Megjelent a Windows 7, mindent tudunk róla, csak azt nem, mire képes az Apple Snow Leoparddal szemben. Nincs többé titok, kipróbáltunk egy rakás tesztet a két rendszeren, és arra jutottunk, hogy a Mac OS X még mindig előnyben van, de már közel sem akkorában.
A Windows és a Mac OS X a kezdetektől nagy ellenfelek, évtizedes vita, hogy valójában ki lopott kitől. Pedig a vérvonal egyértelmű, a Microsoft nyúlta le az Apple ötletét, de valójában mindketten a Xerox fejlesztését másolták. Megtehették, mert a kaliforniai cég felső vezetése nem látott fantáziát a grafikus felhasználói felületben, amiből az Apple és a Microsoft végül sok százmilliárd dolláros üzletet csinált.
Az egyes rendszerek az utóbbi időkben komoly versengésbe kezdtek: az első Mac OS X akkoriban jelent meg, amikor a Windows XP, és bár rengeteg hiba volt benne, a gyorsan szaporodó verziószámokkal párhuzamosan egyre nőtt, majd időnként hirtelen csökkent a rendszer előnye. Köszönhető ez annak, hogy az Apple apró lépésekben, a Microsoft nagy ugrásokban gondolkozik: 2001 óta hat verzió jelent meg az OS X-ből és három a Windowsból. A legutóbbi nagy frissítés körülbelül egyszerre történt, a Leopard és a Vista alig egy év különbséggel került piacra, az utódok premierje közt azonban már csak három hónap van.
Ráadásul a fejlesztés iránya is hasonló volt: a Mac OS X 10.6-os alig mutat fel látványos újításokat, főleg a motortérben babráltak, és a Windows 7 is inkább csak egy Vista Delux, mint egy alapoktól újraépített operációs rendszer. Lássuk, mire képesek egymás ellen a régi vetélytársak!
A két operációs rendszert egy Macintoshon eresztettük egymásnak, mert nem volt más választásunk: a Mac OS X csak hekkeléssel fut hagyományos pc-ken, ami negatívan befolyásolhatta volna a teszteredményeket. A Windows 7 viszont különösebb nehézségek nélkül felmegy a Macre sőt, egyes vélemények szerint az Apple laptopjain érzi a legjobban magát a Microsoft operációs rendszere.
A hardver egy 2,8 gigahertzes processzorral, 4 gigabájt memóriával és Geforce 9400/9600-as grafikus gyorsítóval szerelt 15 colos MacBook Pro volt. Meglehetősen izmos konfigurációval van tehát dolgunk, aminek azonban hétórás az üzemideje az Apple szerint, van tehát bőven mód az egy feltöltéssel végzett tesztekre is.
Először a stopperek nélkül végezhető összehasonlításnak álltunk neki. Nézzük az árat: ebben a versenyszámban egyértelmű a Snow Leopard előnye, hiszen alig nyolcezer forintba kerül, míg a Windows 7 upgrae-ért verziótól függően húsz-negyvenezer forintot kell fizetnünk. A nálunk járt Ultimate-verzió kapta a legtöbb extraszolgáltatást, de ez sem tud sokkal többet, mint a Mac OS X 10.6-os, mégis ötször annyiba kerül.
Ha viszont az egy bájtra jutó forintok számát nézzük, már nem áll olyan rosszul a Windows, mert sokkal több helyet követel magának a merevlemezen: a 32 bites verzió 16 gigabájtot, a 64 bites 20 gigabájtot zabál fel, míg az alapos fogyókúrán átesett Mac OS alig 5 gigabájton elfér.
Jelentős különbség adódik akkor is, ha az integrált programok számát nézzük: a Snow Leopardhoz remek videóvágó, zeneszerkesztő, weblapkészítő jár, és kapjuk még mellé a Time Machine-t, amivel egy fogyatékos rozmár is képes lenne biztonsági mentéseket készíteni. Ezzel szemben a Windows 7-esből olyan alkalmazások is kikerültek, amik eddig a rendszer részei voltak. Nincs többé Movie Maker vagy Windows Mail, és van ugyan már használható backupalkalmazás, de ezt még mindig nehezebb kezelni, mint a Time Machine-t.
Más kérdés persze, hogy a szerencsétlen Microsoft már a böngészőjét sem teheti bele őszinte lelkesedéssel az operációs rendszerébe, mert amint többet tud a Windows, mint a DOS, a különféle versenytársak és lobbiszervezetek rögtön erőfölénnyel való visszaélést kiáltanak. Persze az egyszerű felhasználó szempontjából ennek nincs jelentősége: őt csak az érdekli, mennyi programot kap a pénzéért, és ebben a versenyszámban sokkal jobban áll a Snow Leopard.
