A nyugati országok egyöntetűen álltak Ukrajna mögé, miután Oroszország 2022. február 24-én teljeskörű offenzívát indított a 2014 óta befagyott konfliktus eldöntésére. Az országok egymás után ajánlották fel katonai és pénzügyi támogatásaikat – az egyik első nagyobb felajánló az Európai Uniót még 2020. január 31-én elhagyó Egyesült Királyság volt.
Sok brexiter, köztük Jacob Rees-Mogg a gyors brit segítségnyújtás egyik okának a brexitet nevezte meg, azért, mert az EU-ra jellemző hosszú döntési mechanizmusokat nem kellett végigmenni és kijárni.
Az Egyesült Királyság fel is állított egy Ukrajna támogatását finanszírozó alapot, amibe összesen kilenc ország tett be pénzt, hogy így szerezzenek fegyvereket Ukrajnának. Azonban a brit The Guardian most arról ír,
az elmúlt két évben összegyűjtött 900 millió fontból az alap eddig csak 404 milliót költött el Ukrajna segítésére – a lassúság oka pedig a britek álltak felállított bürokrácia.
Ráadásul mint arról a lap beszámol, ha még el is költötték az alapba érkező pénzeket, akkor is előfordul, hogy a felszerelés csak későn érkezik meg – az alap például kötött olyan szerződést, aminek a teljesítési ideje jövő tavasz.
A brit védelmi minisztérium tájékoztatása szerint a késés oka, hogy a minisztériumnak meg kellett vizsgálnia az összes lehetséges fegyvergyártó cég ajánlatait, ez pedig időbe telt. A minisztérium szóvivője emellett hozzátette, a britek által vezetett Nemzetközi Alap Ukrajnáért nevű alap a legnagyobb, ami már összesen 900 millió font értékű támogatást ígért Ukrajnának.
