Nemzeti bajnokként említette az OTP-t és a Molt. Tavaly, amikor megadóztattuk őket, nem voltak boldogok, azzal érveltek, hogy az a profit, amit megadóztattunk, már külföldön termelődött – magyarázta a kormányfő. Hozzátette, hogy vannak még ilyen cégeink, az ingatlanpiac, az infokommunikáció, vagy épp a hadiipar területén.

Magyarországnak nem kell kishitűnek lennie, már Kongóban is utakat és hidakat építünk. Ha van kifektetési támogatás, vannak versenyképes magyar vállalkozók, akik termékeikkel megjelennek a világpiacon. Nem lehet úgy élni, hogy már megint mások keresnek rajtunk

– fogalmazott a miniszterelnök.  Hozzátette, hogy a költségvetési hiányunk felkúszott 6,5 százalékra. „Nem akarjuk az elért életszínvonalat kockáztatni, nem akarunk visszavenni a rezsitámogatási rendszerből. Nehéz megtalálni azt a költségcsökkentési ívet, amin haladni akarunk” – mondta.

Idén 4,5, majd 3,7, utána pedig 2,9 százalékra szorítjuk le a költségvetési hiányt

– fedte fel a kormány céljait. Ezt az ütemet három évre tervezik. Azonban ha ez nem is sikerülne három év alatt, akkor az uniós direktíva értelmében még egy plusz év rendelkezésre áll a cél teljesítéséhez.

Nem tervekkel kell felkészülni, hanem habitussal – mondta Orbán Viktor. Egy székely példát idézett, amikor a katonák bejelentették a parancsnoknak, hogy bekerítették őket. „Erre a parancsnok válasza az volt, hogy az a jó, mert minden irányból támadhatunk” – zárta beszédét a kormányfő, reflektálva a jelenlegi helyzetre.

Orbán Viktor szerint az a második világháború utáni jelenség fenyeget minket, hogy az oroszok már csak az amerikaiakkal lesznek hajlandók tárgyalni. Az európaiak rendkívül sok lehetőséget mulasztottak.

Ezért az egyetlen észszerű magatartás a kormány részéről, hogy Donald Trump visszatérésére fogad. Csak egy új szereplő talál kiutat ebből a helyzetből

– fogalmazott Orbán Viktor, megjegyezve, hogy Trumpnak nem volt része abban, hogy ez a háború kitört. „Az egyetlen esélye a világnak, ha Amerikában egy politikai váltás történik, az elnök személye változik. Mi egy régi-új elnöknek nagyobb esélyt adunk, hogy sikerrel jár a béke tető alá hozásában” – hangsúlyozta.

A miniszterelnök úgy fogalmazott, az észszerűség szempontjából jelentős változások jönnek. A magyar kormányt szuverenistának írta le, az európai politikát pedig idealistának nevezte. Szerinte az EU sok esetben nem tudja bemutatni, hogy milyen számítások alapján jöttek ki bizonyos gazdasági megállapítások, vagy irányvonalakra történő helyezkedés. Az ideológiai gondolkodásnak az a lényege, hogy nem tudja egyensúlyban tartani az eszméket és a gyakorlatot. Orbán Viktor szerint a valóságot jobban tisztelő politikai kurzusra van szükség Európában, szemben a jelenlegi, ideológiavezérelt vezetéssel szemben.

2020-ig a gazdaság emelkedési pályán haladt, azonban jött a Covid-járvány és az orosz–ukrán háború – mutatott rá a miniszterelnök.

2020–2024-ig visszakapcsoltunk. Most viszont ritmust tudunk váltani. A 2022-es válság nem törte össze a gazdaságot, ezért tudjuk ezt a sebességváltást megtenni

– világított rá Orbán Viktor. A korábbi válságokra mutatott, amelyek valósággal szétrombolták a gazdaságot. A miniszterelnök szerint „a nyugatot majmoló gazdaságpolitika helyett saját gazdaságpolitikát találtunk ki”. A keleti beruházások nőttek, miközben a Nyugat lába megbotlott. A magyar beruházók is szépen feljöttek, a negyedik pozícióba kerültek hazánkban. Egyúttal negatívumként emelte ki, hogy csak negyedikek a magyar beruházók a saját országukban.

Olyan mélyről indultunk, hogy a mostani pozíció becsülendő

– fogalmazott Orbán Viktor, aki egy javulási pályát lát. Korábbi szavait idézte: a világ gazdasági és politikai térképének átszabása zajlik. Ez a folyamat felgyorsult. Ennek két vetülete van: geopolitikai és gazdasági.

A geopolitikai változás azért fontos számunkra, mert egy súlyos, történelmi dilemmát állít elénk. A világ nyugati fele és nem nyugati fele homlokegyenest másként ítélnek meg történéseket.

– fogalmazott a miniszterelnök. Hozzátette, hogy míg a Nyugat a sajátjának érzi ezt a háborút, a világ összes többi része nem akar elköteleződni benne, vagy oroszpárti álláspontot foglal el. Már az is a diskurzus tárgya Nyugat-Európában, hogy kell-e csapatokat bevetni az orosz–ukrán háborúban – mutatott rá. Ez azt jelenti, hogy a geopolitikai rivalizálás felülírja a gazdasági logikát. Nem a gazdasági észszerűség jellemzi ezt a kort, hanem a politikai megfontolások. Nem mindegy Magyarország számára, hogy ez a disputa hogyan végződik – fogalmazott Orbán Viktor.

Kitért a decoupling jelenségre, amely arról szól, hogy a Nyugat a lehető legnagyobb mértékben leválasztja magát a világ többi részéről, és védi azt, amije van.

„Van egy másik gondolkodásmód, ami úgy vélekedik, hogy a Nyugat teret veszt, és ennek oka a versenyképesség hiánya. Ha versenyképes lenne a Nyugat, akkor nem politikailag, hanem gazdasági versennyel érne el előnyt” – véli a miniszterelnök.