Egy teljesen új és szokatlan nyersanyagválság van kibontakozóban: a világ felhasználásának 97 százalékát biztosító Kína radikálisan csökkentette a ritkaföldfémek kivitelét.
Európa és az Egyesült Államok próbál átállni a környezetbarát technológiákra, de Kína egy kicsit küzdelmesebbé teszi a munkát. A ritkaföldfémek legnagyobb exportőre a második félévre 72 százalékkal 8 ezer tonnára csökkentette a kiviteli kvótáját. Tavaly az ország még 28 ezer tonnát exportált.
A ritkaföldfémeket számos fejlett technológiai területen használják. A terbium például 80 százalékkal csökkentheti az izzók áramigényét, míg a diszprózium egészen kis darabkája is jelentősen csökkentheti az elektromotorok mágnesének súlyát, írja a New York Times. Az Egyesült Államok viszont leginkább a hadiipara miatt aggódik. Ritkaföldfémeket használnak a rakéták irányító rendszereiben, repülőgépek sugárhajtóműveiben, műholdakban és kommunikációs berendezésekben is. A világ gyakorlatilag teljes mértékben ki van szolgáltatva Kína szállításainak.
"Ami a Közel-Keletnek az olaj, az Kínának a ritkaföldfém ásványkincs" - mondta a kínai gazdasági reformokat bevezető Teng Hsziao-ping már 1992-ben.
A világ ritkaföldfém készleteinek harmada van Kínában. Miközben a nyugati iparosodott országok az alacsony beszerzési árak miatt elhanyagolták nyersanyag kitermelését, Kína nagy hangsúlyt helyezett a bányászatra. "Ritkaföldfémek nélkül nem létezhet fejlett technológiai ipar" - mondta a legnagyobb kínai nyersanyag kitermelő régióban, Belső-Mongóliában található Baotou polgármestere.
Az export visszafogását Kína az alacsony árak mellett nemzetbiztonsági érdekeivel, környezetvédelmi megfontolásokkal és az illegális kitermelés elleni harccal indokolta. A kínálat mesterséges csökkentése természetszerűleg az árak emelkedését vonja majd maga után, és a kitermelésben érdekelt bányavállalatok piaci tőkeértéke is az egekbe szökik majd. A külföldi gazdasági lapok máris a kivételes befektetési lehetőségekről írnak, hiszen a ritkaföldfémet termelő kínai városokban bőven lesz nyersanyag, és azok külföldi tőkével high-tech központokká válhatnak.
Az Egyesült Államokban a Kongresszusi Számvevőszék (GAO) már áprilisban megkongatta a vészharangot a hadiipar Kínától való függősége miatt. A belső amerikai szállítási csatornák ismételt kiépítése azonban a jelentés szerint akár 15 évet is igénybe vehet. Beruházásokra, új technológiák kifejlesztésére, valamint külföldi vállalatok tulajdonában lévő szellemi termékek megvásárlására lenne ehhez szükség.
A problémára már az EU-ban is felfigyeltek egy jó ideje. A kínai döntés "alaposan felforgatja a beszállítási csatornákat" - mondta az EU pekingi kereskedelmi kamarájának egykori elnöke Jörg Wuttke. Az árak emelkedése viszont szerinte a világ más tájain újraindítja majd a kitermelést. A kínaiak indítékairól azonban csak találgatni tud, mint mondta, "gyakorta protekcionista megfontolások játszanak szerepet".
Antonio Tajani, az EU Bizottság alelnöke szerint a kínai lépés Európa új technológiák és innováció terén játszott vezető szerepét sodorja veszélybe, "ezért biztosítanunk kell a vállalatok nyersanyagforrásokhoz való zavartalan hozzáférését".
Kína mindenesetre biztosította saját beszerzési forrásait. Az amerikai kongresszus számára készített egyik jelentés szerint "Kína felhasználási igénye 2012-re meghaladja majd a belföldi termelést". Az ország lendületes gazdasági növekedése, amely mára a világ második legnagyobb nemzetgazdaságává emelte, a belföldi keresletet is rohamléptekben növeli. "Nemzetbiztonsági kérdésről van szó" - mutatott rá egy kínai szakértő.