Hihetetlenül hangzik, hogy a bulvármédia forradalmát épp egy tajvani cég vezeti, de a Next Media sikere azt mutatja, lehet jövője a híreket rajzfilmek formájában feldolgozó műfajnak. A mainstream média még az ötlettől is undorodik, de a nézők imádják az animált bullshitet.
Senki sem tudja pontosan, hogyan halt meg Michael Jackson. Mint ahogy azt sem, mi történt Tiger Woods és a felesége között, miután fény derült az emlékezetes megcsalássorozatra; vagy azt, hogyan estek pánikba az emberek a Haiti földrengés idején. És hogyan molesztált vajon Al Gore volt amerikai alelnök egy portlandi masszőrnőt? A sajtó dolga, hogy tájékoztasson, de a legjobb sztorikról ritkán akad bizonyító erejű felvétel, arra pedig még kevesebb a példa, hogy a hírértékű események a televízióstábok jelenlétében történjenek meg.
Erre a felismerésre alapozta vállalkozását Jimmy Lai, a Next Media Animation nevű tajvani cég tulajdonosa, aki két és fél éves munkával, 30 millió dolláros befektetéssel létrehozta azt a céget, amely az összes égető bulvárkérdésre választ ad – rajzfilm formájában. A cég emberei a rendelkezésükre álló információk alapján megírják az események forgatókönyvét (amit nem tudnak, azt kitalálják), majd rövid, általában 20-30 másodperces videók formájában feldolgozzák őket. A bulváranimáció hatalmas siker, egyes ázsiai piacokon 30-40 százalékkal is megdobja a hírszájtok és televíziós csatornák nézettségét.
„Volt egy 77 oldalas leírás arról, hogy mi történt” – magyarázta Al Gore és a masszőz esetét Michael Logan, a cég tartalomfelelőse a Kotakunak. „Akkor működik jól az animáció, amikor a közönség nagyon vágyik rá, hogy lássa, mi történt, de nincs videó, ami kiszolgálhatná ezt az igényt. Itt jön be a képbe az animáció.”
A Next Mediában az újságírók együtt dolgoznak az animátorokkal. Szerkesztőségi értekezleten döntik el, hogy a napi események közül melyik érdemes a feldolgozásra, majd a számítógépes szakemberek munkához látnak: statisztákkal eljátszatják az eseményeket, és motion capture-rel (mocap, kb. mozgásrögzítés) gépre viszik a szereplők mozgását. Az animátorok a mocapet felhasználva megmozgatják a valós szereplők 3D modelljeit, aztán jönnek a speciális effektek, a szerkesztés, a vágás és a hang hozzáadása. Elképesztő mennyiségű munka, amivel egy-egy csapat kevesebb mint három óra alatt végez. A Next Media napi 12 hírciklusra állt be, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy ennyiszer frissül minden 24 órában (egy napilap például napi egy hírciklussal működik).
Az eredményről nehéz megmondani, hogy vicces vagy inkább ijesztő. Az animációs filmek stílusában ugyanúgy felfedezhetők az animés jegyek, mint a nyugati számítógépes játékokból, így a Simsből ismert vizuális eszközök, a legelképesztőbb mégis a témaválasztás: a Next Media biztos kézzel nyúl a morbid, extravagáns és gusztustalan témák után. A legjobb példa a szörnyeteg szerzetesről készült videó, amely azt mutatja be, hogyan csábított el és molesztált egy 46 éves tajvani férfi fiatal fiúkat egy Nintendo Wii-vel.
A mainstream média képviselői kézzel-lábbal tiltakoznak a Next Media undorító bulvármódszerei ellen – tagadhatatlan, hogy az animációk sokszor nem felelnek meg a nyugati sajtó szakmai és etikai kódexeinek, főleg, hogy a videósok sokszor fantáziával pótolják a sztorikból hiányzó láncszemeket.
„Ne keverjünk össze néhány rajzfilmet azzal, amivel a hivatásos újságírók foglalkoznak. Ha ez a bulvársajtó jövője, akkor köszönöm, nem kérek belőle" – mondta Howard Kurtz, a Washington Post médiakritikusa a CNN-nek. „És ha ez az egész beszivárog a komoly újságírásba, az emberek elveszítik a belénk vetett bizalmukat.”
Ja, és hogy ki ölte meg Michael Jacksont? Itt a hiteles történet.