Két ingatlanportál is letiltotta a felhasználókat személyes adataik törléséről az ingyenes időszak lejártakor, majd megpróbálta kifizettetni velük a fizetős időszakra járó összeget. A törvény szerint ehhez nem volt joguk.
Kötelesek törölni az ingatlankereskedelemmel, ingatlanhirdetéssel foglalkozó portálok üzemeltetői felhasználóik hirdetéseit oldalaikról az ügyfelek kérésére. Jogosulatlan adatkezelést végeznek az ingatlanbazar.com és az ingatlandepo.com nevű portálok, amikor ügyfeleik kérésére sem törlik a hirdetéseket és azok adatait - foglalt állást Jóri András.
Az adatvédelmi biztoshoz számos panasz érkezett az ingatlanbazar.com és ingatlandepo.com oldalak üzemeltetőinek eljárásával kapcsolatban. A portálok 30 napos ingyenes hirdetési lehetőséget kínáltak a felhasználóknak. Több panaszos egybehangzóan arról számolt be, hogy a 30 nap lejártával - miután a felhasználók szerették volna hirdetésüket és megadott személyes adataikat törölni - nem engedte a rendszer a regisztráció törlését. A cég ezt követően a 30 napos ingyenes időszak lejártára hivatkozva kiszámlázta az ügyfeleknek a 30 napon túli időszak fizetős szolgáltatásáért járó összegeket.
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény alapján személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény, illetve a helyi önkormányzat rendelete elrendeli. Az érintettnek joga van kérni személyes adatainak törlését, ebben az esetben a személyes adatot törölni kell, a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével.
Az ügyfelek tiltakozása esetén az ingatlan hirdetésének további megjelenítése, személyes adatok ilyen módon történő kezelése a honlapon adatvédelmi szempontból nem jogszerű - szögezte le Jóri András. Ezen módszert nem lehet szankcióként alkalmazni követelés behajtása érdekében.
Az adatvédelmi biztos felhívja a felhasználók figyelmét, hogy a regisztráció során személyes adataikat csak az adatkezelésre vonatkozó szabályok gondos tanulmányozása után adják meg.
Az esetről még márciusban írtunk a magyar lapok közt először, akkor a GVH nem tartotta jogsértőnek a tevékenységet.