A hírközlési statisztikák alapján a kábeltévés szolgáltatóknak nincs szükségük nagy újításokra, hiszen folyamatosan bővítik az internetezők számát. Miért nyitottak mégis a mobilinternet irányába?

A vezetékes széles sávú internet piacán nagyon jó a pozíciónk, mert mi adjuk a legnagyobb sávszélességet, de nagyon korlátoz minket, hogy ezt csak a házban tudjuk biztosítani. A fiatalok és az idősebbek is szeretnék mobilizálni magukat, hogy bárhol az országban hozzáférjenek az internethez. A kábelhálózatoknak nincs mobilszolgáltatójuk, de egy partnerrel bővíteni tudják a kínálatukat. Az előfizető kaphat otthonra egy tíz, ötven vagy száz megabites hozzáférést, amit jól kiegészít a három-öt megabites mobilinternet.

Évek óta téma a virtuális mobilszolgáltatás, de a mobilszolgáltatók nem voltak túl nyitottak az együttműködésre. Miért csak most érett meg a pillanat?

Kezdetben a mobilszolgáltatók is extenzíven terjeszkedtek, a lefedetlen területet, a szűz földet kellett feltörniük. Lefedték az országot, van tízmillió előfizető, és innen már nagyon nőni nem lehet. A számokon is látszik, hogy a görbe kezd visszahajolni. Rájöttek, hogy a lehetőségeik végesek, de ha nagykereskedelmi áron adnak el mobilinternetet, akkor a másik mobilszolgáltató terhére nőhetnek. Le kellett mondaniuk a haszon egy részéről, de az ügyfél így otthagyja a konkurenciát.

A kábelszövetség tagságának mekkora része nyújt internetszolgáltatást?

Körülbelül kétszáz tagunk van kétmillió háztartással. Ezen belül nagyon fontosak az arányok, az első öthöz tartozik az ügyfelek hetvenöt százaléka. Majdnem száz tagunk ad már internetet, és ők lefedik az előfizetők több mint nyolcvan százalékát. Lassan ez a piac is telítődik, hiszen a fél ország egyáltalán nem akar internetezni, és már csak a legkisebb helyeken nincs internet.

Vannak olyan kis kábeltévés cégek, amelyeknél ötven előfizetőből csak öten szeretnének internetet, és hosszabb távon is csak tizenöten. Üzleti alapon eddig nem tudtak szolgáltatni, de az állam támogatásával ez a probléma megoldható, ezért akarunk majd a kormányhoz fordulni, ha tényleg komolyan gondolják a digitális közművet.

De addig is a mobilinternet a kis cégeknek is óriási lehetőség, és megfordulhat a sorrend, azaz előbb adhatnak az ügyfeleiknek mobilinternetet, és csak utána indítanak több tíz megabites vezetékest.

Ha tényleg bejönnek a számításaink, akkor végül nagyon sok olyan mobilszolgáltató lehet az országban, amelyik egyben kábelszolgáltató is. Ehhez tudás is kell, de a tagjaink kétharmada-háromnegyede nyugodtan lehetne mobilszolgáltató, és lehet, hogy öt év múlva már kétszáz mobilszolgáltató lesz Magyarországon. Ez elgondolkodtatja majd a mobilszolgáltatókat is, és nagy kihívás lesz, de ilyenek a piac törvényei.

A kábelesek nyilvánvalóan azt remélik, hogy ez lesz a végeredmény, mert bár nagyon felértékelődött a mobilszolgáltatás, műszaki szempontból még mindig a kábel a legjobb. A kábeltévés hálózat fele ráadásul már üvegszálas, csak azért nem megyünk el a lakásokig, mert drága a végberendezés.

A háztartások hány százalékába ér el az optika?

A nagyvárosokra jellemző, minden ott kezdődik. Amikor a kábelcégek a koaxról átváltottak üvegszálra, akkor minden ötszáz hozzáférésre jutott gigabites üvegszálas kapcsolat. Ez most már feleződik, harmadolódik, egyre kevesebb háztartás osztozik az üvegszálon. Akkor lesz minden lakásban üvegszálas hozzáférés, amikor már egyes háztartások is igénylik a gigabitet. Ez távol van a mai magyar realitástól, ahol már elérhető a száz megabit, a többség ott is csak a két vagy öt megabites díjcsomagra fizet elő.

Miért is lenne szükség többre? Az iptv-hez szükség van nagyobb sávszélességre, és vannak a technológiával problémák. Nem véletlen, hogy még nem árasztotta el az országot. Persze vannak távlati terveink az iptv nyújtására is.

De most még ki kell szolgálni azokat is, akik analóg tévén nézik az adást, és ők vannak többségben. Ameddig az digitális tévék aránya csak húsz százalék, addig nyolcvan százalék hiába kap digitális adást, nem látja a különbséget, és nem is hajlandó többet fizetni érte. Majd ha a hagyományos tévékészülékek aránya lesz húsz százalék, akkor érdemes elgondolkodni az analóg csatornák megszüntetésén.

Kérdeznénk a médiatörvényről is. Részt vesznek bármilyen szinten az egyeztetésben?

