A Verizon Wireless mobilszolgáltató már jövőre elindítja a negyedik generációs mobilszolgáltatását, amíg Európa azon töpreng, hogy milyen frekvenciákat szabadítson fel a szélessávú mobilinternet számára.
Előnyös helyzetbe került az USA azzal, hogy az országban már az idén lekapcsolják az analóg tévéadást, mert az így felszabadított frekvencián a világon elsők közt indíthatnak negyedik generációs mobilszolgáltatást. A Verizon Wireless mobilszolgáltató 2009-ben két városban indítja be a 4G-szolgáltatást, 2010-ben további 25-30 városban.
A modern hálózat az úgynevezett Long Term Evolution (LTE) technológiát használja majd, amellyel a korábbi tesztek szerint akár 60 megabit per másodperces letöltési sebesség is elérhető. A vállalat az előfizetési díjakról még nem beszélt, és az már biztos, hogy először csak adatkártyával és laptopokkal lehet majd a gyors mobilinternetre csatlakozni, mert az LTE-t támogató okostelefonok csak 2011-től jelennek meg. Az amerikai szolgáltató hálózati eszközeit az Ericsson szállítja.
Európában jókora késésben van Amerikához képest, mivel az analóg tévéadást csak 2012-ben kapcsolják le az unióban. Magyarország még ott tart, hogy a hírközlési hatóság - a tavaly meghirdetett mobiltenderrel - a második és a harmadik generációs technológiára keres új szolgáltatót. Az Európai Unió hatósági szakértői és politikusai az idén döntenek arról, hogy mire használják majd a 2012-ben felszabaduló frekvenciákat, így könnyen elképzelhető, hogy valamikor 4-5 év múlva hazánkban is megjelenik majd az LTE.
Az LTE-t évek óta fejlesztik, és a mobilipar nagyon bízik a technológiában, mert ezzel végre létrejöhet egy szabványos globális mobilhálózat. Most a GSM a legelterjedtebb technológia, de csupán 85 százalék a világpiaci részesedése, több százmillió ember mobilozik másfajta technológiával. Bár a wimax évek óta a küszöbön toporog, mint lehetséges 4G-technológia, az elterjedésére itt nincs sok esély. A világ nagy részén elterjedt GSM-ről ugyanis könnyebb az LTE-re továbblépni, sok olyan alkatrész van a már meglévő adótornyokban, amik kompatibilisek az újabb LTE-modulokkal. Az Ericsson például azt hangoztatja, hogy még az 1995-ben leszállított berendezései is fogadni tudják az LTE-s kártyákat.
A szolgáltatók pedig egyetlen szabványos technológiát szeretnének használni. A szabványok és a nyílt interfészek lehetővé teszik a gyártók közti versenyt, és ha mindenhol ugyanazzal a technológiával építik fel a hálózatokat, akkor nagyobb tömegben kell ugyanolyan csipeket és egyéb alkatrészeket gyártani, ami olcsóbbá teszi a termékeket. Az LTE attól is olcsóbb lesz, hogy teljesen IP-alapú, ezért a mobilhálózat kevesebb elemből áll, mint a mostaniak, és a nagyobb átviteli sebesség miatt több multimédiás szolgáltatást lehet majd eladni rajta.
Ugyanakkor az LTE kiépítése nagyon drága is lehet, ha nincs megfelelő szabad frekvancia. Az LTE akár 2,6 GHz-en is bevezethető (ami magasabb, mint amit a 3G használ), de ésszerűbb az alacsonyabb frekvenciák használata. Az USA-ban 700MHz-en építik ki a hálózatot. Az alacsonyabb frekvencián jobban terjed a jel, kevesebb bázisállomással lehet nagy lefedettséget elérni. A hálózat kiépítésében nagy szerepet kaphatnak a femtocellák is, amik ugyanúgy működnek, mint a wifi-hotspotok, de ezek apró LTE bázisállomásaként működnek majd. Így javítható lesz a beltéri lefedettség, és rugalmasabban lehet kiépíteni a hálózatot.
Teljesen új díjazási modellek is kialakulhatnak az LTE-n. Elemzők szerint az emberek több hordozható eszközzel csatlakoznak majd a hálózatra, és azok nagy része minimális adatforgalmat bonyolít majd. Az IP-alapú hálózaton a telefonálás is adatforgalom lesz, és a mobilhálózat forgalmát ábrázoló grafikonokon a beszédet már most is csak egy vékony vonal jelzi az óriási internetes adatforgalom mellett. A jövőben ráadásul olyan eszközök is elterjednek (egészségügyi szenzorok, távfelügyeleti eszközök), amiknek pár ezer kilobájtban mérhető a forgalma. Ésszerűtlen lesz minden eszközre külön-külön több tíz megabájtos vagy gigabájtos előfizetést kötni, valószínűleg egyben elszámolható lesz az adatforgalom.
Mik a lehetőségek LTE nélkül? Egy ideig biztosan elegendő lesz a HSPA, amivel helyenként már hazánkban is elérhető a 14,4 megabites letöltési sebesség. Ausztráliában ennél sokkal komolyabb fejlesztéseket terveznek, még az idén bevezetik a HSPA+ technológiát, amivel először 21 megabitre gyorsítanak, majd jövőre feltuningolják a hálózatot 42 megabitre, és később akár a 84 megabites tartományba is.