Átfogó fejlesztési programot indít a Budapesti Műszaki Egyetem, hogy továbbra is magas színvonalú képzést tudjon biztosítani a hallgatóknak, és megfelelő kutatói infrastruktúrája legyen az öt kiemelt területen. A Műegyetemen nagyobb hangsúlyt kapnak az e-technológiák, a fenntartható energetika, a járműtechnika, a biotechnológia és a nanofizika.
Reggel a saját bőrömön érezhettem, hogy milyen nagy szükség van hazánk legjobb mérnökeinek útmutatására. A 250-es buszjárat ugyanis mozgó szaunaként funkcionált, mintha az emberek novemberben lenge nyári ruhában járnának dolgozni. Az energiapazarlás kitűnő példája ez, és a budapesti Műegyetem szakértői többek közt ennek szeretnének véget vetni.
Szerdán arról tanácskoztak a BME vezetői, tanárai és más meghívott szakértők, hogy a patinás intézmény milyen új célokat tűzzön ki maga elé. A Műegyetem idén nyerte el a kutatóegyetemi státuszt, valamint az átalakuláshoz két évre másfél-másfél milliárd forintot. Ezt követően már saját forrásokból kell kigazdálkodnia a működéséhez szükséges büdzsét.
Öt területet jelölt ki a BME, amelyekkel kiemelten kíván foglalkozni. Az egyik a fenntartható energetika, amelybe a hatékony épületek és más, széndioxid-kibocsátást csökkentő technológiák és a földgázfüggést csökkentő energiaellátás is beletartozik. Az előadáson elhangzott, hogy nyilvános tudásbázis kívánnak létrehozni, mert a társadalom minden rétegének el kell sajátítania a fenntarthatóság elveit. Ebbe a tág körbe még a klímapusztító buszsofőrök is beleférnek.
Lazán kapcsolódik az előbbi témához a második fő kutatási terület, a járműtervezés és logisztika. Intelligens járművezérlő és forgalomirányító rendszerek fejlesztésén dolgoznak, illetve rengeteg mérnököt kell kiképezniük, hogy megfelelő munkaerőt találjon hazánkban az exportunk jelentős részét adó járműipar. Bővít az Audi, jön a Mercedes, számos magyar kisvállalat szállít be a multiknak, és az elhangzottak szerint a BME-s diploma szinte garantált állást jelent.
A biotechnológia és egészségvédelem területén a BME biztonságos élelmiszerekkel és új diagnosztikai módszerekkel akar foglalkozni, míg a negyedik területen, a nanofizikában a legígéretesebb struktúrákkal, a grafénekkel foglalkoznak. Mihály György tanszékvezető a sajtótájékoztatón megemlítette, hogy a grafének kutatásában nemzetközi szinten is helytállnak a BME kutatói, két projekt (CooPairEnt és Sylo) idén novemberben összesen 750 millió forintos támogatást kapott az Európai Kutatási Tanácstól.
Az ötödik kutatási terület intelligens környezetekkel és e-technológiákkal foglalkozik. Charaf Hassan előadásában kihangsúlyozta, hogy az IKT iparága Magyarországon kitörési pont lehet, és erős hatása van a többi területre is. Az előadására reflektáló szakértők közül többen is a hardverfejlesztésben látták a jövőt.
Magyarországon az elektronikai ipar a GDP 21,8 százalékát adja, és ezzel Dél-Koreát, Finnországot és Japánt követjük a sorban, mondta Beskid Vilmos, az Ericsson hardverfejlesztési részlegének vezetője. Még Drajkó László, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója is azt mondta, hogy a hardver szerepét egyértelműen növelni kell az oktatásban. Egy microsoftos vezetőtől meglepő módon Drajkó az Apple iPad példájával figyelmeztette arra a BME mérnökeit, hogy gyorsan kell követniük az iparági változásokat. Hivatalosan még nem kapható hazánkban a kütyü, de már a webes kattintások jelentős része ezen az eszközön történik - mondta Drajkó.
Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára elmondta, hogy a felsőoktatásban gyakorlatorientált képzésre van szükség, és korszerű infrastruktúra szükséges a célok eléréséhez. A minisztérium az uniós támogatások szabályrendszerének egyszerűsítésével akar hozzájárulni a fejlődéshez, illetve jelentősen növelnék a K+F támogatásokat. Jelenleg a GDP 0,9 százaléka jut kutatásra, ezt 2020-ig 1,8 százalékra növelnék.
A Műegyetem létszámnövelés nélkül szeretne nagyobb teret adni a kutatómunkának. Péceli Gábor rektor elmondta, a bolognai folyamat elején arra vágytak, hogy a BME-n olyan képzőhely legyen, ahol a mesterképzés és a PhD hangsúlyos. Ugyanakkor komoly dilemma, hogy milyen oktatási terhelés mellett lehet kutatóegyetemi feladatot ellátni. Péceli Gábor szerint növekedésről csak akkor lehet szó, ha a belépő hallgatók felkészültsége drasztikusan javul.