Egy évvel ezelőtt jelentette be a Miniszterelnöki Hivatal informatikai államtitkára, Baja Ferenc, hogy szélessávot kell vinni a legutolsó kis faluba is. A Nemzeti Digitális Közmű projekt állítólag 100 milliárd forintba kerülne, és zajlik az előkészítése.
2000-ben jelent meg Magyarországon a szélessávú internet, 2010 elején pedig már több mint 1,7 millió előfizetés volt. Sokan úgy érezhetik, hogy ezen a területen már nincs is tennivaló. Hiszen Ön is elolvashatja ezt a cikket, több száz iwiwes és facebookos ismerőse is megteheti ugyanezt, akkor mégis mi a gond?
Például az, hogy a felmérések szerint még mindig sok településen egyáltalán nincs szélessávú infrastruktúra, és ahol van, ott sem a legjobb. A Miniszterelnöki Hivatal ezért már többször bedobta a Nemzeti Digitális Közmű projekt ötletét, hogy állami pénzből épüljön ki az információs szupersztráda. Legutóbb február végén jelentette be Baja Ferenc informatikai államtitkár, hogy a falvakba is 6-10 megabites internetelérést kell vinni. Sokan persze csak azt látják, hogy a kormány már megint el akar verni 100 milliárd forintot.
Magyarországon kutatnak és fejlesztenek a világ legnagyobb távközlési cégei, az Ericsson és a Nokia Siemens Networks, nálunk gyárt mobiltelefont a Nokia és a RIM Blackberry, illetve a Huawei is itt szerel össze modemeket, és még a távközlési szolgáltatóink is hatalmas globális anyacégük tapasztalataival rendelkeznek.
Szakértelem tehát bőven van, de úgy látszik ez nem elég ahhoz, hogy az infrastruktúránk is a világ élvonalában legyen. A Nemzeti Hírközlési Hatóság legfrissebb adatai szerint - amely a 2009 júniusi állapotokat tükrözi - még mindig van 134 olyan település, ahol a szélessáv nem elérhető, és a szélessávval lefedett településeken is átlagosan a háztartások 16-20 százalékát nem érik el a szolgáltatók.
Továbbra is óriási a különbség a szolgáltatók mézesmázos ígéretei és a valódi letöltési sebességek közt. Csupán 389 településen nyújtanak szolgáltatást garantált 4 Mbps letöltési sebességgel, de 2376 településen ígérnek 4 megabites elméleti maximumot. Hasonló az eltérés az 1 megabit esetén: 2957 településen elérhető ez a sebesség, de csak 988 településen van garantált 1 megabites hozzáférés.
Legalább annyit elmondhatunk, hogy a legnagyobb letöltés sebességek nőnek. Tavaly drámaian visszaesett a legfeljebb 1 megabites előfizetések aránya, és többen választották a középkategóriás, 1-4 megabites előfizetéseket. Ebben meghatározó szerepe van annak, hogy a legnagyobb netszolgáltatók 2-5 megabitre növelték a kezdő díjcsomagok sebességhatárát.
Az extrém csomagok iránti érdeklődés is jelentősen nőtt, amíg 2008 nyarán még csak 2400 ember volt 20 megabites díjcsomagban, egy évvel később már 78 538 előfizető volt. A 10-20 megabites kategóriában százezerről kétszázötvenezerre nőtt a júzerek száma.
Budapesten az elmúlt egy évben már alig volt növekedés, 25,70 százalékról csupán 25,86 százalékra javult az internet elterjedtsége. A vidék viszont 14 százalékról 15,72 százalékra ugrott, vagyis lassan elkezdett felzárkózni a fővároshoz.
A vidéki helyzetet azonban mélyebben kell vizsgálni, mert a megyei jogú városok és az egyéb települések közt óriási a különbség. Veszprém például második helyezett a megyei jogú városok ranglistáján, de a megye többi települése majdnem 10 százalékkal lemarad mögötte.
Komoly beavatkozásra lenne szükség az ország elhanyagolt részein, hogy bárhol elő lehessen fizetni gyors és megbízható internetelérésre. Csupán kilenc megyében van minden település lefedve, és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legrosszabb a helyzet: a települések 12 százalékán nincs szélessávú internet.
Az internetelérés hiánya, illetve a rossz minőségű szolgáltatás is visszavezethető arra, hogy a települések 44 százalékán nincs aggregációs hálózat. Ez azt jelenti, hogy több előfizető adatfolyamát egy adatfolyammá alakítják át. Ahol nincs aggregáció, ott az előfizetők egy távolabbi (más településen lévő) központhoz kénytelenek csatlakozni, a nagyobb távolság pedig egyenlő a lassabb interneteléréssel.
Nagyvárosokban is úgy javítják a hálózat minőségét a távközlési szolgáltatók, hogy az utcán dobozokat helyeznek el, ezekben futnak össze a közeli lakásokban végződő kábelek. A dobozok és a központ összeköttetését pedig nagysebességű üvegszál biztosítja. (Saját példa: amikor megjelentek a szomszéd utcában a dobozok, elő tudtam fizetni IPTV-re.)
Éppen az a Nemzeti Digitális Közmű célkitűzése, hogy az állam vigyen üvegszálat a lefedetlen településekig, és így azokon is lesz aggregáció. A netszolgáltatóknak pedig csak a helyi eléréseket kell majd kiépíteniük. Baja Ferenc korábban azt nyilatkozta, hogy 100 milliárd forintból, feszített tempóval két éven belül felépíthető a közmű. Ez rengeteg pénz, és nagyon oda kell figyelni, hogy mire megy el. Egyáltalán nem biztos, hogy érdemes mindet a vezetékekre áldozni.
Az internetelérés ugyanis kezd személyessé válni, vagyis a mobil kezdi felváltani a vezetékest. Az NHH felmérése szerint a mobilnetezők 65 százalékának egyáltalán nincs vezetékes internetelérése. A mobilinternet terjedését segítheti a 900 MHz-es frekvencia újraosztása, amivel 3G-s szolgáltatást indíthatnak ezen a sávon. Ezen a frekvencián könnyebben és olcsóbban lehet szélessávú mobilinternet vinni vidékre, és a mobilszolgáltatók talán piaci érdekből is folytatják az alaphálózatok fejlesztését.
Még nem láttam olyan tanulmányt, pedig nagyon tanulságos lenne, amely a vidéki, nem nagyvárosi lakosság internetezési igényeit mutatja be részletesen. Vidéken fontos lehet a mobilitás, hiszen sokszor a munkahely, a hivatalok, a barátok is más településen vannak.
Ha mégsem fontos a mobilitás, akkor a két legnépszerűbb vezetékes technológia, a kábelnet és az adsl terjesztését kell megoldani. Az adsl előnyösebb abból a szempontból, hogy 2655 településen van, a kábelnet csupán 1340 településen. Még itt is jelentős növekedési potenciál van, ugyanis a kábeltévés hálózatok csupán 62 százalékán adnak internetelérést. Magyarán a kábeltévés cégek is javíthatják a települések internetes lefedettségét, állami beavatkozás nélkül.
Lépéskényszerben vannak, hogy extraként bevezessék az internetet is. Két éven belül ugyanis lezárul a digitális átállás, azaz a kábeltévés szolgáltatásnak jó alternatívája lesz az ingyenes földfelszíni sugárzás, ami elviheti az ügyfeleik egy részét.