Oroszország észak-koreai rakétákat tesztel Ukrajnában, és most megerősítést nyert, hogy Harkivban használják őket. Ezt a Stratégiai Kommunikációs és Információbiztonsági Központ (Stratcom) jelentése állapítja meg – írta az Unian.

Az Észak-Korea elleni szankciókat nyomon követő ENSZ-biztosok megerősítették, hogy az orosz hadsereg 2024. január 2-án Hwasong–11 észak-koreai ballisztikus rakétával támadta Harkivot. Az ENSZ-meghatalmazottak megerősítették az ukrán szakértők következtetéseit az észak-koreai eredetű rakétáról. Moszkva hazugságai és képmutatása ismét lelepleződött nemzetközi szinten

– közölte a Stratcom. Emlékeztettek arra is, hogy Phenjan az ENSZ Biztonsági Tanácsa által kiszabott nemzetközi szankciók hatálya alatt áll, mivel rakétatámadásokkal rendszeresen megfélemlíti szomszédait. Az, hogy Oroszország rakétákat vásárolt Észak-Koreától, az a szankciórendszer durva megsértése.

„Moszkva továbbra is igyekszik figyelmen kívül hagyni saját nemzetközi kötelezettségeit, és a tények elfedése érdekében megvétózta az Észak-Korea elleni szankciók betartását ellenőrző ENSZ szakértői testület mandátumának májusi meghosszabbítását” – tájékoztat a Stratégiai Kommunikációs Központ.

Megjegyzik, hogy az Ukrajna elleni agresszió folytatásának lehetőségéért Oroszország kész bárkivel együttműködni, a globális biztonság rovására és a nemzetközi joggal ellentétesen. „Oroszország Észak-Korea számára teszteli rakétáit Ukrajnában, ahogyan Irán számára tesztelte a Sahíd drónokat mielőtt azokat Izrael ellen használták volna” – közölte a Stratcom.

Az amerikai képviselőház által megszavazott segély nem nyeri meg a háborút Ukrajnának, de ahhoz elegendő lesz, hogy kitartsanak még egy ideig – erről írt az InfoStart legújabb elemző cikkében. „Egy évre elegendő tüzérségi gránátot kaphatnak” – nyilatkozta egy londoni újságnak Michael Kofman, a Carnegie Alapítvány kutatója. Éppen ezért úgy véli, hogy Kijev a segély hatására megnyugszik valamelyest, míg Moszkva egyre idegesebb lesz, hiszen Putyin arra számított, hogy a Nyugat belefárad Ukrajna támogatásába, és ezáltal simán megadásra kényszerítheti majd Ukrajnát.

Főleg azért, mert ismét közeledik május 9, a győzelem napja, és megint nem értek el kulcsfontosságú eredményeket az orosz csapatok, így Putyin nem tud majd mivel kiállni a népe elé. Nyomulnak is előre a csapataik, de ez naponta körülbelül ezer halottat jelent orosz oldalról, ami hatalmas ár Csasziv Jar elfoglalásáért. Viszont ez nyithatja meg az utat Nyugat felé Moszkva számára, ezért áldozatot nem sajnálva nyomulnak előre a csapatok.

Pablo Fedosenko ezredes szerint az ukránok mérsékelten örülnek a segélynek, hiszen ők is tudják, hogy ezzel is csak ideig-óráig tudják tartani a frontvonalat, és a hírszerzők által május–júniusra prognosztizált újabb nagy orosz támadás így is hatalmas károkat okozhat a védelemben. Már ha az oroszoknak lesz ehhez elég technikájuk, hiszen az elmúlt két évben ők is rengeteget veszítettek (9 ezer harckocsit a szakértők szerint), és ha így folytatják, akkor maximum két évre elegendő haderejük maradt, amelyet fel tudnak használni.

Ehhez hozzátartozik, hogy Amerika és Európa fegyvergyártása év végére beérheti a hadiiparra átállt Oroszországét, és így még nagyobb bajba kerülhetnek Putyinék. Egyetlen esély mutatkozik most az oroszok előtt:

Ezen a nyomáson enyhítene, ha újabb Patriot rendszereket kapna Kijev, vagy ha megérkeznének az első F–16-os vadászgépek az országba. Viszont az emberhiányt ez sem ellensúlyozza, hiszen amiből Oroszországban szinte végtelen áll rendelkezésre, az Ukrajnánál fogyóeszköz: a katonák. Ráadásul se idő, se hely nincs kiképezni az újoncokat, így a frontvonalon harcoló egységeknek nincs lehetősége pihenni, tehát a helyzet minden fronton romlik.

Észt elemzők szerint félévente legalább 50 ezer katonát kéne veszítenie az oroszoknak, hogy Moszkva megfontolja a békét, de ez egyelőre távol áll a valóságtól, tehát az öldöklés folytatódni fog. Kirilo Budanov ukrán kémfőnök szerint minimum addig, amíg Putyin él és hatalmon van. 

Az Egyesült Államok szenátusa megszavazta a dúsított urán Oroszországból történő behozatalának betiltásáról szóló törvényjavaslatot, amelyet már aláírás céljából benyújtottak az amerikai elnöknek. A dokumentum a hatálybalépéstől számított 90 nap elteltével megtiltja a dúsított urán behozatalát Oroszországból az Egyesült Államokba. Ugyanakkor 2028 januárjáig ideiglenes kivételeket engedélyeznek – írta meg az Unian.

Meg kell jegyezni, hogy a kongresszus 2,7 milliárd dollár elkülönítéséről rendelkezett, amelyet az amerikai uránipar fejlesztésére irányítanak, az Oroszországból származó nyersanyagimportra vonatkozó korlátozások bevezetése mellett.

Az amerikai energiaügyi minisztérium szerint Oroszország a dúsított urán fő külföldi beszállítója: évente körülbelül egymilliárd dollárt hoz az orosz gazdaságnak.

Korábban már beszámoltak róla, hogy a Fehér Ház fontolgatja az orosz dúsított urán Egyesült Államokba történő behozatalának tilalmát a végrehajtó hatalom útján.