Néhány nappal 85. születésnapja előtt, hosszan tartó betegség után elhunyt dr. Kárpáti György. A hírt a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete – melynek a bajnok elnöke volt – tette közzé szerda délután.

Kárpáti háromszor nyert olimpiát vízilabdában, bekerült a nemzet sportolói közé, az 1976-os győzelem idején a szövetségi kapitány, Gyarmati Dezső segítője volt.

1935. június 23-án született Budapesten. Édesapja az FTC technikai vezetője volt, rendíthetetlen fradista, aki a korszak labdarúgásának emblematikus alakja, Sárosi György miatt keresztelte fiát is a György névre – olvasható a MOB honlapján. Nyolcéves volt, amikor édesapja levitte a Császár uszodába. Sok sportágat kipróbált, két éven át gyermek műugróbajnok volt, és ugyancsak két évig a Fradi kölyökcsapatában is focizott, akikkel szintén bajnokságot nyert, emellett úszott is, négyszeres magyar bajnok lett a gyorsúszó-válogatott tagjaként. A vízilabdánál maradt, noha sosem volt klasszikus gladiátor alkat, de a centiméterek hiányát hihetetlen gyorsasággal kompenzálta, fénykorában sose tudták elhozni előle a labdát, és technikás lövéseivel sok gólt szerzett.

Tizenhét évesen pedig tagja lett az 1952-ben Helsinkibe utazó csapatnak is. Kezit csókolommal kellett köszönnie társainak, amit csak az első olimpiai arany megnyerése után oldottak fel. A válogatott döcögős játékkal kezdett, de a legfontosabb meccsen nagyszerűen játszott. Kárpáti öt meccsen négy gólt szerzett.

Két évvel később a torinói Eb-n is a dobogó legfelső fokára állhatott fel a válogatottal, ahogyan az '56-os Melbourne-i olimpián is ők lettek a világ legjobbjai, hibátlanul fejezték be a tornát. Akkor játszották az emlékezetes véres meccset a szovjetekkel, utána a jugoszlávokat is le kellett győzniük. Hat meccsen lőtt 8 góljával ő volt a magyar válogatott legeredményesebb tagja.

Az olimpia után ő is azon sportolók egyike volt, akik a Sport Illustrated meghívására részt vettek az Egyesült Államokban egy túrán, de hazatért.

1960-ban olimpiai bronzérmes, 1964-ben Tokióban ismét aranyérmes, akkor négy gólig jutott. Akkor lőtte Dömötör Zoltán azt az emlékezetes gólt az utolsó percben, ami az aranyérmet jelentette. 1961-ig minden gól után ráúszás volt, és mivel ő volt a leggyorsabb a medencében, ki lehetett aknázni képességeit. Miután elhozta a labdát, zavartalanul birtokolhatta a csapat, mert a támadóidő abban az időszakban még nem létezett.

1969-es visszavonulása után jogi diplomát szerzett, de inkább az edzői végzettségét használta. 1970-től 1980-ig volt a magyar válogatott másodedzője, utána a Ferencváros szakosztályának vezetője. Hét olimpián járt, ebből négyszer győztesen tért haza, erre különösen büszke volt.

Ausztráliában 1988 és 1991 között dolgozott, jó barátja, Puskás Ferenc akkor szintén ott vállalt munkát. A NOB-elnök különdíját 2005-ben vehette át, 2013-ban került a nemzet sportolói közé.

(Borítókép: Kárpáti György a Magyar Olimpiai Bizottság budapesti székházában 2017. március 13-án. Fotó: Illyés Tibor / MTI)