Sajnos nem, de nagyon szeretnénk. Bejelentkeztünk, de az eddigiek, a közszolgálat nem a mi asztalunk. Reméljük, hogy be fognak vonni.

Széles Gábor a Magyar Hírlapban nemrégiben azt nyilatkozta, hogy az új médiatörvénybe bele kéne foglalni a továbbítási kötelezettséget, és azt, hogy minden adót egyenként választhassanak az előfizetők. Mit gondol erről a szövetség?

Széles Gábor azt nyilatkozta, hogy nagyon fontosnak tartaná, hogy egyesével lehessen a kábelen előfizetni a csatornákat, és ezt az új törvény majd lehetőleg írja elő. Ez elvileg nagyon jó ötlet, csak sok probléma van vele. Az egyik az, hogy ugyan a kábelszolgáltatók a digitális szolgáltatásnál képesek lennének rá, de a műholdas szolgáltatóknak ez jelentős többletköltségeket okozna, az analóg rendszereken pedig ez az egész kivitelezhetetlen.

De nem csak technikai akadályai vannak a javaslatnak. Nem is látszik, hogy mégis hogyan lesz térülne meg ez a szolgáltatóknak. És hogy mégis hogyan járnának jól az olyan kis adók, mint például az Echó tv, amelynek saját tematikájában is van nézettebb konkurense. Olyan csatornának, amely öt embert érdekelt az ötszázból, nem fogják fenntartani a helyet, inkább választ a piacról olyat, amit többen néznek.

De mintha Széles Gábor azt javasolta volna, hogy mindenképpen adni kelljen minden adót.

Ez fizikai képtelenség. Értem, hogy ő úgy gondolta, hogy ezzel a néző járna jól, mert miért kéne olyan adóért fizetnie, amire nem kíváncsi. De a kötelező továbbítással a nézők nem járnának jól. Öngyilkos befektetésnek tűnik, gondoljuk végig! Ebben a rendszerben minden csatornáról kiderülne, hogy pontosan mennyien nézik. Ez jól hangzik, de valójában óriási baj lenne, mert nagyon magas díjakat kéne fizetniük a nézőknek.

A hálózat fenntartása kerül egy összegbe, azt elosztjuk a csatornák számával, és hozzátesszük a műsordíjat, ez lesz egy adó ára. Ha ebben a rendszerben az ügyfél ötnél több csatornát választana, akkor garantáltan többet fizetne, mint most a harmincért. Most harminc adóért fizet 3500 forintot, az új rendszerben az adók darabja kerülne nyolcszázba, és ugye, az már négyezer forint lenne havonta. Amikor az előfizető ezt megtudja, inkább kéri a harmincat, és nem kezd el egyesével válogatni.

Rosszul járnának a kis adók is, hiszen most a csomagok miatt egymillió háztartás után kapják a pénzt, de ha átállnánk az egyesével kiválasztott csatornára, egészen biztosan kevesebben kérnek majd egy-egy adót. Mennyivel lenne kevesebb az előfizetők száma? Nem tudni, de tegyük fel, hogy fele annyian kérik, mint eddig. Ebben az esetben azt mondja a csatorna, hogy neki most is a korábbi összegre van szüksége, mert a filmjogok vagy a műholdhely bérlése is ugyanannyiba kerülnek.

Így drágább lesz a csatorna, kétszer drágább, hogy ugyanannyi bevételhez jusson, mint eddig, hiszen a kiadásai nem változtak. A drágább adó még több embert rémiszt el, így a csatorna újabb áremelésre kényszerül, a csatorna negatív spirálba kerül, és végül be kell zárnia a boltot. Az összes rétegcsatorna meghalna, minden tematikában megszűnne a választék. Kinek jó ez?

Nem várható, hogy a piacon egyre speciálisabb csomagok jönnek majd létre? Például minek fizessek négy-öt sportadót, amikor egyet sem nézek?

Ez nem a kábelszolgáltatókon múlik. A műsorkészítők határozzák meg, hogy milyen csomagban szeretnének lenni. A szerződésben gyakran szerepel, hogy a csatorna csak alapcsomagban árusítható, azt is odaírják, hogy digitális csomagba, vagy fizetős csomagba nem kerülhetnek. Hiába erőltetnénk speciális tematikus csomagokat, a nagy csatornák ezt nem fogadnák el, és esetleg azt mondják majd, hogy ha máshová teszik a csatornát, akkor többet kérnek érte.

De a mostani rendszer mintha mesterségesen életben tartaná a csatornákat.

Az egyre erősödő árverseny miatt az lenne a logikus, ha a szolgáltatók időről időre átgereblyéznék a kínálatukat, és kivennék a csomagokból azokat az adókat, amiket kevesen néznek. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy minden szolgáltatónál minden adó megvan. Hosszú időnek kell eltelnie, amíg a kábeles ügy dönt, hogy egy csatornát kivesz. Bármilyen meglepő, minden csatornának vannak rajongói, nem lehet egyik adóra sem rábökni, hogy na, ez senkinek sem fog hiányozni.