Minden év végén elmondhatjuk, hogy az új évben tök jó hardverek, szoftverek, kütyük és egyebek jelennek meg. És hogy a Linux éve jön, megint, nyolcadszorra. Nézze meg, hogy mi jött be a tavalyi jóslatunkból, és hogy miért számítunk a cloud computing, vagyis a felhőalapú számítástechnika előretörésére.
Tavaly teljesen komolyan gondoltuk, hogy a Linux éve jön, hiszen az Android is erre a rendszerre épül, és a Nokia is komoly terveket dédelgetett a Maemóval. A Nokia összeállt az Intellel, átkeresztelte a Maemot, és elfelejtette megvalósítani a terveit, viszont az Android ügyesen fejlődött, és mára a világ egyik legnépszerűbb mobilos rendszerévé vált.
Nagyon vártuk a szintén linuxos alapú Chrome OS megjelenését is, de azt még csak szűkebb kör próbálhatta ki decemberben, a végleges verzió idén jön. A legújabb Ubuntu Linux pedig nagyon jó lett, de ez teljesen hidegen hagyja az emberek 99 százalékát.
Alaposan befürödtünk a netbookokkal. 2010 január 17-én még jó meglátásnak tűnt, hogy a kicsi és gyenge gépekből még többet fognak eladni, de január 27-én már nem. Steve Jobs bemutatta az iPadet, felforgatta a tartalomipart és a számítógépek piacát. A cloud computing viszont tényleg elkezdett hódítani, egyre több ember rak el, oszt meg és dolgoz fel adatokat szervereken, a saját gépük processzorának és vincseszterének használata helyett.
Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában megjelennek a negyedik generációs (4G/LTE) mobilhálózatok, tehát ezekben az országokban gyorsul a mobilnet. Nálunk nem. A kormány elhalasztotta a digitális átállást, és 2011-ben sem számítunk a mobilnetes infrastruktúra jelentős javulására, hiszen nem szabadul fel az LTE-nek szánt frekvencia. A távközlési adó is lelohasztotta a fejlesztési kedvet, ne is álmodjunk optikai hálózatokról és száz megabitről.
A kütyük fejlődése szerencsére nem a magyar politikán múlik, és 2011-ben robban az internetezésre is alkalmas hordozható eszközök piaca. Magyarországon is kétszer több okostelefont adhatnak el idén, mint 2010-ben, és megállíthatatlanul jönnek a táblagépek. Az új médiafogyasztó eszközök első eresztése a Las Vegas-i CES-en mutatkozik be, és aki nem tudott januárra legyártani egy épkézláb prototípust, az vagy a februári Mobile World Congress-en, vagy a márciusi Cebiten rukkol elő az újdonságával.
A tabletekkel ugyanaz történik majd, mint az okostelefonokkal. Műszaki fejlettség, dizájn szempontjából az Apple iPad marad az élen, de 2011 végére darabszámban az Android lesz a győztes. A csata azonban még nem dőlt el, hiszen jönnek a HP/Palm táblagépek, és megjelenik a RIM Playbookja. Ezzel meg is van a top négy platform, ezek mellett más nem rúg labdába. (Úgy hírlik, lesz a Windowsnak olyan verziója, amely az okostelefonok által használt ARM processzorokon fut, de ez kicsit megkésve érkezik a piacra a többiekhez képest. Sok esélyt nem adunk neki 2011-ben.)
A mobiltechnológiában drámai változások lesznek. Ha a gyártók követik a Google útmutatását, akkor teljesen felfordul az online és az offline hirdetési piac, és új fizetési módszerek jelennek meg. Ehhez annyi kell, hogy ne csak a példamutatónak szánt Nexus S mobilban legyen NFC-csip, hanem az összes új androidos készülékben.
Az NFC beolvassa a rádiós címkéket, ami tartalmazhat adatot egy termékről, vagy megnyitja a gyártó weboldalát a mobil böngészőjében. Ez rögtön fölöslegessé tenné a termékcímkék optikai felismerését (Google Goggles), ezen kívül egyszerűsítheti a FourSquare becsekkolását, a Facebook lájkolását, valamint a kedvezménypontok gyűjtését. Az NFC pénzköltésre is jó (mint az OTP Paypass), a mobilos csip párja kasszákba és kólaautomatákba is beszerelhető.
Mindenki elindul a felhő irányába, vagyis az adatok egy részét már nem a számítógépen tároljuk, hanem az interneten, és a számítások egy részét is szerverek processzorai végzik el. Pont az okostelefonok és táblagépek miatt fordulnak még többen a felhő felé, mert a kütyük mamóriájában nem fér el minden adat.
Ketté kell választani a vállalatoknak és a fogyasztóknak nyújtott felhőalapú szolgáltatásokat. A vállalatok elsősorban azért választják a felhőt, mert így rugalmasan, a növekedésükkel egy ütemben tudják bővíteni az informatikai erőforrásaikat. A cégek nagyobb biztonságot és garantált színvonalú kiszolgálást igényelnek, mint a fogyasztók, és olyan lecsupaszított klienseket (hello, Chrome OS), amelyek viszonylag egyszerűen karbantarthatók.
A fogyasztók pedig a változó tartalomfogyasztási szokások miatt fordulnak a net felé, és a birtoklás helyett egyre inkább az azonnali hozzáférésen lesz a hangsúly. Az Egyesült Államokban jelenleg is sokan kölcsönöznek filmeket az online tékákból, a zenéket is a weben hallgatják. A netre kötött tabletek és mobilok jó kiegészítője lehet egy online zeneszolgáltatás. Személyes fájlokból is egyre több kerül a webre, egyrészt a Facebookra, másrészt a Dropboxhoz hasonló tárhelyekre. Az adatvédelem miatt aggódók pedig saját szerverrel, olcsóbban is megoldhatják a tartalom megosztását, például a PogoPlug segítségével.