Kína kiterjedt tárgyalásokat folytat azért, hogy más országokkal együttműködve kiterjessze saját nagysebességű vasúti hálózatát. A tervek szerint 17 ország venne részt a nagyszabású projektben, amelynek megvalósítása 10-15 évbe tellene, és végül összekapcsolná Londont Pekinggel, behálózva egész Ázsiát.
Wang Mengshu, a pekingi Jiaotong Egyetem professzora a múltban részt vett az összes jelentősebb kínai expresszvonat-projektben. Mengshu a napokban úgy nyilatkozott, hogy az új, globális rendszer a kínai hálózatot használná kiindulási alapként és modellként. A vonatok képesek lennének akár 560 kilométert megtenni óránként, amivel egyes repülőgépekkel is versenybe szállhatnának.
A legtöbb ország, amely már megkezdte a tárgyalásokat Kínával, a délkelet- és közép-ázsiai térségben helyezkedik el. A hírek szerint a tárgyalások táméja az erőforrások és a technológia megosztása, mivel az országok legtöbbje nagy ásványkinccsel rendelkezik, viszont fejletlen ahhoz, hogy kiaknázza azt. Mianmar például beleegyezett abba, hogy megossza lítiumtartalékait a projekt anyagi finanszírozásáért cserébe.
"Az országokból érkező nyersanyagok Kínához kerülnek majd, hogy fenntarthassák a folymatos fejlődést" – nyilatkozta Wang a South China Morning Postnak. Kína hajlandó nagyobb anyagi segítségek felkínálni azoknak az országoknak, amelyek már most is megosztják velük természetes gáztartalékaikat. Wang elmondta, hogy Irán, Pakisztán és India már tárgyalnak Kínával a hálózat megépítéséről.
Jelenleg is Kína rendelkezik a világ legnagyobb átlagsebességű bullet train vonatával, amely Guangzhou-t, a keleti régiók gyártási központját köti össze az ország közepén elhelyezkedő Wuhannal. A vonal több, mint 1060 kilométer hosszú, és nagyjából három óráig tart rajta az utazás. A vonat ezzel gyorsabban teszi meg az utat, mint a leggyorsabb amerikai vonat a New York-Boston távot. Barack Obama amerikai elnök már korábban kifejezte aggályait amiatt, hogy az Egyesült Államok lemarad a nagysebességű vonalak építésében Európa és Ázsia mögött. "A többi ország nem fog bevárni minket" – mondta.
Wang elmondta, hogy Kína három különböző projekttervezetet tett közzé, a pontos útvonalakat azonban egyelőre nem jelölték ki. Az első nagy valószínűséggel a kínai Kunmingot kötné össze Szingapúrral, Vietnám, Thaiföld, Minamar és Malajzia érintésével. A második Urumcsiból indulna ki és Kazahsztánon és Üzbegisztánon keresztül egészen Németországig terjesztenék ki. A harmadik tervezet szerint egy vonal Kína északkeleti részéről indulna ki és észak felé haladva ósszekötné Oroszországot és Nyugat-Európát.
A diplomácián kívül vannak technikai jellegű problémák is. Bár Vietnám beleegyezett, hogy vasútvonalait a kínai tervezetnek megfelelően alakítsa át, a többi országgal még nem jutottak ilyen megállapodásra. Kirgizisztán például keskenyebb vonalakat használ, mint a Kínai szabvány.
A tervezet megvalósításának kulcsa a megfelelő finanszírozás. Kína eddig is dollárok százmilliárdjait költötte vasútvonalainak belföldi kiterjesztésére, és a jövőben szeretnének egy jóval regionálisabb jellegű, szerteágazó rendszert kiépíteni. Wang szerint az új hálózat finanszírozásához azoktól az országoktól kell pénzt szerezni, amelyeken a vonalak keresztülhaladnának, Kína azonban inkább azt szeretné, ha a partnerországok nyersanyaggal fizetnének saját pénzalapok létrehozása helyett.
Ha a tervezetet sikerül valóra váltani, az nem csak Kínát kapcsolná össze az egész kontinenssel, de ellátná az országot nyersanyagokkal és segítene az ország nyugati részének fejlesztésében is. "Előre látható, hogy a következő évtizedekben százmilliók fognak a nyugati orszgrészbe telepedni, ahol üres és kihasználatlan földek és érintetlen nyersanyagok találhatóak. A nagysebességű vonatok által kínált gyors és egyszerű szállítási lehetőségekkel könnyebb lesz bányákat, gyárakat és üzleti központokat létrehozni a régióban. Ezek a létesítmények pedig Közép-Ázsiával és Kelet-Erópával fognak kereskedni" – fogalmazott Wang.