A távközlési szabályozással foglalkozó amerikai hivatal állásfoglalásában a szabad netet támogatók mellett érvelt, aminek hatásait még Európában is érezhetjük majd. A szolgáltatók ugyanakkor továbbra is szeretnének korlátozások életbe léptetni azok ellen, akik megszegik az íratlan szabályokat.
Az Egyesült Államok Távközlési Bizottságának (Federal Communications Commission – FCC) döntéseivel általában érdektelen Magyarországon is foglalkozni, most azonban érdemes kivételt tenni, mert az internet semlegessége körül folytatott vita döntő fázisába érkezett. Ez már nem egyetlen ország állásfoglalása, hanem az egész világot érinti, Európát pedig kiemelten.
A net neutrality néven emlegetett fogalom már hosszú évek óta vitatéma, és főleg azt boncolgatja, hogy a hálózatot biztosító szolgáltatók milyen mértékben szólhatnak bele az információáramlásba, van-e joguk egyáltalán az információ minősége alapján döntést hozniuk.
Eddig az internet semlegességét védők amellett érveltek, hogy egy, a technikai hátteret biztosító cég, a szolgáltató semmilyen módon ne befolyásolhassa az információk áramlását. A szolgáltatóknak is megvan erre a válaszuk: mint a legtöbben elmondják, a forgalom szervezése egyrészt technológiai kérdés, másrészt pedig kénytelenek az extrém használatot valamilyen módon kordában tartani, ugyanis számukra vállalhatatlan az, hogy a felhasználók 5 százalékának viselkedése miatt a maradék 95 százalék ne kapja meg a megfelelő szintű szolgáltatást.
A hosszú vita az Egyesült Államokban most azzal zárult, hogy az FCC kiállt a semleges net mellett, vagyis tiltanák a forgalomkorlátozás bármilyen formáját. Ezzel az állásfoglalással sem a hagyományos szolgáltatók, sem pedig a dinamikusan fejlődő mobilinternet-szolgáltatók nem értenek egyet, többek között az innováció gátjának tartják. Ezzel szemben az FCC vezetője, Julius Genachowski arra hivatkozott sajtónyilatkozatában, hogy a robusztus és nyitott internet a fejlődés záloga. A szolgáltatóknak sem tiltani, sem lassítani nem szabad az információáramlást, átlátható hálózati működésre van szükség.
A szolgáltatók ezzel nem értenek egyet, mindenképp fenn akarják tartani a szabályozási lehetőséget, és a központi előírási kísérletben olyan állami beavatkozást látnak, amely visszafogja az eddig hallatlan sikereket elérő iparág további fejlődését.
A vitában mindkét fél igyekszik mind több politikust maga mellé állítani, és ez többnyire sikerült is. Az nem meglepő, hogy Vint Cerf, az internet egyik atyja a net semlegessége mellett állt ki, ahogy az amerikai fogyasztóvédelmi csoportok is.
A probléma természetesen Európában is jelen van, és jelzi ezt annak a nyílt levélnek a megszületése, melyben 26 szervezet fordult az Európai Parlamenthez, amiben az internet semlegességének megőrzésére szólítják fel a képviselőket, ugyanis a legújabb tervezetek (Telekom-csomag) kontinensünkön is tartalmaznának olyan szabályokat, melyek a szolgáltatók eddig is létező lassítási, szűrési és priorizálási gyakorlatát akár tovább is ösztönözhetik.