Szerda óta Dunaújvárosban készül a február 4-én kezdődő dohai világbajnokságra a magyar női vízilabda-válogatott. A Mihók Attila és Cseh Sándor szövetségi kapitányok irányította társulat leszerepelt az eindhoveni Eb-n, amelyen csak ötödik lett, és nem tudta megszerezni az olimpiai kvótát. Erre már csak egyetlen lehetősége lesz: Dohában. Az Eb-csapathoz képest négy új játékost hívtak a vb-re készülő keretbe a szakemberek, az utazó 15 játékost viszont még nem jelölték ki.
A kontinensbajnoksághoz képest a négy új játékos a keretben:
Maczkó Lilla (Dunaújváros, kapus), Horváth Brigitta (Dunaújváros), Peresztegi Nagy Kinga (UVSE) és Máté Zsuzsanna (FTC).
Ez az a négy játékos, akiket Mihók Attila és Cseh Sándor, a női vízilabda-válogatott két társkapitánya behívott a keretbe, kiegészítendő az eindhoveni tizenötöket.
A hétfőn befejeződött Eb-n a következő tizenöt játékos képviselte színeinket:
Magyari Alda (UVSE), Neszmély Boglárka (FTC) – kapusok, illetve Faragó Kamilla (UVSE), Garda Krisztina (Dunaújváros), Keszthelyi Rita (CN Mataro), Kuna Szonja (FTC), Kurucz-Gurisatti Gréta (FTC), Leimeter Dóra (FTC), Mahieu Geraldine (Dunaújváros), Parkes Rebecca (Eger), Rybanska Natasa (UVSE), Szabó Nikolett (Dunaújváros), Szilágyi Dorottya (Eger), Tiba Panna (UVSE), Vályi Vanda (FTC) – mezőnyjátékosok.
A minap Mihók azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy több meghatározó játékos bekerülése a csapatba kérdésessé vált:
Parkes Rebecca, Rybanska Natasa és Szilágyi Dorottya is sérüléssel küzd, és nem biztos, hogy megfelelő állapotba tud kerülni a vb-re.
A keret jelenleg Dunaújvárosban, a világtól kissé elzárva, Mihók szűkebb pátriájában készül.
A női vízilabda 2000 óta szerepel az olimpiai programban, hazánk 2004-ben vett részt először a tornán, és azóta egyszer sem hiányzott. Most viszont nagyon rezeg a léc.
Az első lehetőségnél, a tavalyi, fukuokai világbajnokságon a hatodik hely végül Bíró Attila szövetségi kapitány állásába került, miután nem sikerült a kvalifikáció. A fennmaradó két esély közül az elsőt nagyon csúnyán eljátszottuk. Eindhovenben az Európa-bajnokságon még a legjobb négy közé sem tudott bekerülni a két szövetségi kapitány, Mihók Attila és Cseh Sándor irányította válogatott. De nem is annyira az ötödik hely, hanem sokkal inkább a három kulcsmeccsen (a görögök, a hollandok és az olaszok ellen) mutatott gyenge teljesítmény volt a fájó.
Maradt egyetlen esély: a dohai világbajnokság.
A magyaroknak az első két hely valamelyikét kell megszerezniük azon válogatottak között, amelyek eddig még nem jutottak ki a párizsi olimpiára. A tízcsapatos olimpiai mezőnyben eddig nyolc hely kelt el – a házigazda Franciaország, illetve kvalifikált a világ- és Európa-bajnok Hollandia, Spanyolország (a vb- és Eb-ezüstérmes), az Egyesült Államok (amerikai kontinens), Ausztrália (Óceánia), Kína (Ázsia), Dél-afrikai Köztársaság (Afrika) és Görögország (Eb-bronzérmes) –, két hely viszont még kiadó.
Mármost, a nyolc kvalifikált válogatottból öt olyan, Hollandia, Spanyolország, az Egyesült Államok, Ausztrália és Görögország, amely – ne legyünk álszemérmesek, mondjuk ki a frankót – szakmailag is topszinten jegyzett nívón tud vízilabdázni. Míg a maradék három, a francia, a kínai és a dél-afrikai tudásszintje a legjobbakhoz képest elmarad, kiváltképp az afrikai kontinens képviselőjének nagy a lemaradása.
Mindez egyben azt is jelenti, hogy nagy valószínűséggel a vb hatodik és hetedik helyéről is ki lehet jutni Párizsba.
Magyarország Dohában a C csoportban lesz Ausztrália, Új-Zéland és Szingapúr társaságában, és jó eséllyel az első helyen masírozik be a negyeddöntőbe. Ahol az erőviszonyok alapján a következő párosításra van a legnagyobb kilátás:
Abban az esetben, ha az A csoportban nem Hollandia az első, hanem az USA, akkor Magyarország előbbiekkel találkozik a negyeddöntőben. Nekik legyen mondva, ez tipikusan a melyik ujjunkba harapjunk kategória.
Ha az eddig még nem kvalifikált válogatottak valamelyike, mondjuk Olaszország bejut az elődöntőbe, miközben rajta kívül egyetlen más csapat sem a kvótával nem rendelkezők közül, akkor már megvan a helye a párizsi olimpián. Ebben az esetben az egyetlen, még el nem kelt olimpiai kvóta az 5–8. helyezettek közül azé a csapaté lesz, amelyik a legmagasabban végez, és addig még nem volt párizsi indulási jogosultsága.
A papírforma a következő, Magyarországra vonatkozóan: elveszítjük a Hollandia/USA elleni negyeddöntőt, és akkor az 5–8. hely között a Görögország–Olaszország negyeddöntő vesztesével kerülünk szembe. Ettől a két csapattól Eindhovenben kikaptunk. A másik ágon vélhetően Ausztrália–Kanada-meccs lesz.
Innentől a következő lehetőségek adódhatnak.
Persze, az is benne van a pakliban, hogy a csoportunkban Ausztrália mögött második helyen megyünk tovább, és ez talán még előnyösebb is lenne, mert akkor az 5–8. helyért Kanadát kaphatjuk, amennyiben pedig a tengerentúliakat megverjük, minden más eredménytől függetlenül máris ott vagyunk az olimpián.
Talán vannak, akik úgy kalkulálnak, hogy a már kvótával rendelkező válogatottak nem fognak megfeszülni Dohában, de azért ne feledjük: egyrészt a világbajnokság önmagában is elég komoly tét, másfelől a női vízilabdatornán 360 000 dollárt oszt szét a nemzetközi szövetség (World Aquatics), amiből az aranyérmes csapat 80 000, de még az ötödik helyezett is 40 000 dollárral részesül.
Hát így állunk most. A dohai világbajnokságon február 4-én, bő két hét múlva játsszuk az első meccsünket, Új-Zélanddal, azzal az országgal, amelynek 2012 és 2015-ig Bíró Attila, a magyar válogatott Fukuoka után menesztett szövetségi kapitánya volt a szakvezetője.
annak a válogatottnak, amely 2016-ban arany-, 2020-ban bronzérmet szerzett az Eb-n, a 2022-es budapesti vb-n ezüstérmes volt, a tokiói olimpián pedig a harmadik helyen végzett – szintén Bíró Attilával –, most az utolsó szalmaszálba kell kapaszkodnia azért, nehogy lemaradjon az olimpiáról.
(Borítókép: Mihók Attila és Cseh Sándor a női vízilabda-válogatott társkapitányai a Magyarország–Kína női vízilabda felkészülési mérkőzésen a Komjádi uszodában 2023. december 17-én. Fotó: Hegedüs Róbert / MTI)