Alkalmazásokat azonban bármikor letölthetünk az egyes rendszerekhez, az igazi kérdés az, hogy miféle támogatást nyújt a két vetélytárs a háttérből, hiszen végül is ez egy operációs rendszer fő feladata. Mivel két platformról van szó, ügyesen kellett megválogatni a teljesítményt figyelő tesztprogramokat, de szerencsére vannak olyan alkalmazások, feladatok, amik mindkét rendszerrel elvégezhetők.
A legegyszerűbb próba a bootidő vizsgálata. Ez a forduló egyértelműen a Snow Leopard győzelmét hozta, a Windowsnak másfélszer addig tart a felállás, míg a teljes kikapcsolás közel négyszer annyi időt vesz igénybe.
Rendszerindítás után a Cinebenchet rántottuk elő, ami megint az OS X fölényét mutatta: az egyprocesszoros teszten ötszázalékos volt a különbség, és a több mag erejét vizsgáló fordulóban is megmaradt a különbség, a grafikus teljesítményre viszont ötven százalékkal kapott több pontot a Snow Leopard. Akkora volt az előnye, hogy elkezdtük nyomozni az okát, de kiderült, hogy nem az Apple fojtja le a Geforce teljesítményét Windows alatt, nagyjából hasonló értéket kapunk akkor is, ha egy Dell márkájú, ugyanígy felszerelt pc-n futtatjuk a tesztet.
Második fordulóban a Geekbench került elő, a processzorteljesítményt vizsgáló alkalmazás 25 százalékkal érezte jobban magát OS X-es, mint windowsos környezetben.
Megmarad a különbségből valamennyi életszerű tesztkörnyezetben is, hiszen a 10 darab mp3 konvertálása is hét százalékkal gyorsabban fut le a Snow Leopardon.
Mivel mindkét cég azt állítja, hogy sok munkát végzett a párhuzamos feladatvégzés javítása érdekében, végeztünk egy olyan tesztet is, amikor igazán megizzasztottuk a processzormagokat. Ehhez egyszerre játszottunk le HD-videót, tömörítettünk mp3-at és futtattuk a Cinebench többprocesszoros tesztjét, majd megnéztünk, milyen értékek jöttek ki. A fordulót megint az OS X nyerte, hiszen a daltömörítésekkel 71 másodperc alatt végzett, míg a Windowsnak ugyanehhez 93 másodperc kellett.
Nem teljesen fair, de elvégeztük a böngészők tesztjét is, hiszen mind az Apple, mind a Microsoft ad valamilyen alkalmazást a rendszer mellé, igaz, egy EU-s döntésnek hála a Windows telepítése közben a konkurencia termékei közül is válogathatunk. Nagy áldás ez, mert az Internet Explorer 8-as csúfosan leszerepel a Safari 4-essel szemben: a kompatibilitást vizsgáló Acid teszt 20 pontot ad az IE-nek, míg ellenfelének az elérhető maximumot, 100-at. A sebességet vizsgáló Sunspider is tízszer rosszabb osztályzatot adott a Microsoft, mint az Apple böngészőjének.
Miközben újabb és újabb tesztprogramokat töltöttünk le, észrevettük, hogy Mac OS X alatt nincs különösebb jelentősége a gép és a wifirouter közti 35 méteres távolságnak, a Windows 7-nek azonban már komoly gondot jelentett az akadály leküzdése: ugyanazon a gépen 28 megabites másodpercenkénti eredményt értünk el Snow Leopard, és 2,5 megabites sebességet Windows 7 alatt.
Ha közelítettünk a wifirouterhez, csökkent a különbség, az eltérés ennek ellenére zavarba ejtő volt, így befogtunk a tesztbe több n-es és g-s szabványú wifit használó OS X-es és windowsos rendszert is. A lemaradás azonban minden esetben kimutatható volt, függetlenül attól, hogy ugyanazon a hardveren futtattunk két operációs rendszert, vagy különböző gépeken próbáltunk ki különböző szoftvereket. A MacBookom g-s, tehát öregecske wifije például jobb eredmény hozott 35 méteres távolságból, mint a legjobb eredményt felmutató, erősebb, n-es wifivel felszerelt windowsos laptop. A sokgépes teszt átlagának eredménye Mac OS X alatt 24/18 megabit lett, míg pc-n 7,5/4-et kaptunk, az okot nem sikerült kideríteni, de a különbséget rögzítettük.
