New Yorktól Tokióig ott lapul a topmenedzserek zsebében a Made in Hungary felirat, a köreikben népszerű Blackberry telefonok nagy része ugyanis hazánkban készül. Betekintést nyerünk a tiszaújvárosi high-tech gyárba.
Szigorúan őrzi titkait az okostelefonok piacán második helyezett Research in Motion (RIM), és máig nem hajlandó hivatalosan elismerni, hogy a Blackberry-k nagy része hazánkban készül, többek közt a Jabil tiszaújvárosi gyárában. Szakmai berkekben azonban nem is kevés, napi negyvenezer itt készülő okostelefonról beszélnek, ami alapján elképzelhető, hogy minden negyedik Blackberry magyar gyártmány.
Egy titoktartási nyilatkozat aláírása után rövid látogatást tettem az üzemben, de végig biztonsági őrök kísértek, így nem derült fény a Jabil és a RIM kapcsolatára. Érthetetlen az óvatosság, hiszen láttam már hasonlót a Nokia komáromi gyárában. Van néhány hatalmas gép, amelynek az egyik végén betolják az üres áramköri lapkákat, és tíz méterrel odébb kijönnek belőle a csipekkel és egyéb mütyürökkel telepakolt lapok. Ezekkel még a dolgozók is rengeteget szöszmötölnek – forrasztanak, tűhegyes csipesszel további alkatrészeket raknak a helyükre, tesztelnek, selejteznek.
Jelenleg körülbelül 7500 ember dolgozik a Jabilnál, és úgy tudjuk, hogy nagyjából 85 százalékuk foglalkozik mobilokkal, ezen kívül gyártanak még set top boxokat, és az autóiparnak is szállítanak. Világviszonylatban a Jabil a harmadik legnagyobb bérgyártócég, több mint 10 milliárd dollár árbevétellel és 85 ezer dolgozóval. A magyarországi gyár a vállalat egyik zászlóshajója, a globális összbevétel 10-13 százalékát hozzák, 2009-ben egymilliárd dollárt, idén várhatóan meghaladja az 1,3 milliárdot.
További növekedést nem zár ki a gyár, de nem nőhet a végtelenségig. Iparági szakértők szerint a régióban egy elektronikai gyár nagyjából 9000-9500 fős létszámig és 2,5 milliárd dolláros bevételig fejlődhet, ami optimális esetben 3-4 év alatt érhető el. A növekedést többek közt az akadályozza, hogy már most is jelentkezik a dolgozóhiány – nemcsak képzett szakembereket, hanem gyári munkásokat is egyre nehezebb találni.
"Középiskolásként bemehettem egy gyárba nyári gyakorlatra, de most olyan emberek jelentkeznek, akik azt sem tudják, hogy mi a munka, nem tudnak beilleszkedni egy közösségbe" – mondta Király Zoltán, a Jabil ügyvezető igazgatója. Ezt elkerülendő hozta létre a cég 2009-ben a tanműhelyét, ahol középiskolás diákok végezhetik el szakmai gyakorlatukat.
Az elektronikai iparnak a gyors változással is meg kell birkóznia. Most az alkatrészek nagyjából akkorák, mint egy gombostű fejének a fele, de a következő generáció már csak akkora lesz, mint a tű hegyének a lenyomata. Az ipar le tudja gyártani ezeket a miniatűr csipeket, de azokat a helyükre is kell tenni, le kell forrasztani. A Jabil elkezdett kialakítani egy kutató-fejlesztő központot, ahol az új gyártástechnológiákat vizsgálják, és nem titkolt céljuk, hogy övék legyen Közép-Európa egyik legmodernebb ilyen intézménye.
A magyar nemzeti össztermék 5,34 százalékát az elektronikai ipar adja, és a nemzetközi trendek szerint van esély az ágazat erősödésére, mert csökkenni látszik Ázsia dominanciája. Mexikóban és Európában újraépülnek a gyártói kapacitások, mert olcsóbb a végfelhasználóhoz közel összerakni az eszközöket.