A harmadik rohamdandár jelentése szerint a dandár erői visszanyerték az irányítást a luhanszki régióban található Nadija település felett, Liman irányában – számolt be az Ukrajinszka Pravda. Megjegyzendő, hogy a hadművelet sikere elsősorban az 1. rohamzászlóalj akcióinak köszönhető.

A dandár azt írja, hogy Nadija elfoglalása az ellenségnek két hónap erőfeszítésébe került, és Oroszország 20. hadseregének 752. és 254. gépesített ezredét „kiirtották”. 

Volodimir Fokin „Foka”, a zászlóalj parancsnoka arról számolt be, hogy „Nadija visszafoglalása megnehezíti a Kopankij falu elleni gépesített ellenséges offenzíva lehetőségét és a Zelenyi Hai-Borova települések felé való további előrenyomulást. Ez a manőver azt is lehetővé teszi számunkra, hogy Persotravneve (Steps) és Vjisneve településeket tűzuralom alatt tartsuk. Általában véve kiegyenlítettük a védelmi vonalat és kedvezőbb pozíciókat szereztünk a védekezéshez”.

Kína informális tárgyalásokat folytatott Brüsszelben arról, hogy csatlakozzon az Ukrajnába küldendő békefenntartó kontingenshez – írta a Die Welt, amely diplomáciai forrásokra hivatkozva közli az anyagot a Welt am Sonntag című lap vasárnapi mellékletében – s amelyet az Interfax szemlézett.

Pekingi diplomaták azzal a kéréssel fordultak az EU-hoz, hogy hadd vegyenek részt az ukrajnai békefenntartó kontingensben. Azt remélik, hogy Kína részvétele a misszióban hatással lesz Oroszországra

– jegyzi meg a lap.

Brüsszeli kínai diplomaták kifejtették véleményüket arról, hogy európai szempontból lehetséges, sőt talán kívánatos is lenne egy ilyen lépés... Brüsszeli diplomáciai körök szerint: „Kína részvétele a koalícióban növelheti annak valószínűségét, hogy Oroszország beleegyezik a békefenntartó csapatok ukrajnai telepítésébe”. Mindenesetre ez egy „kényes” kérdés – írta a kiadvány.

Az orosz–amerikai tárgyalások már nemcsak az ukrán–orosz háború lezárásáról szólnak, hanem globális kérdésekben, globális érdekegyeztetés szintjén is tárgyal a két nagyhatalom egymással – jelentette ki a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet vezetője, biztonságpolitikai szakértő a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Horváth József elmondta, egy ukrán tűzszünet létrehozása mellett más fontos világpolitikai kérdésekkel, a Közel-Kelettel, Iránnal, a húszik helyzetével, illetve délkelet-ázsiai térség problémájával is foglalkozik a két nagyhatalom.

Az Egyesült Államok és Oroszország, előbb-utóbb kiegészülve Kínával, az új világrend felosztásáról, hatalmi, gazdasági, politikai, katonai szerepek leosztásáról is tárgyalnak ezeken a megbeszéléseken, és ezt akarják sürgetni vagy felgyorsítani annak érdekében, hogy az orosz–ukrán kérdés mihamarabb nyugvópontra jusson – vélekedett az elemző.

Az egyes uniós tagállamok haderőfejlesztéséről, a haderő sorozott állománnyal történő felduzzasztásáról szólva a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet vezetője elmondta, Európában egyedül Lengyelország kezdett el felépíteni komoly hadsereget, a jelenlegi 200 ezres állományt 500 ezer főre szeretnék növelni, illetve célként öt százalék körüli GDP- arányos katonai költségvetést tűztek ki.