Évek óta folyik az USA-ban a vita a net neutrality-ről, vagyis a hálózat semlegességéről. A szövetségi hírközlési hatóság, az FCC elnöke most arra akarja kötelezni az internetszolgáltatókat, hogy mindenkinek egyforma sávszélességet biztosítsanak a YouTube-tól a torrentszájtokig. Nem biztos, hogy sikerül neki.
Az amerikai hírközlési hatóság, az FCC kötelezni akarja az internetszolgáltatókat arra, hogy minden adattal, tartalomszolgáltatóval, aggregátorral és webszájttal egyformán bánjanak, függetlenül azok tartalmától és sávszélesség-igényétől. Ha Julius Genachowski, a testület Barack Obama által kinevezett elnöke sikerrel jár, az USA-ban gyakorlatilag jogerőre emelkedhet a net neutrality, azaz a hálózati semlegesség elve – az internet jövője úgy alakul, ahogy azt a Google, az eBay és a Skype szeretné, és nem úgy ahogy a netszolgáltatók, az AT&T, a Comcast vagy a Verizon.
Kérdés, hogy sikerrel jár-e: az évek óta zajló háborúban már eddig is iszonyatos lobbierőt képviselő cégek csaptak össze egymással és a kormányzattal, és bármit is akar az FCC, biztos. hogy a harc a Kongresszusban és bíróságok előtt is folytatódik majd.
Az alaphelyzet: a netszolgáltatók az elmúlt évtizedben dollármilliárdok befektetésével gyors adatátvitelre képes optikai hálózatokat építettek ki, és szeretnének minél több hasznot húzni belőlük. A Google, a Skype, a Netflix és a többi hasonló tartalomszolgáltató és aggregátor ezen a hálózaton bonyolítja forgalmát, nem beszélve a torrentszájtokról és az egyéb nagy terhelést jelentő vállalkozásokról.
A dilemma: a nagy sávszélesség-igényű szolgáltatások, így a video streaming és a letöltések túlságosan megterhelik a hálózatot, megbízhatatlanná vagy elérhetetlenné tehetik a többi, hétköznapi szolgáltatást, és keresztbe tesznek a netszolgáltatók saját tartalomdisztribúciós terveinek is.
A megoldás: attól függ, kit kérdezünk. A netszolgáltatók szeretnének különbséget tenni úgy, hogy a nagy adatforgalmat generáló szolgáltatásoknak limitált sávszélességet biztosítanának, vagy a többlethasználatért több pénzt kérnének. Egyszerű példa: egy a televíziózásban is érdekelt kábelcég limitálja a torrent-letöltésekre rendelkezésre álló sávszélességet, hogy elég erőforrás jusson saját, pénzért árult filmjeinek.
A tartalomszolgáltatók szerint viszont az ilyesfajta diszkrimináció tönkretenné az üzletet, arról nem is beszélve, hogy ellenkezne a net neutrality, a hálózati semlegesség elvével, amely kimondja, hogy a neten minden adat, minden szolgáltatás egyenlő, és nem szabad az egyiket a másik kárára előnyben részesíteni.
Az évek óta zajló vita az elnökválasztási kampányban vett éles fordulatot: a demokrata jelölt, Barack Obama többször hitet tett a net neutrality mellett, a Szilícium-völgyben tömörülő techcégek pedig nagylelkű kampánytámogatással hálálták meg a szívességet. Amikor Obama saját emberét, a Harvard jogi karán megismert Genachowskit nevezte ki az FCC élére, már tudni lehetett, hogy a jelölt a hálózati semlegességet támogatja majd, és a testület elnöke azóta több nyilatkozatában is kiállt az ügy mellett. Olyannyira, hogy az FCC kifejezetten meg akarja tiltani a netszolgáltatóknak, hogy saját tartalmaikat előnyben részesítsék a tartalomszolgáltatókéival szemben.
Az FCC korábban többé-kevésbé konzekvensen távol tartotta magát az ügytől, és egyáltalán nem biztos, hogy a most egyértelműen állást foglaló, szabályozáspárti Genachowskinak könnyű dolga lesz. A legfőbb vád, ami a hálózati semlegességre vonatkozó javaslatot éri, hogy a sok évtizedes, technikailag elavult telafonhálózattól örökölt technikát szeretné átülteni az optikai kábelek és a streaming video világába.
Az előjelek sem túl biztatóak, hiszen egy szövetségi fellebbviteli bíróság április elején egyhangúlag kimondta, hogy az FCC-nek nincs joga beleszólni abba, hogyan bánik egy internetszolgáltató a sávszélességgel. A konkrét esetben a Comcast, az USA legnagyobb kábelcége lassította le a BitTorrent-letöltéseket még 2008-ban, mire az FCC határozatban tiltotta meg a diszkriminatív adatforgalmi korlátozást. A Comcast fellebbezett és nyert, mert, mint a bíróság megállapította, az FCC nem tudta megjelölni azt a törvényt, amelynek alapján szabályozó hatóságként léphetne fel a Comcast ellen.
A hálózati semlegesség ellenzői, akik politikai elkötelezettségük szerint jellemzően republikánusok és szabadpiac-hívők, azzal érvelnek, hogy az állami szabályozás piacellenes, és beláthatatlan következményekkel járhat. „Az utolsó dolog, amire a gazdaságunknak most szüksége van, az, hogy a kormányzat az internetet is irányítása alá vonja” – mondta John Ensign nevadai republikánus szenátor a Business Weeknek.
Ennél is erősebben lázadoznak maguk az érintett cégek: április végén az AT&T, a Verizon és a Time Warner Cable közös levélben tiltakozott Genachowskinál, mert, ahogy már egy korábbi levélben is kifejtették, szerintük a net neutrality bevezetése „messzemenő és destruktív” következményekkel járna. A távközlési vállalatok azt mondják, hogy több milliárd dollár értékű befektetések maradnának el, munkahelyek szűnnének meg és bírósági persorozat kezdődne, ha a hálózati semlegesség kötelezővé válna az USA-ban. Ekkor ugyanis nem tudnának megküzdeni a robbanásszerűen növekvő adatforgalommal, és attól is tartanak, hogy a kormány arra késztetné őket, hogy szabott árakon adják az elérést riválisaiknak.