Idén karácsonykor a Kindle ekönyvolvasó volt az Amazonon a karácsony slágere, és a könyvgyártás történetében először az internetes áruház több könyvet adott el digitalizált változatban, mint nyomtatott formában. Bár jó karácsonyi meglepetésnek tűnhetett az elektronikus könyvolvasó, de a sietve megvett ajándék több bosszúságot okozhat, mint amennyi örömöt. Aki nem akarja későbbi pénzköltésre kényszeríteni a családtagjait, inkább kivár.
Nagyon jól alakul az elektronikus könyvolvasók hazai piaca. Egyre nagyobb kínálatból válogathatunk, és akciók csábítják vásárlásra a digitálisan fejlett könyvmolyokat. Az egyik legfrissebb ajánlat a Magyar Telekom hatvanezer forintos Hanvon N516 könyvolvasója, amit a társaság előfizetői havi ötezer forintos részletre is megvehetnek, ha 12 havi hűséget vállalnak. Ez jó ár, ha azt nézzük, hogy a többi 70-100 ezer forintba kerül. De még így sem biztos, hogy megéri.
De ne rohanjunk ennyire előre, először nézzük, hogy mit tud a Magyar Telekom kütyüje. A Hanvon N516 nagyon egyszerű, nagyjából ugyanazt adja, mint a rivális gyártmányok. Elektronikus papírból készült 5 hüvelyes kijelzőjén 800x600 képpont jelenik meg. Vagy usb-n másolunk rá könyveket, vagy kihúzzuk a memóriakártyát, és átdugjuk a számítógépbe. Menüje angol nyelvű, de az ékezetes betűket szépen megjeleníti.
Háromszáz ingyenes könyv van az olvasón, teljesen fölöslegesen. Honnan tudja a Magyar Telekom, hogy milyen könyveket olvastam, és miket szeretnék még elolvasni? Sehonnan. Amíg nem lesz internetes kapcsolat az eszközben, nem is fogja megtudni. Szerencsére a Hanvon nyílt eszköz, azaz bármilyen pdf, txt és html formátumú szöveg felmásolható rá.
A Magyar Telekom és a szerzők szempontjából nem szerencsés, hogy több gigabájtnyi könyv és magazin kalózmásolata elérhető a fájlcserélő hálózatokon, és a szerzői jog által már nem védett klasszikusok is mind szabadon letölthetők. Az ekönyv-biznisznek mégis van esélye, mert az ingyenes ekönyvek tördelése színvonaltalan.
Drámánál az elcsúszott sorok miatt követhetetlen volt a párbeszéd. Regénynél és novellánál néha csak a fejezet utolsó három sora került egy oldalra, néha pedig - teljesen érthetetlen okból - a mondat felénél, félig üres oldalnál véget ért a szöveg, és csak a következő lapon folytatódott. Egy könyv legyen rendesen megszerkesztve, a tartalmat jó formába kell csomagolni.
Most, hogy végigvettük egy aktuális könyvolvasó hibáit, nézzük, hogy mit hoz a jövő. Nagy esély van arra, hogy a most kapható eszközök már 2010 végén ósdi relikviának tűnnek majd. Kellemetlen lehet most könyvolvasót venni, vagy ajándékba kapni: a technológia már nem menő újdonság, viszont belátható időn belül sokkal jobb lesz. A Barnes & Noble januárban megjelenő könyvolvasója is feszegeti a határokat azzal, hogy a fehér elektronikus papír alatt egy vékony színes kijelző van. Ezen a vékony sávon szépen jelennek meg a könyvborítók, nagyobb élmény a vásárlás.
Talán a mobilok hozzák majd a változást? Elvégre a legtöbb nagykijelzős okostelefonon - iPhone, Nokia N900, androidos mobilok - most is lehet ekönyveket olvasni. Nem valószínű, mert a mobilok 3,5-4,3 hüvelykes kijelzője szánalmasan pici. Persze a mostani könyvolvasók 5 hüvelykes kijelzője sem ideális. A polcról levettem néhány átlagos méretű regényt, és a szöveghasáb átlója mindig pontosan 7 hüvelyk volt. Ekkora területen a jól látható betűkből is elfér annyi, hogy ne kelljen 15 másodpercenként lapozni.
Mivel az olvasókon egyszerre csak egy lap látható, eleve kétszer gyakrabban kell lapozni, mint a nyomtatott könyvek olvasásakor. Az olvasók viszont olyan lassan váltanak képet, mintha a könyvünk minden egyes lapját direkt összeragasztóztuk volna.
Az lcd-kijelzők jobban fárasztják a szemet, de gyorsabban frissítik a képet, mint az e-papír. Hagyományos szépirodalom esetében csak a betű számít, de nagy luxus csak erre fenntartani egy eszközt. Tankönyvek, lexikonok, műszaki leírások olvasásához színes megjelenítő kell, amin képek és videók is lejátszhatók. Innen már csak egy apró lépés, hogy az eszköz weboldalakat és játékokat is megjelenítsen.
Idén várhatóan 5 millió elektronikus könyvolvasót adnak el világszerte, jövőre pedig 13 milliót várnak a szakértők, de ebbe a jóslatba csúnyán belerondíthatnak más kütyügyártók. A szépirodalom piaca eltörpül a multimédiás tartalmak - magazinok, újságok, játékok, szakkönyvek - összesített piacához képest. Most még viszonylag drágák a médialejátszók, de a tartalom leviheti az árat. A játékkonzolok gyártói például évek óta sikeresen működnek úgy, hogy a hardvert akár évekig veszteségesen árulják, de utána rengeteget kaszálnak a tartalmak és kiegészítők licencdíjából.
Elemzők szerint az Apple jövőre mutatja be a táblagépét, amivel belép a könyvek és újságok piacára. Az iPhone sikerét látva van mitől tartani. Az App Store névre hallgató szoftverbolt jól működő terjesztési platform, és most is árulnak ott könyveket. A Shakespeare-összes például ingyenes. A pletykák szerint az Apple táblagépének kijelzője 10 hüvelykes lesz.
Az amerikai gyártón kívül az Asusról is azt pletykálják, hogy piacra dob egy táblagépet. Ez nem lenne meglepetés, hiszen a cég már többször megmutatta a kétkijelzős laptop koncepcióját, ami szintén könyvolvasásra is alkalmas lehet. Az Eee netbookokból is van már érintőkijelzős, alkalmas lehet az olvasgatásra.
Megjelent a Crunchpadből lett JooJoo, ami kizárólag webes tartalmak böngészésére alkalmas, a Dell és még sokan mások Androidot futtató kütyüket akarnak bemutatni.
Aki most elektronikus könyvolvasót vesz, vagy ajándékba kap, készülhet arra, hogy minden hibája ellenére megszereti, és később mindenképpen akar majd vagy nagyobb kijelzős verziót, vagy egy színes lcd-kijelzős médialejátszót.
Januárban a CES-en már megjelennek az újdonságok, és ott leszünk, hogy beszámoljunk róluk.