Az igazán nagy falatot, a Photoshop CS4 trial verzióját tehát a wifihez közel töltöttük le a gépekre, mert a gigabájtos adatforgalomba Windows alatt beleőszültünk volna 35 méterre a routertől. Márpedig ezt a fordulót már csak azért is kötelező volt elvégezni, mert régóta tartja magát az elképzelés, hogy az igazi photoshopos platform a Mac, kíváncsiak voltunk hát, mire lesz képes ellene a Windows. Ehhez egy számos szűrőből, renderelésből álló Actiont töltöttünk be a programba, ami tizenöt lépésben veszi igénybe a processzort és a grafikus magot. Az első feladatokat Snow Leopard alatt határozottan gyorsabban végezte el a Mac, összesítettben azonban alaposan lemarad: a Windows 15 százalékot vert rá. Igazság szerint két fordulóban vérzett el az Apple operációs rendszere, ha csak a maradék tizenhármat vesszük figyelembe, már a 10.6-os előnye nő 10 százalékosra, de mi inkább mind a tizenöt action eredményére koncentrálunk, és összesítettben bizony a Windows végzett hamarabb:
Legvégül arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen hatással van az operációs rendszerek váltogatása az akkuteljesítményre. Ez több szempontból is érdekes forduló volt: egyrészt a MacBooknak spéci, kivehetetlen akkuja van, ami ideális körülmények közt akár a hétórás üzemidőt is bírja. Másrészt már a bétáknál is lehetett látni, hogy a Windows 7 nagyságrendekkel jobb energiagazdálkodással bír, mint elődei, nem ritka, hogy egy-egy laptop húsz százalékkal is hosszabb ideig képes kihúzni újratöltés nélkül. Harmadrészt meg a Snow Leopard is azt állítja magáról, hogy a leggazdaságosabb OS, ami valaha piacra került, valaki tehát hazudik.
A négy teszt lefuttatása után az Apple-nek kell igazat adnunk, mert csak egyetlen olyan eset fordult elő, hogy a Windows győzedelmeskedett volna.
Először levettük a fényerőt ötven százalékra, majd elindítottuk a Safarit mindkét gépen és betöltöttünk öt oldalt: az Indexet, az Origót, az Engadgetet, az Appleblogot és a Youtube-ot, utóbbin elindítottuk a videólejátszást. Ebben a leosztásban 170 percig bírta a Windows és 180-ig a Mac OS. Nem nagy különbség, de mérhető.
Viccből kipróbáltuk a tesztet Windows alatt Explorerrel is, ami viszont meglepő eredménnyel zárult: a gép máris 220 percig húzta, ami meghozta a 7-es egyetlen győzelmét ebben a versenyszámban. A lomhaságnak és az inkompatibilitásnak megvannak tehát az előnyei, míg a villámgyors Safari Windowson húsz, Macen negyven százalékban terhelte le a processzormagokat (utóbbin főleg a Flash miatt, ami az Apple gépein rendre megőrül), addig az Explorer nyolc-kilenc százalékon is elagonizált, jó hosszan.
Ezután maximális fényerő mellett futtattunk full hd-s videókat a Windows 93, a Mac OS X meg 139 perc után adta fel, ami óriási különbség. Ugyanígy a Snow Leopard győzött a dvd-lejátszást vizsgálva, az Apple operációs rendszere közel négy órán át, 230 percig tartotta a lelket a telepben, míg a Windows 140 perc után feladta.
Összességében tehát megállapíthatjuk, hogy kevés hardverre sokkal jobban lehet optimalizálni, mint végtelen számúra, a Microsoftnak nehezebb a dolga, amikor operációs rendszert készít, mint az Apple-nek. Ez azonban még nem változtat azon, hogy a hasonlóan erős konfigurációt használó maces nagyobb teljesítményt, hosszabb üzemidőt, gördülékenyebb munkát és több alkalmazást kap kevesebb pénzért, mint pc-s társa.
Az OS X sok szempontból legyőzte a Windowst, ami viszont széles körű alkalmazhatóságának és kompatibilitásának köszönhetően a világ meghatározó operációs rendszere marad. Ráadásul elődeihez képest sokkal kellemesebb társ lett, és hétköznapi használatban legtöbbször már alig észrevehető az OS X és a Windows különbsége.