A K+F központ újabb bővítése nagy győzelem a hazai csapatnak. A magyar kormány felajánlott vagy ígért bármit annak érdekében, hogy segítse ezt a fejlesztést?

Világszerte egyre többet költünk fejlesztésre, és Magyarország már megmutatta, hogy nagyon jó a K+F területén, ezért hozunk ide még több projektet. Több szempontot megvizsgáltunk, beleértve az adókat, a kompetenciát, a fenntarthatóságot, és úgy láttuk, hogy itt megfelelőek a feltételek. Nagyon sok cég beszél a befektetéseiről, de mi hosszú ideje bizonyítjuk az elkötelezettségünket, jelenleg is ezren dolgoznak itt a K+F területén. Mi nem a jövőről beszélünk, hanem cselekszünk, és szerintem ezt a kormányok is értékelik.

Meddig tartható fenn a magyarországi növekedés? A héten találkoztam egy magyar informatikai szervezet képviselőivel, akik arra panaszkodtak, hogy nincs elég mérnök, sem hazánkban, sem máshol a világban.

Százhetvenöt országban vagyunk jelen, és folyamatosan figyeljük, hogy hol van lehetőségünk bővíteni. Egyelőre nem látunk okot arra, hogy Magyarországon ne folytassuk a bővítést, azt pedig majd meglátjuk, hogy a jövőben mi történik az oktatás színvonalával, és az egyetemek mennyire fókuszálnak a távközlésre.

Lehetséges, hogy a K+F felpörgetése után a gyártás is közelebb jön Európához?

Egyre kevesebb helyen gyártunk, és a csúcstechnológiás berendezéseinken a hardveren futtatott szoftver a legfontosabb. Nem állítom, hogy nem fontos a gyártás, de az Ericssonnál a két legjelentősebb befektetési terület most a K+F és a szolgáltatások. Alkalmazottaink fele szolgáltatásokat nyújt, ilyen például a telepítés, a tanácsadás, a rendszerintegráció.

Beszédében megemlítette az Ericsson vízióját a hálózatok jövőjéről, hogy hamarosan 50 milliárd eszköz csatlakozik az internetre. Tudok egy hasonlóan izgalmas számot, a rivális ZTE 15 milliárd dollár hitelt kapott a Kínai Fejlesztési Banktól. Ez a hátszél nem torzítja a versenyt?

Természetesen egyre nagyobb a verseny, mert nagyszerű lehetőségek vannak az iparágban. De az Ericssonnak mindig is versenyeznie kellett.

Fairnek mondaná a versenyt?

Ebbe nem mennék bele, nekünk így is, úgy is győznünk kell. Egyedül arra kell koncentrálnunk, hogy elsők legyünk, mert nagyon hosszú ideje azok vagyunk, és azt tervezzük, hogy továbbra is azok leszünk. Azt is figyelembe kell venni, hogy az Ericsson gyárt mindenféle távközlési infrastruktúrát, például mobilhálózatokat, multimédiás rendszereket, vannak szolgáltatásai, csipkészletei és mobiljai. Mindegyik területen más-más versenytársaink vannak. Nem kezdek el azon gondolkozni, hogy miként hárítsunk egy bizonyos versenytársat, mert akkor nem foglalkozok számos másikkal.

Gyakran megjelennek pletykák arról, hogy szabadalmat sértenek riválisok. Vannak folyamatban ilyen ügyek?

Mindig vannak szabadalmi ügyek az iparágban, de most mi sem perlünk, minket sem perelnek mások. Az Ericssonnak 25 ezer szabadalma van, mi tettük hozzá a legtöbbet a 2G, 3G és 4G szabványokhoz. Ez nagyon fontos forrás az iparágnak, és ha nem osztanánk meg a szabadalmainkat, akkor nehezebb lenne szabványosítani ezeket a technológiákat. Ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy aki használja a szabványt és szabadalmainkat, az tegyen is hozzá valamit.

Az Ericsson már sokszor megmutatta, hogy szerinte milyen lesz az élet 2020-ban, milyen modern távközlési eszközöket fogunk használni. De mi lesz a helyzet a távközlési iparágban, az ázsiai riválisok erőteljes nyomulása nem veszélyezteti a vállalatot?

Drámai változások vannak az iparágban, a tíz évvel ezelőtti versenytársaink gyakorlatilag eltűntek vagy egyesültek, és azóta vannak új kihívóink. Az Ericssonnak is folyamatosan változnia kell, csak így maradhatunk vezető pozícióban. Úgy vélem megvannak az eszközeink, amelyekkel válaszolni tudunk a jövő kihívásaira.