Hivatalos forrásból egyelőre még meg nem erősített hírt közölt az uniós ügyekkel foglalkozó Euractiv portál: ezek szerint az Európai Bizottság azt fontolgatja, hogy az internetszolgáltatókat rábírja arra, hogy kiszűrjék a saját hálózatukban az illegális letöltéseket. A vitatott intézkedést jelenleg az Európai Bíróság is vizsgálja, az internetszolgáltatók tiltakoznak a nekik szánt szerep ellen. A bizottsághoz közeli források szerint az EU végrehajtó szerve le akarja másolni a spanyol szabályozást, amely a korábbi gyakorlathoz képest komoly szigorításokat tartalmaz.
Ha igaz a meg nem nevezett belső forrástól eredő információ, az újabb jele a szerzői jogi visszaélések miatt aggódó, szigorításokért küzdő szervezetek sikeres lobbitevékenyséágének.
Az Európai Unió álláspontja nem ilyen szigorú: egyrészt alapelvként szögezik le, hogy a kreatív munkát végzők nem szenvedhetnek kárt, már csak azért sem, mivel a teljes hozzáférési szabadság elvenné a jövőjét az ilyen tevékenységeknek. Ha a szellemi tulajdon joga feloldódna az interneten, akkor megszűnne az a motiváció, ami az új alkotások megszületésének alapja. Másrészt viszont az információszabadság, illetve a kultúrkincs közzétételének elvárása arra sarkall, hogy a lehető legvégső határig kitolják a kultúrjavak hozzáférhetőségét.
Az Euractiv úgy tudja, az európai közösség szigorításokra készül. A technológiai lehetőségek széles köre miatt gondban vannak azok, akik a korábbi üzleti modell minimális reformjával igyekeznek megoldást találni. Ezt bizonyítja az is, hogy – az amerikai mintára és nyomásra – készülő új szabályozás nem talál más megoldást, mint hogy az eddig elvi okokból is békén hagyott feleknél, az internetszolgáltatóknál lépjen akcióba.
A korábban semlegesnek tekintett szolgáltatók azok, akiknek elvileg megvan a lehetőségük a központi, hatékony szűrésre, és mind az Egyesült Államokban, mind Európában erősödnek azok a hangok, amelyek a cégeket köteleznék arra, hogy tevőlegesen segítsenek a kalózkodás visszaszorításában. A készülő uniós stratégia óvatosan fogalmaz („a jogsértéseket a forrásuknál kell megoldani, ezért erősíteni kell az olyan közvetítők, mint az internetszolgáltatók közötti együttműködést”), de ez a visszafogottság is arra utal, hogy a szolgáltatóktól aktív szerepet várnak el.
Az ellenállás meglehetősen hangos: a jogvédők a bevezetendő eljárások, szűrések törvényességi hiányait emlegetik (látványosan semmibe veszi a terv például az ártatlanság vélelmének elvét), a szolgáltatók pedig nem akarnak hatóságként funkcionálni, és előfizetőket veszíteni. Fontos kérdés, hogy vajon a szűréshez szükséges infrastruktúra, valamint a napi munka költségeit ki fogja viselni: a szolgáltatók abba semmiképp nem akarnak belemenni, hogy a jogkezelők kívánságai szerint ugráljanak, plusz még az ellenőrzés terheit is nekik kelljen vállalniuk.
A helyzetet tovább mérgesítette a TorrentFreak által néhány napja kiszivárogtatott levél, amely egyrészt azt bizonyítja, hogy az amerikai jogkezelők és hogyan igyekeznek az európai szervezetekre nyomást gyakorolni, másrészt pedig azt hogy az együttműködés megtagadását a hírhedt ACTA-megállapodás keretében esetleg állami szinten szankcionálnák.
A bekeményítés egyik fő kezdeményezője Michel Barnier, a belső piacért és szolgáltatásokért felelős európai biztos, aki számára a korábban torrentparadicsomnak számító Spanyolország új, február közepén bevezetett, igen szigorú rendelkezései a mintaadóak. Az úgynevezett Sinde-törvény egy kormánybizottságot hozott létre, amely a bíróságot látja el információkkal az olyan weboldalakról, ahol szerzői jogok által védett anyagok, zenék, filmek, videójátékok, vagy szoftverek találhatóak. A bíróság akár el is rendelheti a szerzői jogokat megsértő oldalak bezárását.
Az Európai Bíróság még nem fejezte be azt a vizsgálatot a tervezetet illetően, melyet az Európai Parlament kérésére végeznek el.