2017 legnagyobb sztorija, nem csak a techvilágban, hanem talán úgy általánosságban is a bitcoin sikertörténete volt. A kriptovaluta, aminek a működéséről a nagyközönségnek máig csak halvány elképzelései vannak, viszont az árfolyama pár év alatt a nulláról 1000 dollárra kúszott fel, aztán tavaly úgy fél év alatt innen 20 ezerre. Boldog-boldogtalan kriptopénzbe fektetett, saját variációt fejlesztett, vagy csak beleírta a cége nevébe, hogy blockchain és betemették pénzzel.

A bitcoin árfolyama rövid úton 70%-ot bukott, és követte az összes fontosabb kriptovaluta. Több mint 800 kriptopénz értéke nullázódott le teljesen, és pusztultak el dicstelenül. A coinmarketcap.com számításai szerint 600 milliárd dollár párolgott el a semmibe a digitális pénzek összesített elméleti piaci értékéből. Grafikonon így néz ki a bitcoin elmúlt másfél éve:

Mutatok még egy grafikont, zavarbaejtően hasonló lesz a formája:

Ez a New York-i tőzsde technológiai részvényeket összegző indexe, a Nasdaq alakulása az ezredforduló környékén, ami a nagy dotkombukta néven vonult be a gazdaságtörténetbe. Nagyjából ugyanaz is volt a forgatókönyve, mint a bitcoin tavalyi rallijának, csak most az egész sokkal gyorsabban (tőzsdei elemzők szerint pontosan 15-szörös sebességgel) zajlik. Jött egy új technológia (az online kereskedelem), amitől megőrült a világ, ész nélkül tolta bele a pénzt mindenki, aztán egyszer csak kipukkadt a lufi. Ma már tudjuk, hogy a nagy összeomlás igazából tisztítótűz volt, amiben az életképtelenek hullottak el, és amelyik cég túlélte, az hosszú távon megerősödve került ki belőle. Ez jól látszik az előző grafikon folytatásán is (és megígérem hogy ez lesz az utolsó):

A kriptovaluták világának sok százmilliárdos kérdése most az, hogy éppen azt látjuk, hogy beleáll a földbe az egész kóceráj, vagy lemásolja a Nasdaq pályáját, és most indul az igazi sikersztori. Hogy meg tudjuk tippelni, melyik irányba fordul a történet, vegyük át kicsit részletesebben, mi is történt az elmúlt fél évben, mi hozta el az összeomlást, és milyen állapotok uralkodnak most az iparág romjai alatt.

Az ág is húzza

Első pillantásra úgy tűnik, 2018 első hónapjaiban önmagától, a saját súlya alatt zuhant össze a kriptobiznisz, mert a nagy hisztériában egyszerűen túl sok pénz áramlott bele, és túl nagyok lettek a befektetők elvárásai. Valójában viszont ennél sokkal több, és súlyosabb csapás érte a bitcoint és társait:

• A botrányok pedig egyre súlyosbodnak, ahogy a startup cégektől ellesték a módszert nagypályásabb játékosok is. Indiában például a legnagyobb ellenzéki párt, az INC éppen egy 12 milliárd dolláros bitcoinos mutyival vádolja a kormánypárt BJP-t (ami egyébként éppen betiltotta az egész kriptovalutásdit az országban). Venezuela egy homályos kriptovaluta-kibocsátással próbálja befoltozni az állami költségvetésen tátongó lyukakat, amit szakértők a történelem egyik legrosszabb befektetéseként kommentálnak.

• Egyre több ország igyekszik állami szabályozással megregulázni a kriptobizniszt (ennek extrém megoldása a teljes tiltás), ami éppen az egyik legfőbb vonzó tulajdonságát, a mindenféle felső kontroll hiányát veszélyezteti. A nemzetközi helyzet egészen kaotikus – érdemes végigpörgetni a Wikipedia vonatkozó szócikkét a különféle szabályozásokról –, és az ilyesmi csak az ügyeskedőket vonzza, a tömeges befektetőket nem.

• Egymást érik a különféle bitcointőzsdék elleni hekkertámadások. A legsúlyosabb ilyen eset még január végén a japán Coincheck feltörése volt, ahonnan 500 millió dollárnyi kriptopénzt lovasítottak meg. Ami szép summa önmagában is, viszont minden egyes ilyen eset ezerszeres erővel rengeti meg a kriptopénzekbe vetett általános bizalmat. Az ezerszeres itt nem költői túlzás volt: júniusban egy dél-koreai kriptotőzsde, a Coinrail feltörésekor  40 millió dollár volt a kár - a hírre reagáló árfolyamzuhanás pedig 40 milliárdot radírozott ki a kriptopénzek piaci értékéből.

• Mindezt pedig tetézi, hogy az egykori legnagyobb bitcointőzsde, a japán Mt.Gox csődje után a csődbiztos a megmaradt kriptopénz értékesítésével igyekszik kártalanítani a cég hitelezőit. A Mt. Gox bedőlésekor 850 ezer bitcoin tűnt el, amiből 200 ezret sikerült visszaszerezni, ezt igyekszik már hónapok óta hagyományos pénzre váltani a csődbiztos. Magyarul folyamatosan önti a bitcoint a piacra, ami nyomja lefelé az árakat. Igazából mindegy is, hogy a bitcoin mostani, 6000 dollár körüli, vagy a csúcsidő 20 ezrével, mindenképpen milliárdos összegről van szó.

