Az angol nyelvű Wikipedia szombaton világszerte megünnepelte tizedik születésnapját. Itthon a Széchényi könyvtárban volt a buli, amelyen maga Vizi E. Szilveszter köszöntötte a szép új világot.
A Széchényi könyvtár dísztermében ünnepelte szombaton tizedik születésnapját a világ legnagyobb, szabadon szerkeszthető online enciklopédiája, a Wikipedia. Pontosabban a nagy, angol nyelvű Wikipedia tízéves idén, mert az itthoni alapító, Gervai Grin Péter csak két évvel később végezte el az első kapavágásokat, úgyhogy a .hu még csak nyolc. Azért így is volt mit ünnepelni.
Kimondani ugyan senki nem mondta, de a helyszín, a külsőségek és a meghívott előadók is arra utaltak, hogy a Wikipedia elsősorban a legitimációra törekszik, arra, hogy megannyi hányattatás, leszólás és értetlenkedés után komolyan vegyék végre. Nem lehet persze nem komolyan venni egy olyan szájtot, ami havonta 410 millió egyedi látogatót fogad, hiszen, ahogy a szólás tartja, 410 millió egyedi látogató nem tévedhet. Csakhogy a Wikipediának soha nem az internetezőknek kellett elmagyaráznia, mire jó, hanem a tisztességben megőszült akadémikusoknak, a papírba szerelmes könyvtárigazgatóknak, az akadékoskodó egyetemi tanároknak. Azoknak, akik még mindig nem hajlandók elhinni, hogy névtelen önkéntesek ingyen képesek olyan enciklopédiát összeállítani, ami méretét, tehát a szócikkek számát tekintve ötvenszer akkora, mint a nyomtatott enciklopédiák királya, a Britannica. És hogy ötvenszer nem rosszabb nála, az is biztos.
Fából faragott címerek, kopottas, spenótzöld padlószőnyeg, a Beszámoló 2008-2010 című kiadványt lapozgató öltönyös öregurak, a szünetben szendvics, sütemény és üdítő: a születésnapi ünnepség leginkább egy papíripari részvénytársaság éves közgyűlését idézte, a semmiből induló és az ég felé törő növekedési ábrákkal, a szerény kezdeteket szemléltető anekdotákkal és a jövőt vázoló stratégiai víziókkal. Mindehhez a köszöntőt maga Vizi E. Szilveszter, a tudományos akadémia volt elnöke tartotta. Szerinte a Wikipedia az emberiség közös memóriája, csak épp érzelemmentes, ugyanakkor sajátos demokráciát biztosít, tehát ez az emberiség jövője. Illetve ez a „szép új világ”, fejezte be a köszöntőt Vizi, de erről nem lehetett eldönteni, hogy beszólás, vagy csak el.
Az alapító Jimmy Wales sajnos nem tudott eljönni, mert máshol kellett buliznia, de videóüzenetében felidézte, hogyan írta be annak idején az első szavakat (hello world) a Wikipediába. Eljött viszont Frank Schulenburg, az enciklopédiát üzemeltető Wikimedia Foundation mindössze 64 fizetett alkalmazottjának egyike, aki elmesélte: volt olyan időszak az elején, amikor az angol nyelvű Wikipedia Fizika szócikkében csupán annyi állt, hogy az egy nagyon tág témakör, Svédországról meg annyi, hogy svédek lakják, akik svédül beszélnek; fővárosa Stockholm. Schulenburg, aki az új látogatók és szerkesztők bevonásán dolgozik az alapítványnál, egyszerű folyamatábrán szemléltette a Wikipedia ideális működését: a jobb minőség több látogatót hoz, a több látogató több szerkesztőt, ami a minőség javulásához vezet, és így tovább, a végtelenségig.
Az alapítvány lassan egy éve azon dolgozik, hogy minél több egyetemet vonjon be az enciklopédiával való együttműködésbe – bár Schulenburg erről nem beszélt, köztudott, hogy számos egyetemen annyira utálják a Wikipediát, hogy például a szócikkeket tilos forrásként felhasználni. A mostani projektben résztvevő diákok nem a tanárnak, következésképp az enyészetnek gyártják a házi dolgozatokat, hanem Wikipedia-szócikkeket írnak globális közönségnek, ami a videófelvételek tanúsága szerint igen élvezetes feladat.
A Schulenburghoz intézett kérdésekből nagyszerűen kirajzolódott a közönség elkötelezettsége: egy idős úr például azt kifogásolta, hogy a Wikipedián „sok a piros” (ezek azok a belinkelt szavak, amelyek nem vezetnek sehová, mert még nem létezik a hozzájuk tartozó szócikk), majd nyomban fel is vetette, hogy „próbáljuk megszervezni a pirosok eltüntetését”. A feladat elvégzésére a jó erőben lévő nyugdíjasokat javasolta. Schulenburg nem jött zavarba, rögtön mondta is, hogy mindenkire számít.
A wikipedia.hu alapítója, Gervai Péter is a szerény kezdetekről nosztalgiázott, arról az időről, amikor úgy gondolta, hogy a Wikipedia egy „lexikon a senkinek”, amikor a magyar szájton nem volt se szerző, se olvasó, és nem úgy tűnt, hogy valaha is lesz. Gervai szerint a Wikipedia legfőbb erénye az volt, hogy az ellenőrizhetetlen weboldalakból álló, kaotikus, megbízhatatlan internetet próbálta rendszerbe foglalni. Mostanra itthon nagyjából 600 aktív szerkesztő van (ők azok, akik legalább ötször szerkesztettek), és 180 ezer szócikkével a wikipedia.hu a tizenhetedik legterjedelmesebb a különböző nyelvű változatok között. Boldog születésnapot!