A Deutsche Welle riportot készített egy börtönben, ahol az ukránok az orosz hadifoglyokat őrzik. A foglyok azt mondták: át lettek verve, és már megbánták, hogy Ukrajnába mentek. 

A hadifoglyokat „saját biztonságuk érdekében” a többi fogolytól elkülönítve tartják fogva. Ugyanezen okból a Deutsche Welle munkatársait is csak azzal a feltétellel engedték be az intézménybe, hogy nem árulják el annak helyét. 

Továbbá a riporterek csak olyan hadifoglyokkal készíthettek interjút, akiket nem vádolnak háborús bűnökkel. Így végül négy hivatásos orosz katonát sikerült megszólaltatniuk. 

Őszintén szólva minket átvertek. Először azt mondták, hogy humanitárius tevékenységet fogunk végezni, ehhez képest azonnal a frontra küldtek

– mondta a hadifoglyok egyike, Roman, akit Harkiv térségében fogtak el, miután megsebesült.

Egy másik fogoly, Artyom ezzel szemben azt mondta: ő tudatosan döntött az ukrajnai „különleges hadműveletben” való részvételről. Elmondása szerint egy online hirdetésen keresztül jelentkezett a hadseregbe.

A televízióban azt mondják, hogy jó célért küzdünk, de a valóságban ez nem így van. Erre már csak itt jöttem rá én is

– fogalmazott, hozzátéve: az orosz hadsereg valójában „fosztogatókból és gyilkosokból” áll.

Elmondta azt is, hogy a jelentkezés után Donyeckbe küldték, és „néhány napon belül” megtanították egy T–72-es harckocsi kezelésére [a normál képzés általában 12 hónap szokott lenni – a szerk.].  Ezután a zaporizzsjai területre irányították, ahol a harckocsit megsemmisítették, őt pedig elfogták az Azov-ezred katonái. 

A harmadik fogoly, Dimitrij azt mondta: ő nem is tudott arról február 24-én, a háború első napján, hogy Ukrajnába megy. „Nem mondták el, hova megyünk. Csak akkor jöttünk rá, hogy hol vagyunk, amikor ukrán területen láttuk a jelzéseket és a zászlókat” – fogalmazott, hozzátéve: három nappal később fogták el Csernyihivnél. 

Oleg, a negyedik fogoly mindeközben azt mondta: márciusban azért hosszabbította meg hivatásosként a szerződését a hadseregben, mert ő is elhitte, amit az orosz tévécsatornákon mondtak, miszerint segíteni kell az ukrajnai oroszokon. Ezzel szemben a harkivi településeken a helyiek azt mondták nekik:  „távozzanak innen, semmi dolguk nincs itt”. 

Az orosz védelmi minisztérium csütörtökön közzétett egy videót az egyik páncélvonatuk működéséről. 

Ezeket az eszközöket a legtöbb hadsereg ma már nem használja, az oroszok azonban igen. Többek között Csecsenföldön és Grúziában, valamint 2015 óta a Donbaszban is bevetettek páncélvonatokat. Az ukrajnai háborúban is alkalmazták már néhol ezeket, leginkább abból a célból, hogy biztonságosabban szállíthassák az eszközeiket, katonáikat. 

A videón látható vonat neve Volga. Az oroszok szerint az elsődleges célja, hogy elősegítse a vasútvonal menti területek ellenőrzését, ezt tükrözi a felszereltsége is. Azt, hogy hol vetették be, nem közölték, de vélhetően a Donbaszban állomásozhat, mivel a katonákat is az ezzel határos nyugati orosz katonai körzetből szállították át. 

Nincs olyan akadály, amelyet egy ilyen különleges vonat ne tudna legyőzni 

– mondta a páncélvonat parancsnoka a TASZSZ-nak, hozzátéve azt is, hogy a vonat más egységekkel is együttműködik. Ezzel kapcsolatban a felvételen annyi látható, hogy két harci helikopter is kíséri a vonatot, amelyek szükség esetén légi támogatást tudnak adni. 

Meghalt Andrij Verhohliad főhadnagy, akit 2017-ben Bohdan Hmelnickij-érdemrenddel tüntettek ki.

Verhohliad már évek óta küzdött a Donbászban. A magas rangú elismerést a  2017 elején lezajlott avgyijivkai csatában érdemelte ki, amely a háború kezdete előtt az egyik legsúlyosabb veszteségekkel járó összecsapás volt az ukránok és a szakadárok közt.

Halálát egy ukrán újságíró jelentette be, aki Avgyijivkánál ismerte meg őt. Közlése szerint a főhadnagyot csütörtökön ölték meg a fronton.

Te vagy az a jövő, amelyet most el akarnak venni tőlünk. (…) Mosolygós, őszinte ember voltál, és emellett még hős is. Mindent köszönök, Andrij, sajnálom, ha bármikor is rosszat tettem ellened

– írta.