Elképzelhető, hogy Ukrajna a következő, nagy hatótávolságú nyugati rakétákkal végrehajtott csapását az eddigiekhez képest egy újabb orosz régióba, a rosztovi területre irányíthatja. Ott ugyanis számos olyan létesítmény van, amely kézenfekvő célpontja lehet az ukrán fegyveres erőknek – számolt be a The Wall Street Journal (WSJ).

Korábbi sajtójelentésekben még az állt, hogy Joe Biden amerikai elnök csak a kurszki területre vonatkoztatva adott engedélyt a fegyverek bevetésére, azonban az előző héten mégis történt egy csapás nyugati fegyverekkel egy másik régióban, Brjankszban is.

A jelek szerint a WSJ sem zárja ki, hogy az eset megismétlődik. Mint írták, 

A lap szerint a washingtoni Institute for the Study of War (ISW) kutatóintézet mintegy 200 katonai célpontot talált az ATACMS és Storm Shadow rakéták hatótávolságán belül. Ezek elsősorban orosz repülőterek, lőszerraktárak és gyakorlóterek (de azt is megjegyezték, hogy a 200-nál a valós szám akár jóval nagyobb is lehet). 

Az ISW szerint Ukrajna a hírszerzési adatokat felhasználva támadhatja a főhadiszállásokat és más, olyan létesítményeket is, amelyeknek a helyszíne időről időre változhat. Egy dandár vagy hadosztály főhadiszállásának kiiktatása több napra szóló fennakadást okozhat több száz orosz katona számára – tették hozzá. 

A WSJ szerint a célpontok egyik legnagyobb koncentrációja a Rosztovi régióban van, ezért is lenne kézenfekvő ukrán szempontból, hogy azt lőjék a fegyverekkel. Rosztov a leszállóhelye sok katonának, akiket nagy katonai repülőgépekkel szállítanak oda, felszerelnek, buszokra raknak, és Ukrajna megszállt keleti részére visznek. A lap szerint

Mint írták, legalább négy olyan repülőtér van, amelyet a nyugati rakéták még elérhetnek – bár ezek egy része civil gépeket fogad elvileg.

A délkelet-ukrajnai nagyváros, Zaporizzsja közelében erődítményeket húznak fel az ukránok, mivel attól tartanak, hogy Oroszország ebben a térségben indíthat meg egy újabb offenzívát – közölte egy helyszíni riportban a The Economist.

A lap szerint az ukrán parancsnokok úgy vélik, hogy Oroszország még nem áll készen a nagyszabású támadás megindítására. Az orosz csapatok jelenleg 30 kilométerre vannak a várostól, de nem zárják ki, hogy megpróbálhatják elfoglalni azt.

Az ukrán hírszerzés szerint egy ilyen támadásnak orosz szempontból nézve lenne értelme, mivel Zaporizzsja az ukrán kézen maradt „három nehézipari központ egyike”, és kritikusan fontos regionális központ „Ukrajna, mint működő állam fennmaradása szempontjából”. 

A lap szerint az új erődítések több gyűrűben épülnek a város körül. „A munkálatokat gondosan végzik – aknamezők, műszaki akadályok, betonból és vasból készült szerkezetek –, ellentétben a szomszédos donyecki terület kaotikusabb képével, ahol még mindig heves harcok folynak” – írták. 

Ugyanakkor vannak olyan parancsnokok is az ukrán oldalon, akik még kétségbe vonják, hogy Oroszország tényleg megindíthat egy offenzívát ezen a területen. Egyikük, a helyben szolgáló Olekszij Hilcsenko ezredes azt mondta, hogy az oroszok most le vannak kötve máshol. Elmondása szerint az oroszok két hadosztályt (20-30 ezer katonát) terveztek küldeni a zaporizzsjai offenzívához, de ennek az erőnek a felét már a kurszki régiójába helyezték át az utóbbi hetekben.

A The Economist arról is írt, hogy az állítólagos offenzívától függetlenül is egyre mélyülnek Ukrajna problémái a fronton – főként azért, mert emberhiánnyal küzdenek, és az ukrán mozgósítási kampány is kudarcot vallott, mivel a tervezett létszámnak csak a kétharmadát sikerült behívni. Probléma továbbá az is, hogy a beérkezett újoncok sem a legjobbak: nagy többségük 45 év feletti, és/vagy egészségügyi problémákkal küzd.

Köszöntjük olvasóinkat!

Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Vlagyimir Putyin közölte, folytatják a rakétateszteket Ukrajnában;
• Franciaország döntött, régóta várt engedélyt adtak meg Ukrajnának;
• Hazudott Putyinéknak Oroszország egyik vezető tábornoka, eltávolították pozíciójából;
• A volt ukrán főparancsnok szerint akár 2027-ig is eltarthat a háború;
• A The Guardian szerint Putyin minimum 2025 végéig képes harcolni;
• Ukrajna cáfolta, hogy szövetségesei nagykövetségi dolgozói elhagyták az országot
• Volodimir Zelenszkij úgy véli, kiismerte Vlagyimir Putyint, és tudja a céljait;
• Kitört a pánik Oroszországban, Ukrajna újra bevethette a halálos nyugati fegyvereit;
• A britek szerint Oroszország kibertámadásokat indíthat a NATO ellen;
• Kreml: a Nyugat számára szánt figyelmeztetés volt az új hiperszonikus rakéta bevetése;
• Vlagyimir Putyin ismét telefonon beszélt egy NATO-tagállam vezetőjével. 

Tartsanak velünk ezúttal is!