Ausztria fővárosába terelte a magyar újságírókat a koreai Samsung, hogy miután a francia Yann Tiersen zenéjére bohóckodó pantomimesek befejezték előadásukat, brit, lengyel, koreai, francia, indiai és osztrák akcentusok ismertessék velünk, milyen lesz a jövő háztartási elektronikája.

Térbe lépnek

A cég látványos show-t rendezett a fontos piacon: a világszerte elért 117 milliárdos bevétel és 10 milliárd dolláros profit harminc százaléka az európai régióból érkezett, a kontinensen a koreai cég a legsikeresebb tévégyártó. És meg is tesz mindent azért, hogy ez így maradjon.

A legnagyobb dobás egyértelműen a 3D-s tévé, ez volt a show központi eleme. Amikor a pantomimesek vezére, a Michael Jacksonnak öltözött maszkos fickó fejére húzta szemüvegét, majd ugyanezt tették a többiek is, tudtuk, mi a dolgunk, jön a térbeli bemutató, szükség van a speciális lencsékre. Nekünk viszont nem jutott ilyen, szóval hiába ment vagy kilenc egymás mellé épített óriástévén a tánccal egybekötött háromdimenziós valóság, mi csak elmosódott képet láttunk.

A most megjelenő készülékek működési elve ugyanis a következő: a kijelző külön vetíti a képet a bal és a jobb szemnek, az agy pedig a két képből összerakja a megtévesztő térbeli élményt. Ehhez speciális szemüveg kell, hiszen annak hiányában csak egy erősen szellemképes látványt kapunk. A lencseként funkcionáló lcd-k azonban képesek arra, hogy felváltva a bal és a jobb szembe szánt jelet mutassák meg, a szellemkép tehát megszűnik, hiszen mindig csak az egyik képet látjuk.

Kiemelkedő focista

Bár a nagy show-n lemaradtunk az élményről, utána már ki tudtuk próbálni a készülékeket. A látvány ígéretes, és elvileg pontot tesz az évtizedek óta (sőt, közel száz éve) tartó próbálkozás végére, hogy a kép megfogható legyen. A demóban vetített koncertfelvételen az énekes szinte kihajolt a képernyőből, és a sportközvetítés is elképesztő élmény volt: mintha valóban ott fociztak volna előttem a miniatűr játékosok.

Ugyanakkor látszottak a problémák is: az óriási adatmennyiség miatt gyakran beszaggatott a kép, előfordult, hogy a mozgás darabossá vált, és az sem egyértelmű, hogy egy másfél-kétórás filmet végigülni mekkora megterhelést okoz. Az agynak ugyanis sokkal többet kell dolgoznia 3D-s, mint síkbeli megjelenítés esetén, a látvány igénybe veszi a szemet, néhányan fejfájásra panaszkodnak. A Samsung a világon az elsők közt tényleg bebizonyította, hogy a 3D a jövő, de azt nem, hogy már a jelen is az.

Akárhogy is, aki ilyen készüléket akar, annak mélyen a zsebébe kell nyúlnia. A gyártó egyelőre csak a legdrágább készülékekbe rakja bele a funkciót, ami egyébként nem speciális kijelzőt, csak dedikált feldolgozócsipet igényel. De aki már bevásárolt otthonra házimoziból, az is kezdheti elölről: a mostanáig gyártott bluray-lejátszók például nem kompatibilisek az új rendszerrel, spéci készülék kell, a régieket el lehet dobni.

Kevesek játéka

Arra kár is várni, hogy valamelyik tévészolgáltató a közeljövőben elkezdené adni a jóval nagyobb adatmennyiséggel járó 3D-s jelet, hiszen még a hd-adások is csak most kezdenek hódítani Magyarországon. Várhatóan tehát lassan terjed majd a technológia és csak a legtehetősebbek engedhetik majd meg az első években maguknak a térbeli megjelenítést.

Persze nemcsak tévék jönnek, a Samsung bemutatott még egy rakás új terméket: ott van a robotporszívó, a változó fényeket vetítő hűtő, a netbook-koncepcióból a legtöbbet kihozó, de szerintem még így is csak komoly kompromisszumok árán használható N210-es laptopok, és a hat kijelzőt egybefoglaló MD230-as szörnyeteg.

A legtöbben persze az új Bada-platform után érdeklődtek, a Samsung saját készítésű mobilrendszerétől valamiféle világmegváltást várnak. Kipróbáltam két készüléket, az egyiknek nagyon meggyőző volt a kijelzője és a sebessége is, a második viszont kifagyott, így azon kívül, hogy könnyű, nem sok mindent sikerült kideríteni a még hivatalosan is félkész termékről.