Haladéktalan és feltételek nélküli 30 napos tűzszünetet sürgettek az ukrajnai hadszíntéren a weimari csoport néven ismert európai diplomáciai és geopolitikai szövetség külügyminiszterei hétfői londoni tanácskozásukon. A Weimar+ formátumú találkozón részt vett Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország, Lengyelország, és az Európai Bizottság képviseletében Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is.

A találkozóról kiadott közös közleményben a résztvevők üdvözölték az Egyesült Államok békeerőfeszítéseit és az erre a hétre előirányzott tárgyalásokat, ugyanakkor hangot adtak azon véleményüknek, hogy Oroszország eddig nem mutatott komoly szándékot az előrelépésre. A miniszterek felszólították Moszkvát, hogy késedelem nélkül juttassa kifejezésre elkötelezettségét a rendezés felé tett lépések mellett, és csatlakoztak az ukrán felhíváshoz egy 30 napos azonnali, teljes körű tűzszünet érdekében.

A közlemény hangsúlyozza, hogy a béke csak akkor bizonyulhat tartósnak, ha a nemzetközi jogra alapozódik – beleértve az ENSZ alapokmányát –, és ha Ukrajna képessé válik az esetleges újabb orosz támadások elrettentésére, illetve visszaverésére. Ebből a szempontból létfontosságúnak tartják az erős ukrán fegyveres erők megteremtését, ezért megállapodtak arról, hogy együttműködnek Kijevvel a hadsereg megerősítése, a hadfelszerelések állományának feltöltése és az ipari kapacitás bővítése érdekében.

Az MTI beszámolója szerint a weimari csoport tagjai elkötelezettek az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák mellett. Ennek érdekében vizsgálni kívánják olyan légi, szárazföldi és tengeri alakulatok létrehozásának lehetőségét, amelyek „elősegíthetik a bizalom megteremtését bármilyen jövőbeni béke iránt”, és támogatást nyújthatnak az ukrán fegyveres erők megújításához. Figyelemre méltó, hogy a közös közlemény már nem említi kifejezetten a nyugati békefenntartó erők ukrajnai telepítésének lehetőségét, annak ellenére, hogy Keir Starmer brit miniszterelnök korábban többször is jelezte erre való nyitottságát.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök telefonbeszélgetést folytatott Recep Tayyip Erdogan török elnökkel a csütörtökre tervezett, orosz képviselőkkel tartandó találkozóról – írja az Ukrajinszka Pravda.

Beszéltem Erdogan elnökkel. Megvitattuk a törökországi találkozó kulcsfontosságú részleteit, amelyek segíthetnek a háború befejezésében. Hálás vagyok a támogatásért és a diplomácia legmagasabb szintű elősegítésére való készségért. Egyetértünk a tűzszünet szükségességében

– írta Zelenszkij.

Az ukrán elnök hangsúlyozta továbbá a nemzetközi partnerek által végzett tűzszünet-ellenőrzés biztosításának fontosságát is. Elmondása szerint a közös munka folytatásáról is megállapodtak a béke elérése érdekében.

A török elnök kommunikációs igazgatósága közölte, hogy a beszélgetésen Erdogan „rendkívül fontosnak” nevezte az Oroszország és Ukrajna közötti béketárgyalások újraindítását. A török vezető is kiemelte az átfogó tűzszünet szükségességét mint a béketárgyalások megkezdésének előfeltételét.

Az Ukrajna és Oroszország közötti, török közvetítéssel zajló találkozóra csütörtökön kerülhet sor. 

Oroszország javára végzett kémtevékenység miatt hétfőn hosszú börtönbüntetésre ítéltek hat bolgár állampolgárt Londonban. A londoni központi büntetőbíróság (Old Bailey) tanácsvezető bírája a csoport vezetőjére, Orlin Ruszevre több mint tíz év szabadságvesztést rótt ki, míg a többi vádlott öttől tíz évig terjedő büntetést kapott.

Az angol–walesi legfőbb ügyészség terrorellenes ügyosztálya 2023 szeptemberében emelt vádat a Nagy-Britanniában élő bolgárok ellen kémtevékenység céljából szőtt összeesküvés címén. A Scotland Yard az ügyet a brit kriminalisztika egyik legnagyobb kiterjedésű külföldi hírszerzési műveletének nevezte, aminek során három vádlottat esküdtszék nyilvánított bűnösnek, míg további három személy már korábban beismerte bűnösségét.

A vád szerint a bolgárok 2020 augusztusa és 2023 februárja között olyan információk összegyűjtésére szövetkeztek, amelyekből „valamely ellenséges ország” hasznot húzhat, és céljuk a brit állam biztonságának és érdekeinek károsítása volt. Az ügyész vádbeszédében úgy fogalmazott, hogy a vádlottak jelentős anyagi javadalmazás fejében „Oroszország, vagyis Nagy-Britannia ellensége” javára gyűjtöttek információkat.

A kémtevékenység célpontjai között szerepelt egy amerikai katonai létesítmény a németországi Stuttgart közelében, ahol ukrán katonákat képeznek ki, valamint Nagy-Britanniában több oknyomozó újságíró, akik az Alekszej Navalnij és Szergej Szkripal ellen elkövetett idegmérges támadások hátterének feltárásán dolgoztak.

A Scotland Yard jelentése szerint a kémcsoport kiterjedt eszköztárral dolgozott: a házkutatásokon 211 mobiltelefont, 495 adatkártyát, 11 drónt, 76 útlevelet, valamint ruhadarabokba és tárgyakba rejtett miniatűr kamerákat és speciális megfigyelőeszközöket találtak. Felfedeztek olyan berendezéseket is, amelyekkel telefonokból kódolt adatokat lehetett kinyerni, illetve wifi-hálózatokon végzett online tevékenységet tudtak valós időben megfigyelni.

A bíró az ítélethirdetéskor elrendelte, hogy a hat bolgár állampolgárnak a börtönbüntetés felét kell Nagy-Britanniában letöltenie, ezt követően visszatoloncolják őket Bulgáriába, ahol büntetésük hátralévő részét töltik majd le – számolt be az MTI.