Hát ezek után nem csoda, hogy összerogyott a kriptovilág. Sőt, az a csoda, hogy a zuhanás már februárban megállt, hogy aztán pár utórengés után a bitcoin árfolyama nyár elejére beálljon a mai, 6000 dolláros szintjére, amin most már szépen stabilizálódni is látszik. Ami persze, durva bukás a 20 ezres csúcsról visszanézve, de ha mondjuk az öt évvel ezelőtti szintről nézzük (2013-at 14 dolláros árfolyammal nyitotta a bitcoin), azért bő 40 000%-os nyereség. Tudják mennyit csináltak ez alatt az utóbbi évek technológiai bezzegcégei? Az Amazon 600%-ot, a Facebook 700-at, az Apple 300-at. Mészáros Lőrinc kb. 5000-et.

Csak hát az a kérdés, sikerül-e megkapaszkodnia a mostani szinten, esetleg újra elkezdeni növekedni. Az olyan jóslatokat most hagyjuk is, amik szerint épp most indul az emelkedés a százezer dolláros szint felé - a kriptovilágnak most az tenne a legjobbat, ha jó sokáig nem történne semmi, és vagyis egy kis stabilitást mutatna az egész piac. Az, hogy mostanában nem történik semmi eget rengető, mindenképpen jó hír.

És akkor most mi lesz?

A bitcoin meg a kriptopénzek előtt nagyjából három utat láttak az elemzők, mióta elkezdett hullámvasutazni az árfolyama, és mindenkit érdekelni kezdett a téma:

1. Átveszi a pénz szerepét, megszűnnek a bankok, decentralizált, érinthetetlen, szuperbiztonságos virtuális valutákkal fog mindenki fizetni a dollár, a jüan, a forint, meg a zambiai kwacha helyett.
2. Átveszi az arany szerepét, mint befektetésként, értékmegőrzésként tartott eszköz, amihez lehet nyúlni akkor is, ha mondjuk egy ország gazdasága, és azzal a pénze is teljesen becsődöl (ilyesmit egyébként láttunk tavaly a gyakorlatban is Zimbabwében).
3. Kiderül, hogy egy nagy lufi volt az egész, leég, összedől, és aztán süllyed el, mint a vár a Gyalog Galoppban.

Most éppen úgy néz ki, hogy bár a harmadik felé elindult a kriptovilág, nem fog bekövetkezni, ahogy az első sem (az amúgy is elég utópisztikus volt), és az első kettőnek sincs sok esélye a brutális árfolyammozgások után.

A bitcoin sorsa nagyjából azon múlik, hogy az alapjául szolgáló, és vele sok tekintetben összenőtt technológiából, a blokkláncból mi lesz. Abban mindenki egyetért, hogy a blokkláncban hatalmas perspektíva van, a jelentősége akár az internet feltalálásával lehet összemérhető. A blokklánc kicsit leegyszerűsítve egy nagyon stabil, transzparens és biztonságos könyvelési rendszer, a bitcoin pedig az első gyakorlati alkalmazási területe: egy virtuális pénz, aminek a mozgását és a bankszámlák állapotát egy ilyen adatbázis rögzíti. De a biztonság, az átláthatóság, a stabilitás nyilván még kismillió helyen jöhetnek jól, például a... és itt most jöhetne egy végtelen felsorolás hatalmas, globális rendszerekről, amit forradalmasíthatna, az államigazgatástól a kereskedelmen át az egészségügyig és az adózásig - tulajdonképpen minden, amit könyvelni kell, lehet blokkláncba is könyvelni, és elméletileg sokkal jobban és hatékonyabban fog működni.

Na de akkor miért nem váltotta le a bitcoin a pénz- és bankrendszert, ha annyival jobb? Pont azért, mert a puszta technológiára ráültettek egy plusz dolgot, az új, virtuális pénzt. Ami aztán találkozott az emberi kapzsisággal és irracionalitással, lufit fújt, és kipukkadt. Nem véletlen, hogy a világ összes nagy pénzintézete iszonyú energiákat megmozgatva dolgozik azon, hogy blokklánccal oldja meg a hagyományos pénz nyilvántartását – csak hát az ilyen fejlesztések nyilván nem olyan szexik, mint az, hogy valaki húsz dollárért vett bitcoint, aztán abból pár év múlva egy Lamborghinit. De nem csak a pénzvilág kezdi kóstolgatni az új technológiát: Sierra Leonéban például idén tavasszal blokklánc rögzítette a választáson a szavazatokat.

Bármerre is kanyarodik a bitcoin árfolyama a közeljövőben, az biztos, hogy hosszú távon a blokklánc velünk fog maradni. Ez pedig valószínűleg felépíti újra azt a bizalmat a kriptopénzek iránt is, amit a botrányok, a csalók és a hekkerek közös munkával leromboltak. Aztán hogy pénzként, befektetésként vagy szerencsejátékként fogjuk használni a bitcoint mondjuk egy-két év múlva, még kiderül – de hogy valamire használni fogjuk, az minden baljós előjel ellenére elég valószínűnek látszik.