Index Vakbarát Hírportál

Bereznay István

L. Simon László is elmondta a véleményét Rákay Philipék filmjéről L. Simon László is elmondta a véleményét Rákay Philipék filmjéről

A nemzeti múzeum volt főigazgatója szerint a kritikák igazak is, meg nem is.

március 17. 13:36

Jön a sajtószabadságot védő uniós törvény – de lesz-e tényleges hatása? Jön a sajtószabadságot védő uniós törvény – de lesz-e tényleges hatása?

Ettől függetlenül éppen Magyarországba törhet bele a foguk.

március 17. 13:06

Grant Shapps brit védelmi miniszternek le kellett mondania az odesszai útját a múlt héten, mivel fennállt a veszély, hogy orosz rakétatámadás érheti a várost a látogatás idején – számolt be a The Sunday Times.

A brit védelmi miniszter március 7-én járt Kijevben. Egy nappal korábban Volodimir Zelenszkij Kiriákosz Micotákisz görög kormányfővel járt Odesszában, és aznap is érte egy több halálos áldozattal járó rakétatámadás a várost.

A The Sunday Times értesülése szerint a brit hírszerzés ezután figyelmeztette a védelmi minisztert arra: a moszkvai vezetés tud arról, hogy Odesszába fog menni, és emiatt egy ilyen látogatás nagyon veszélyes lenne. Ezért Shapps végül (Lengyelországba vonatozva, majd repülőre szállva) inkább visszatért az Egyesült Királyságba,

ráadásul a visszaúton állítólag az oroszok megzavarták a repülőgépének a jeladóját Kalinyingrádból. 

Shapps minderről azt nyilatkozta a lapnak: „Putyin vakmerőnek, kegyetlennek és meggondolatlannak bizonyult.  Tény, hogy veszélyesen közel került ahhoz, hogy lényegében meggyilkoljon két nyugati vezetőt [Zelenszkijt és Micotákiszt –  a szerk.], és nem számít, hogy ez szándékos vagy véletlen volt-e. Mi a fenét csinál, és mi a fenéért engedi meg neki a Nyugat, hogy ilyesmit tegyen?”. 

Odesszát azóta újabb rakétatámadás érte pénteken, amely minden eddiginél több áldozatot követelt.

Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka menesztette Jurij Ihnat ezredest, a légierő sajtószolgálatának vezetőjét.

Ihnat az utóbbi bő két évben a hadsereg egyik leggyakrabban nyilatkozó tisztviselője volt (főként az állandó orosz drón- és rakétatámadások miatt).

A menesztéséről maga Olescsuk számolt be a Telegram-oldalán. A légierő parancsnoka egy terjengős posztban írt arról, hogy ő maga többször is köszönetet mondott Ihnatnak, és a szóvivő joggal tüntette ki az ukrán elnök is.

Ma ötödik alkalommal szeretnék köszönetet mondani Jurij Ihnat ezredesnek. Szeretném megköszönni eredményes munkáját a Légierő Parancsnokság sajtószolgálatának vezetőjeként. A légierőnél marad, és nem kevésbé sikeresen fog más területen dolgozni. Semmi kétség! Bárhol is vagyok, biztos vagyok benne, hogy újra és újra meg fogom neki köszönni! Az élet megy tovább. A lényeg, hogy emberek maradjunk!

írta a posztban Olescsuk.

A bejegyzésből azonban nem derült ki, hogy miért kell távoznia Ihnatnak. Az Ukrajinszka Pravda megjegyzi, hogy a szóvivő már a héten sem szerepelt a nyilvánosság előtt, holott eddig visszatérő vendég volt a háborúról szóló televíziós közvetítésékben. A lap próbálta elérni Ihnatot is ezzel kapcsolatban, de egyelőre nem jártak sikerrel.

A Financial Times azt írta, hogy a NATO európai uniós országainak védelmi költségvetéseiben összesen 56 milliárd euró hiány van éves szinten. 

Mindez egy kutatásból derült ki, amelyet a német Ifo gazdaságkutató-intézet végzett. Az intézet a lappal közölte, az európai NATO-országoknak ennyivel kellene többet költeniük védelmi célokra ahhoz, hogy megfeleljenek annak az alapvető szabálynak, mely szerint minden NATO-tagállamnak a GDP legalább 2 százalékát védelmi célokra kell fordítania.

Mint a lap írta, jellemzően olyan országok vannak elmaradva ettől a céltól, amelyekben nagy az államadósság és a költségvetési hiány (példaként Olaszországot, Spanyolországot és Belgiumot említették). Az államadósság és a hiány mellett ráadásul a lassuló gazdasági növekedés is súlyosbítja a problémát, valamint az is, hogy az Európai Unió új pénzügyi szabályozásai 2025-től szigorítanak a tagállami költségvetéseknél (szintén a hiány és az államadósság vonatkozásában), és további megszorításokat eredményezhetnek több államban is.

Az elmaradó országok nehezebben tudnak felzárkózni ezek miatt. Az Ifo mindemellett azt is elismerte, hogy számszerűsítve Németország van a legjobban elmaradva a védelmi költésekben:

nekik még évi 14 milliárd euróval többet kellene költeniük ahhoz, hogy megfeleljenek a 2 százalékos célkitűzésnek.

Bár azt is elismerték, hogy a berlini kormány az utóbbi egy évtizedben megfelezte a lemaradását, és a tervek szerint az idei év végére elérhetik a 2 százalékot. A spanyoloknál 11 milliárd euró, az olaszoknál 10,8 milliárd, a belgáknál pedig 4,6 milliárd hiányzik a cél eléréséhez.

Az európai országok elmaradása azért is problémás, mert eközben az Egyesült Államok túlteljesíti a célt. Míg az uniós országok 361 milliárd eurót költöttek, azzal szemben az amerikaiak több mint ennek a dupláját fordították védelmi célokra a tavaly (amivel a teljes, 1,2 billió eurónyi NATO-s védelmi költségvetés kétharmada volt az övék). Emiatt fenyegetőzött Donald Trump republikánus elnökjelölt is azzal pár hete, hogy nem védik meg Európát. 

Rovatok