A Duna-Dráva Nemzeti Park Facebook-oldalán számoltak be arról,

Az oldalon kifejtették, hogy mivel a vidrák elsősorban vízfelületek környékén élnek, ezért ez ritka jelenségnek számít, azonban van rá magyarázat. Méghozzá az, hogy a vidrák egy része – a fiatal, de már önálló zsákmányszerzésre képes egyedek – jellemzően nagyobb területeken kóborolnak.

A vidrák vándorlásában a kisebb patakok, és csatornák nagy szerepet töltenek be és vélhetően ezek mentén juthatott el egy fiatal példány a Mecsek egy belső területén található, zárt erdőállomány által övezett bányatóhoz.

Kis szerencsével – elsősorban minél kevesebb közút keresztezésével – bizonyára célba fog érni kóborlása, és egy ideális élőhelyen, egy vidracsalád tagjaként töltheti majd be a hazai vizek csúcsragadozójának szerepét

– írták az oldalon. 

A vidra egyébként hazánkban a fokozottan védett állatfaj, valamint a vadon élő élővilág és természetes élőhelyek védelméről szóló Berni Egyezmény címerállata is. 

A londoni Towerben mindig hét hollót tartanak, méghozzá nem véletlenül.

A király emiatt elrendelte, hogy mindig legalább ennyi hollót kell az épületben tartani azért, hogy elkerüljék a katasztrófát.

Ez a rendelkezés mindmáig érvényben maradt, olyannyira, hogy a biztonság kedvéért mindig hét hollót „állomásoztatnak" az épületben, és ezen felül mindig van még egy „tartalékos" készenlétben, aki beugorhat, ha baj van. 

Az épületben lévő hollók közül most az egyik, a „hollókirálynőként" emlegetett Merlina eltűnt.

 A Tower szóvivője szerint a holló legutóbb két héttel ezelőtt repült el az épületből és azóta nem tért vissza.

Sajnos ebből arra lehet következtetni, hogy vélhetően elpusztult

– mondta.

Felidézték azt is, hogy Merlina különleges kapcsolatot ápolt a Tower hollómesterével – néhány trükköt is be tudott mutatni –, valamint minden hajnalban visszatért a fészkébe.

Az eltűnése olyan mértékben „nem az ő karakterére vall", hogy a britek szerint szinte biztos, hogy az állat elpusztult. 

A Casa del Fauno (A faun háza) pompás épületének területére 1943 szeptemberében két bomba hullott, ezek egyike eltalálta a ház privát részéhez vezető bejáratot, az átriumot. A helyszínen még a bombák maradványai is megtalálhatóak a régészeti park igazgatója szerint.

Az azóta eltelt idő nyoma azonban már meglátszik az oszlopokon, ráadásul instabilakká is váltak.

A munkálatokat Corriere del Mezzogiorno közvetítette is.

A nápolyi öbölben fekvő Pompejit és Herculaneumot a Vezúv kitörése pusztította el 79. augusztus 24-én. Pompeji 20 ezer lakójának jelentős része meghalt, amikor a várost maga alá temette a láva, sár és por, és konzerválta.

Csak a 18. században fedezték fel az elfeledett város nyomait, benne számos nagyon jó állapotban megőrződött holttesttel, amelyek még abban a pozícióban voltak a rétegek alatt, amelyben egykor az életükért küzdöttek. A megőrződött település 44 hektárját feltárták.

Pompeji ma a legjobb állapotban fennmaradt antik romváros, az UNESCO világörökségének része, Olaszország egyik legkedveltebb látványossága.