Index Vakbarát Hírportál

Dózsa Gergő György

Izland lett Európa legmelegebb helye Izland lett Európa legmelegebb helye

A november eddig a szélsőséges időjárási jelenségek hónapja.

november 16. 06:27

Szijjártó Péter: Magyarország és benne Budapest biztonsága egészen kivételes Európában Szijjártó Péter: Magyarország és benne Budapest biztonsága egészen kivételes Európában

A külügyminiszter szerint ugyanakkor a köztisztaság javulhatna a fővárosban.

november 15. 21:46

Lázár János támogatja, hogy a MÁV és a Volán járatain is ingyen lehessen kutyát és biciklit szállítani Lázár János támogatja, hogy a MÁV és a Volán járatain is ingyen lehessen kutyát és biciklit szállítani

Karácsony Gergely szerint ezt már tartalmazza a közgyűlés előterjesztése.

november 15. 21:36

Az ukrán eurókötvények 12 százalékkal emelkedtek az elmúlt hónapban, mivel a befektetők optimisták, hogy Donald Trump amerikai elnök győzelme véget vet az orosz–ukrán háborúnak, és növeli Ukrajna hiteltörlesztési képességét − írta meg az Ukrajinszka Pravda.

Ukrajnának 2036-ban járnak le kötvényei, melyek egy hónap alatt 5 centtel növekedtek a dollárhoz képest. Ezzel párhuzamosan, az orosz támadások ellenére, az Ukrenergo kötvényei 2024-ben több mint 160 százalékkal nőttek.

A Financial Times szerint a befektetők abban reménykednek, hogy a megválasztott amerikai elnök gyorsan véget vet a háborúnak, és a békekötést követően az ukrán gazdaság hamar talpra állhat. Azonban nem minden befektető osztja ezt az optimizmust. Bizonytalan, hogy ha születik is gyors megállapodásmilyen állapotban lesz épp akkor az ukrán gazdaság.

„Rosszabb lenne a minszki megállapodásoknál az ukrajnai konfliktusnak a jelenlegi frontvonal mentén való befagyasztása” − jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Novij Mir projektnek adott nyilatkozatában, amelyet csütörtökön reggel sugárzott a Vesztyi FM orosz állami hírrádió. 

Lavrov hangot adott álláspontjának, amely szerint az azt célzó javaslatok, hogy a harci érintkezés vonala mentén vagy tíz évre fagyasszák be a konfliktust, nem mások, mit „a minszki megállapodások új csomagolásban”, sőt annál is rosszabbak − tájékoztatott az MTI.

„A minszki megállapodások véglegesek voltak. Ha akkor valaki vette volna a fáradságot, felismerhette volna, hogy így volt. A Donyec-medence egy kis részéről volt szó őszintén szólva. Minden azért omlott össze, mert Volodimir Zelenszkij és előtte Petro Porosenko ukrán elnök kategorikusan a Donyec-medence ezen részének, amely Ukrajna maradt volna, nem akart különleges státuszt biztosítani, mindenekelőtt anyanyelvhasználati jog formájában” – magyarázta Lavrov.

A második minszki megállapodáscsomagot 2015 februárjában hozták tető alá a Donyecki és a Luhanszki „Népköztársaság”, illetve Kijev között, Oroszország, Németország és Franciaország támogatásával. Célja az ukrajnai fegyveres konfliktus lezárása és a Donyec-medencének az Ukrajnán belüli megtartása volt, széles körű autonómiajogokat biztosítva a régiónak. Az akkori ukrán, német és francia vezetők utóbb elismerték, hogy céljuk nem a kiegyezés volt, hanem időt akartak nyerni az ukrán hadsereg felfegyverzéséhez.

Lavrov az interjúban nehezményezte, hogy Nyugaton most sem törődik senki az ukrajnai orosz és oroszajkú lakosság megsértett jogainak helyreállításával. Megismételte, hogy Oroszország sosem zárkózott el a konfliktus tárgyalásos rendezésétől, rámutatva, hogy az ukrán vezetés maga tiltotta meg önmaga számára a párbeszédet Vlagyimir Putyin orosz elnök rendszerével.

Világos, hogy nem Zelenszkij az, aki ebben dönteni fog

 − hangsúlyozta a miniszter, ismételten éreztetve, hogy Moszkva szerint az ukrán elnök mandátuma május 20-án lejárt. Arra a kérdésre, hogy Ukrajnában a jövőre tervezett elnökválasztás megoldja-e a kijevi hatalom legitimitásának kérdését, Lavrov azt mondta: ez attól függ, hogyan fogják őket lebonyolítani. Rossz példaként hozta fel a legutóbbi moldovai választásokat.

Szergej Lavrov Putyinra hivatkozva megismételte, hogy Oroszország nyitott a Donald Trump leendő amerikai elnök csapatával való kapcsolatfelvételre, megjegyezve, hogy „a labda az amerikai oldalon van”. Ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy Oroszország nem táplál semmilyen elvárást az új amerikai kormányzattal szemben, hanem a konkrét lépései alapján fogja megítélni.

Hangot adott véleményének, miszerint Washington alapállása sem az Ukrajnával kapcsolatos, sem az Európát érintő kérdésekben nem fog megváltozni, mert, mint mondta, az Egyesült Államok mindig is arra fog törekedni, hogy az ellenőrzése alatt tartson mindent, ami a NATO keringési pályáján belül, különösen ami a NATO területén történik.

Emellett az Európai Unió és a NATO közötti határok egyre inkább elmosódnak mind katonailag, mind politikailag. Hogy hogyan fogják ezt az ellenőrzést gyakorolni, azt csak találgatni lehet. Nem az én dolgom találgatni, de több lehetőség is van

− mondta az orosz külügyminiszter. Kifejtette, hogy szerinte Donald Trump alatt Kína megfékezése lesz az elsőrendű feladat az Egyesült Államok számára, Oroszországot pedig „mai fenyegetésnek” tekintik a tengerentúlon.

November 14-e virradóra az orosz haderő 59 Sahíd típusú drónnal támadta Ukrajna területét, melyből az ukrán légvédelem 21-et megsemmisített, a többi eltűnt a térségben.

A drónokat Szumi, Harkiv, Poltava és Kijev közelében lőtték le, ezen kívül további 38 veszhetett oda − írta meg az Ukrajinszka Pravda.

Rovatok