Magyarország energiabiztonságáról, az ukrajnai háborúról és a szíriai fejleményekről tárgyalt egy órán keresztül Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök – számolt be róla Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter a közösségi oldalán feltöltött videójában.

Szijjártó Péter elárulta, hogy a telefonhívást Orbán Viktor kezdeményezte, és kettejük között teljes egyetértés volt abban, hogy mindent meg kell tenni az energetikai együttműködés fenntartása mellett. Ezenkívül szó esett az ukrajnai háborúról és annak lezárásáról is.

Jól látszik, hogy az amerikai elnökválasztás óta számos elkeseredett, kétségbeesett kísérlet történt és történik arra vonatkozólag, akár Amerikából, akár Nyugat-Európából, hogy a háború elmérgesedjen, a háború eszkalálódjon

– véli Szijjártó Péter, aki hozzátette, Magyarország már több mint ezer napja elkötelezett békepárti álláspontot képvisel, a béke megteremtésének lehetőségéről pedig Orbán és Putyin hosszasan értekeztek a szerdai telefonbeszélgetésük során, ami kapcsán az orosz elnök kitért arra, hogy milyen akadályokat lát, amelyek a béke útjában állnak.

A magyar külgazdasági és külügyminiszter ezenkívül kitért a Paks II. projektre, valamint a szíriai helyzetre is. Erről bővebben az alábbi cikkünkben írtunk.

Hollandia szerdán az utolsó két, amerikai gyártmányú F–16-os vadászrepülőgépet is leszállította Ukrajnának, így immáron mind a 18 vadászrepülőgépet megkapta Kijev – számol be róla többek között a Sky News.

Az utolsó két F–16-os egy romániai kiképzőlétesítménybe érkezett, ahol ukrán pilótákat és a gép működtetéséhez és karbantartásához szükséges személyzetet fogják betanítani.

Amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök F–16-os vadászrepülőgépeket kért a nyugati országoktól, Hollandia volt az első, aki jelentkezett, és próbálta előrevinni Zelenszkij vadászrepülőgép-koalícióját.

Ugyanakkor ezen fegyverek használatának elsajátításához idő kell, így hiába adott engedélyt az Egyesült Államok már tavaly nyáron, korlátozott számuk miatt e vadászrepülőgépeknek eddig túl sok hatása nem volt a háború menetére.

Az F–16-osokról és azok ukrajnai háborúra gyakorolt lehetséges hatásairól korábban ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

Az amerikai, görög és spanyol nagykövetség után szerdán Írországé és Olaszországé sem nyitott ki, alkalmazottaik ugyanis otthonról dolgoztak – számol be róla a brit The Guardian.

Micheál Martin ír védelmi miniszter szerint elővigyázatosságból döntöttek így, és a döntés előtt több kijevi nagykövetséggel konzultáltak.

Ez óvatosság, de nyilvánvalóan a helyzet eszkalálódik, és úgy gondoljuk, hogy Oroszországnak le kell állítania ezt a háborút

– jelentette ki Martin, aki hozzátette, hogy ugyan a háborúban zajló vérengzés mértéke akkora figyelmet nem kapott, de az már teljességgel elfogadhatatlan.

Mint arról beszámoltunk, először az Egyesült Államok jelentette be, hogy ideiglenesen bezárja nagykövetségét, mivel attól tart, Oroszország nagy légi támadást tervez, amiért a napokban az Egyesült Államok, valamint több nyugati ország is engedélyezte Ukrajnának, hogy oroszországi célpontok ellen vessenek be nagy hatótávolságú rakétákat.

A nagykövetségek ideiglenes lezárására az ukrán külügyminisztérium sajtóhírek szerint úgy reagált, hogy felhívta a nagykövetségek figyelmét, az ukránok számára az orosz támadás veszélye már ezer napja fennáll, valamint a lehetséges biztonsági veszélyekről folyamatos tájékoztatják külföldi partnereiket.