Az egyetemektől erősebb szakmai gyakorlatot, naprakész tananyagot és több végzett mérnököt várnak a magyar elektronikai vállalatok, a kormánytól pedig egy szándéknyilatkozatot szeretnének látni arról, hogy fontos ez az iparág.
Bizonyos szempontból elektronikai nagyhatalom Magyarország, hiszen ez az iparág adja a GDP körülbelül 5,3 százalékát, amivel megelőzi az építőipart, a turizmust, a mezőgazdaságot és az energiaszolgáltatást is. Most 75 ezer ember dolgozik az elektronikai iparban, de az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) szerint ez a szám akár a duplájára is növelhető lenne, ha a kormány komolyabban foglalkozna a kérdéssel. Ehhez azonban javítani kell a természettudományos képzés minőségét, mert szakemberek kellenek ahhoz, hogy több cég fejlesszen és gyártson hazánkban.
Sokszor elhangzott, hogy már a középiskolákban erősíteni kell a természettudományos képzést, mert az egyetemeknek jó alapanyagra van szükségük. Az IVSZ azonban úgy látja, az egyetemek környékén is bőven van tennivaló. Abban egyetértettek, hogy csökkenteni kell a hallgatói létszámot, de ezzel egy időben az arányokon is javítani kell, mert a végzettek körében kevés a mérnök.
Az IVSZ szerint az egyetemek és az ipar együttműködése is javítandó. Olyan tanárokra van szükség, akik az iparban is szereztek tapasztalatot, naprakész a tudásuk. A szerdai beszélgetésen példaként elhangzott, hogy a Műegyetemen 1980-as években írt tananyagokkal is oktatnak olyan technológiát, ami évente szinte teljesen átalakul. Az elektronikai cégek 1 éves gyakornoki rendszert is bevezetnének, hogy felkészültebb tanulók kerüljenek ki az egyetemekről.
Kritikus tömeg
Világszerte olyan nagy a szakemberhiány, hogy a műegyetemi állásbörzén még Szingapúr képviselője is megjelenik, és a mérnökökkel akár ott a helyszínen aláírnak szerződést. A cégek viszont nemcsak azt nézik, hogy hol van szakember, hanem azt is, hogy milyen fejlesztési szándékot mutat az állam.
Gacsal József, az IVSZ alelnöke elmondta, hogy a kormánytól nem pénzügyi támogatást várnak, hanem egy szándéknyilatkozatot arról, hogy fontos az elektronikai ipar. Az elhangzottak szerint egy olyan dörzsölt szakértőt várnak, aki a szervezésben segít, és joga van minisztériumok közti egyeztetést kezdeményezni. Ez lehetne például kormánybiztosi pozíció, hiszen "az 5,3 százalék GDP van olyan fontos, mint a nyugdíjak ügye". Feladata lenne például a természettudományos oktatás megszervezése, de akár az is, hogy a Magyarországra jövő cégeknek segítsen megfelelő munkaerőt találni. Az IVSZ szerint létre kell hozni egy elektronikai kompetenciaközpontot is, ahol a munkavállalók versenyképes, az ipar által is fontosnak tartott tudást megszerezhetik.
Az elektronikai iparnak el kell érnie egy kritikus tömeget, hogy a jelenleginél teljesebb üzleti ökoszisztéma jöjjön létre, hangzott el a beszélgetésen. A munkaerőt ábrázoló piramisban az alsó és a legfelső réteg rendben van; Magyarországon sok az elektronikai gyár, és kiváló képzettségűek a szakemberek. Az IVSZ szerint a középső, a magyar kis- és középvállalatokat magába foglaló réteg hiányos. Ezek a cégek lehetnek hazánkba települt multik beszállítói, de vannak köztük idehaza ismeretlen, magyar tulajdonú multik is, amelyek szinte a világ minden tájára szállítják a termékeiket.