A Kibeszélő című műsorunk aktuális adásában az amerikai elnökválasztással kapcsolatos legalapvetőbb kérdéseket vettük át, azokat, amelyeket a magyar hírfogyasztók is a leggyakrabban tesznek fel, hiszen a tengerentúli voksolás egésze más rendszerű, mint amit például Magyarországon megszoktunk.

Az ELTE Amerikanisztika Intézetének tanárával onnan kezdtük, hogy bár mintegy 220 millió amerikai választópolgár van, akik közül 150-160 millió él is a jogával, azonban a végeredményt a töredékük dönti el.

Trump vagy Harris? Harris vagy Trump? Elérkezett a nagy nap, amit nem csak az Egyesült Államok több mint 330 millió lakója, hanem világszerte – ha nem is 8, de – több milliárd ember régóta várt: 2024. november 5-e – Amerika választ.

Az elnök és az alelnök személye a legnagyobb kérdés a következő négy évre, de 435 képviselőházi szék és 13 szenátusi pozíció is a tét, valamint 13 állam és külterület kormányzósága szintén eldől. Az Index galériája megmutatja, hogy zajlik az USA-ban a voksolás.

Az ABC News elemzése a 2024-es amerikai elnökválasztási folyamatot Kamala Harris szemszögéből tekintette át, onnantól kezdve, hogy júliusban Joe Biden bejelentette, nem indul újra. Biden visszalépése után a Demokrata Párt gyorsan Harris köré összpontosította támogatását. Kamala Harris jelentős támogatást kapott a párt mérsékelt és progresszív szárnyától is,

• beleértve olyan befolyásos személyeket, mint Barack és Michelle Obama korábbi elnök és first lady,
• valamint a potenciális elnökjelöltként ugyancsak szóba jöhető Gretchen Whitmer michigani és Gavin Newsom kaliforniai kormányzót.

Lényeges mozzanat volt a Demokrata Pártnál az elemzés szerint, hogy figyeltek a belső viták elkerülésére, amelyek a 2016-os választások során károsnak bizonyultak Hillary Clinton számára – nyolc évvel ezelőtt is Donald Trumppal szemben. Kiemelték, hogy a progresszív vezetők, úgymint Bernie Sanders és Alexandria Ocasio-Cortez, végig Biden mellett álltak, amikor felmerült, hogy lépjen vissza, ezzel akadályozva egy baloldali kihívást Harris számára.

Ugyanakkor a párton belül vannak véleménykülönbségek, különösen az izraeli és gázai konfliktus kérdésében, ami érzékeny téma a választók egy része, például a michigani muszlim közösség számára is.