Oroszország folytatja a toborzást a börtönökben az Ukrajna elleni háborúra. Az ukrán katonai hírszerzés főigazgatósága (GUR) január 30-án arról számolt be, hogy Oroszország 126 ezer főt tervez toborozni a börtönökben vagy előzetes letartóztatási központokban lévő, illetve büntetőeljárás alatt álló fogvatartottak közül − írja napi jelentésében a washingtoni Háborús Tanulmányok Intézete (ISW). 

Oroszországnak 2025-ben legalább 280 ezer főt kell toboroznia ahhoz, hogy fenntartsa az offenzívában részt vevő katonák jelenlegi számát.

A 2022-es orosz gázválság idején az EU által bevezetett gázárplafon ma kifut, jelezve, hogy Európa energiaválságának legsúlyosabb szakasza véget ért − írta meg a Sky News. 

A plafon nem lépett életbe. Ez akkor történt volna meg, ha a gázárak szokatlanul magas szintre emelkednek, mivel az energiaköltségek az egekbe szöktek, miután Oroszország 2022 februárjában, Ukrajna lerohanása után leállította a gázszállításokat.

A plafon akkor lépett volna életbe, ha az európai gázárak elérik a 180 eurót megawattóránként − ezt a szintet az uniós referenciaár az európai energiaválság mélypontja óta nem érte el.

A Kínai Népköztársaságban működő vállalatok továbbra is ellátják Oroszországot az ukrajnai háborús erőfeszítéseihez szükséges kritikus anyagokkal. Legalább két tucat, a nyugati szankciók által „érintetlen” kínai érdekeltségű cég közvetlenül szállít Oroszországnak galliumot, germániumot és antimont − az orosz drónokban és rakétákban használt kulcsfontosságú elemeket.

A cégek ezeket az anyagokat az orosz védelmi ipari bázis vállalatainak küldik, beleértve az orosz állami védelmi konglomerátumot, a Roszteket, amely a Kreml Ukrajnában használt fegyverzetének közel 80 százalékát szállítja. E beszállítók legalább egyharmada a jelentések szerint kapcsolatban áll a kínai kormánnyal, amely többször is tagadta, hogy segítette volna Oroszországot a háborúban − írja napi jelentésében a washingtoni Háborús Tanulmányok Intézete (ISW).