Oroszország fokozta légitámadásait Ukrajna ellen. Több mint 280 KAB irányított légibombát, közel 370 támadódrónt és több mint 80 rakétát lőtt ki az elmúlt héten – idézte Volodimir Zelenszkij elnök december 29-ei szavait a The Kyiv Independent.

Városainkat és közösségeinket folyamatos orosz támadások érik. Oroszország még karácsony éjszakáján is hatalmas légitámadást szervezett

– írta Zelenszkij elnök a Telegramon, megosztva az Ukrajna-szerte történt pusztításról készült felvételeket.

December 25-én Oroszország nagyszabású támadást hajtott végre, 78 rakétát és 106 drónnal támadva több várost, köztük Harkivot, melyet ballisztikus rakéták tömegével vett tűz alá. A támadás következtében egy ember meghalt, hatan megsérültek. Ugyanezen támadásban egy orosz rakéta Moldova légterébe is behatolt – erősítette meg Maia Sandu moldovai elnök.

Meg nem erősített információk szerint a román légtérben is hasonló incidens történt, bár a román védelmi minisztérium e jogsértést nem erősítette meg. A lengyel hadműveleti parancsnokság ugyanakkor harci repülőgépekkel történő légtérellenőrzéssel reagált a nyugat-ukrajnai rakétaveszélyre.

Hálás vagyok mindazon védekezésben résztvevőknek, akik a napi támadások közepette is emberi életeket mentenek, és azoknak a szövetségeseknek is, akik – az igazságos béke megteremtése érdekében – megértik az időben történő légvédelem fontosságát

– mondta Zelenszkij.

Az elnök kiemelte a kollektív fellépés szükségességét, mondván: „A terrort csak közös erőfeszítésekkel lehet megállítani.”

Nagy biztonsági kockázatot jelent Európa és Szlovákia számára is, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnök nem akarja megszüntetni hazája függőségét az orosz energiahordozóktól. Az MTI jelentése szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azután hangsúlyozta ezt, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnök Moszkvában találkozott Putyin elnökkel, majd közösségi oldalán azt közölte: a munkalátogatás reagálás volt arra, hogy az ukrán vezetés ellenzi az Európába – köztük Szlovákiába – irányuló orosz gáztranzitot.

Miért függ ennyire ez a vezető Moszkvától? Mit fizetnek neki, és ő mivel fizet?

– kérdezte Zelenszkij bejegyzésében.

Kijev már korábban bejelentette, hogy nem fogja meghosszabbítani az orosz gáz ukrajnai tranzitjára vonatkozó szerződést, amely a jövő év január elsején jár le. Szlovákia viszont hosszú távú gázszállítási megállapodással rendelkezik a Gazprom orosz gázipari vállalattal, s bár igyekszik az energiahordozót máshonnan is beszerezni, fájlalja, hogy ennek megnövekedett tranzitköltsége 220 millió euróval több volna számára.

Zelenszkij azt is hangoztatta, hogy Moszkva jelentős engedménnyel értékesíti a gázt Ficónak, Szlovákia pedig szuverenitásával és „homályos ügyletekkel” fizet érte. „Emiatt a szlovák rendvédelemnek és a különleges szolgálatoknak kellene aggódniuk” – tette hozzá az ukrán elnök. 

A 100E reptéri buszon alkalmazott feláras tarifa jelenleg 2200 forint, ilyen drága menetjeggyel használható. Bár a turistákat célzó árszabás jelentős mértékben hozzájárul a főváros közösségi közlekedésének finanszírozásához, a Podmaniczky Mozgalom azt javasolja, hogy

Úgy gondolják, hogy ennek bevezetése esetén a lassabb 200E viszonylatról átvonzott utasok révén még némi többletbevétel is várható, hiszen azt ma az új tarifapolitika révén érintett utasok többsége bérlettel veszi igénybe – ezután pedig az olcsóbb kiegészítő jegyet megváltva már a 100E-t is használhatnák a 2200 forintos jegyet sokalló budapesti utasok. 

Szepesfalvy Anna (Fidesz) a VEKE elgondolása szerint kinyitná azt a kérdést, hogy a hálózat felülvizsgálata során már a főváros budai oldaláról is indíthatna reptérre közlekedő BKK-buszokat a főváros. Vitézy Dávid bizalmat kért a szakbizottságnak: a megfelelő döntések a megfelelő időben meg fognak születni.