzettünk, nagyon sokat segítettünk egymásnak. Klubjainkat képviselve a jövőben már egymással versengünk majd itthon, de remélem, sokszor lesz úgy is, hogy válogatottként közös érdekeket képviselhetünk” – folytatta Sárkány Zalán, akit az elmondottak miatt érthetően érzékenyen érintett, hogy az Év Sportolója Gála előtt veszprémi mesterének a neve nem került fel a top hármas listára, de a szavazás eredményét tiszteletben tartva ezt a témát gyorsan le is zárta.

Bob Bowman is gratulált neki

Budapesti győzelme után Sárkány Zalán nem győzte fogadni a gratulációkat. Első két versenyszámát követően nyilatkozataiban inkább csak magyarázkodott, a siker azonban egy csapásra megváltoztatta. Kivirulva és felszabadulva, fülig érő szájjal számolt be a média képviselőinek arról, hogy mit jelent számára az első világbajnoki sikere, mire sarkallja, milyen elhatározásra.

„El voltam varázsolva, egy ideig nem is akartam elhinni, hogy kevesebb mint nyolc perc leforgása alatt mi történt velem a medencében. Minden gratuláció jólesett, a legjobban persze a családomé és a barátaimé. Összetalálkoztam a döntőm után a Duna Arénában a világnagyság amerikai edzőlegendával is, aki Arizonában még a főnököm volt. Bob Bowman, akit éveken át csak úgy emlegettek, mint a 23-szoros olimpiai bajnok Michael Phelps mesterét, kezet fogott velem, gratulált is, aztán tovább is állt.”

A fiatal úszó felelevenítette: amikor Bob Bowman a párizsi olimpia előtt elköszönt tőlük, és bejelentette, hogy Texasban új csapatot épít, még csak sejtették, hogy utánamegy Léon Marchand és Kós Hubert is. Hozzátette: ő is váltott, szerinte a lehető legjobban.

Átigazoltam Arizonából a top százas Indiana Egyetemre, ahol kétszáz szakon, magyar tanárok bevonásával 43 ezer hallgató képzése folyik. Bloomington egy mindössze nyolcvanezer lakosú kisváros, számomra a nyugalom szigete. Befogadók és kedvesek az emberek, a tél viszont meglepetéssel szolgált számomra. Néhány napja mínusz 22 Celsius-fokos sarkvidéki hidegben fagyoskodtunk, miközben azt láttuk a tévében, hogy Arizonában rövidnadrágban és ingben járnak az emberek az utcákon. Több időt is töltöttünk a sportolók kantinjában, ahol a séfnek beugrott, hogy én vagyok az a srác, akit a tévében látott, amikor világbajnok lett Budapesten. Közös fotót kért, gyorsan meg is csináltuk, jutalomitallal már nem kínált, errefelé ez nem is szokás.

Elvárják, hogy duplázzon

Sárkány Zalán célja, hogy a második olimpiáján még jobban teljesítsen, bár az egyéni csúcsainak megjavításával Párizsban sem maradt adós. Akkor a teljes mezőny legfiatalabbjai közé tartozott. Négy év elteltével Los Angelesben, még mindig csak 24 évesen, érett és tapasztalt úszóként mérheti össze az erejét a világ legjobbjaival.

„Nem tudom eldönteni magamban, hogy az amerikai földön zajló olimpiát abban az országban tanuló és versenyző úszóként hazai pályának tekintsem-e, de hajlok rá, hogy inkább nem. Nekem ezt az előnyt csak Magyarország, a magyarországi versenyek adhatják meg, konkrétabban a Duna Aréna. Ettől még lehetnek amerikai barátaim is, ugyanúgy Arizonában, ahonnan jöttem, mint itt, Indianában is. Egyike ezeknek Owen McDonald, akivel az apartmanlakásunkon osztozunk, egy olyan kiváló úszó, aki már Kós Hubit is meg tudta előzni. Hubi és én is nagy kihívások előtt állunk, tőlem például azt várja el a klub, hogy zsinórban másodszor is nyerjem meg az 1650 yardos versenyt az amerikai egyetemi bajnokságon.”

Sárkány Zalán kiemelte: ha eljut a döntőig, amire jó esélyt lát, abba a furcsa helyzetbe kerül, hogy várhatóan éppen Bob Bowman csapata lesz az ellenfél, soraiban a honfitárs és barát olimpiai bajnokkal, Kós Huberttel.

„Az üzengetés már most megy, de a ki a jobb kérdésre csak az NCAA-döntő adja meg a választ. Nagyon sokat tanulok, úgy is mondhatnám, hogy egyre többet, de az úszásba is mindent beleadok, így alig vannak szabad óráim. Nem panaszkodok, mert ez itt az életünk rendje, nem is akarok letérni erről az útról. A világ minden kincséért sem mondanék le az úszásról. Nem állítom, hogy eddig minden úgy ment, mint a karikacsapás, de ezzel szinte minden élsportolónak szembesülnie kell. Várom az áprilisi országos bajnokságot, még inkább nyáron a szingapúri világbajnokságot” – mondta befejezésül a magyar úszósport fiatal erőssége.

(Borítókép: Sárkány Zalán a rövidpályás úszó-világbajnokságon 2024. december 12-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)

Rovatok