Az elmúlt évtized arról szólt, hogy a kézzel fogható termékeket gyártó cégek megpróbáltak megjelenni az interneten, de a trend megfordult, most már a virtuális termékekkel kereskedő cégek keresik a helyüket a fizikai valóságban. Eszközeink a közösségi portálokon is megjelenhetnek, de vajon a barátunk lesz a hűtőnk attól, hogy online kommunikál velünk?
A bevásárlólistát letöltő hűtőgép ötlete már a 1990-es évek végén megszületett, de a technológiák fejletlensége megakadályozta az újítás széles körű elterjedését. Hiányzott a legfontosabb összetevő, a mindent behálózó gyors internet. Az ötlet sem volt igazán jó, mert a hűtő úgysem tudja kitalálni, hogy a kifogyott margarint vajjal akarjuk pótolni, és hogy megutáltuk a zsíros tejet.
Azóta a fejlett világ minden szegletét elérte mobilinternet, és néhány okosabb ötlet is kipattant a mérnökök fejéből. A Facebook mobilos stratégiájáért felelő Dhiraj Kumar például arról beszélt a Szilícium-völgyben megrendezett Ericsson Business Forum konferencián, hogy az emberek után az őket körülvevő dolgok is felkerülnek a közösségi hálózatokra. Ez részben már meg is történt, most is vannak olyan digitális fényképezőgépek, amelyek közvetlenül a Facebookra töltik fel a képeket.
Öt év múlva viszont már egyáltalán nem lesz olyan digitális kamera, amelyben nincs mobilnetes kapcsolat – mondta mondta Wayne Ward, a Sprint Nextel alelnöke, aki az amerikai mobilszolgáltatónál az új technológiákért felelős. Szerinte minden, amiben áram van, kapcsolódni fog az internetre. Ha másért nem is, akkor legalább azért, hogy az áramfogyasztását nyomon tudjuk követni.
A Sprint Nextelnek már négyszáz különböző gép-gép kapcsolatot létesítő terméke van. Az egyik apró műanyag bigyót például az autók számítógépére lehet rádugni, és így távolról nyomon követhető a jármű, figyelhető a sofőr vezetési stílusa. A kólagépbe szerelt egység beküldi a központba, hogy mennyi pénzt dobtak bele, és ezzel kideríthető, hogy mekkora összeget nyúlt le az enyves kezű szerelő. Még az agráriparban is hasznos a mobilnet, a gazdálkodók a teheneket figyelik meg, hogy optimalizálni tudják az etetés és itatás idejét.
Wayne Ward azt is meg tudta mondani, miért érdemes a hűtőt a netre kötni. Szenzorok figyelhetik a kompresszorban a nyomást, a hűtő belsejében lévő hőmérsékletet, és jelezhetik a szakszerviznek, ha meghibásodás történt. Ők meg írhatnak egy udvarias levelet a tulajdonosnak, hogy érdemes lenne időpontot egyeztetni a szerelővel.
A gépekbe egy körülbelül húszdolláros - négyezer forintos - modult kell beszerelni ahhoz, hogy a mobilnetre tudjanak kapcsolódni. Martin Körling, az Ericsson vezető szoftverkutatója szerint szükség van olyan kiegészítőkre is, amelyek a meglévő gépeinket teszik okosabbá, mert a háztartási eszközöket nem cseréljük le 2-3 évente, mint a mobilokat.
Nagyon sok pénz van a gépeknek nyújtott internetelérésben. A Sprint Nextel egy hús-vér ügyfélen havi 50-60 dollárt keres, és ehhez képest szerénynek tűnhet, hogy a gépek csak 5-10 dollárt fialnak, de az utóbbiakból sokkal több lehet. Az Ericsson elképzelése szerint 2020-ra ötvenmilliárd mobilnetes hozzáférés lesz, és ennek a többsége gép.
Petit malőr
Bár az ipar nagy lendülettel rávetette magát a gépek közti kommunikáció témájára, vannak még megválaszolatlan kérdések. Ezeket érdemes lenne tisztázni, mielőtt a tárgyaink mindent kifecsegnek rólunk. Az emberek nagy része nem ismeri pontosan a privacy, a személyes szféra védelmének fogalmát, ezért alaposan tájékoztatni kell a felhasználókat arról, hogy a gépek milyen adatokat osztanak meg egymással, hangzott el a kedden Budapesten megtartott Internet of Things konferencián.
Ha mégis megvalósul, hogy a hűtő veszi meg helyettünk a tejet, akkor a boltnak azt is tudnia kell, hogy egy fridzsider adta fel a megrendelést, és a tulajdonosnak is értesülnie kell az eseményről, nehogy hazafelé menet fölöslegesen bevásároljon. A pénzügyi tranzakciók esetében pedig tisztázni kell, hogy egy véletlen adatkiszivárgás vagy hekkertámadásból eredő adatlopás esetén kit terhel a felelősség.
Azt sem várhatják el a cégek, hogy a gépek szoftverfrissítésével bajlódjunk. Az Ericsson szerint erre nem is lesz szükség, mert nem a háztartási gépekre kerülnek kijelzők, hanem a mobilok és táblagépek segítségével menedzseljük majd az eszközöket. A távközlési gyártó egy nyílt szoftverboltot hoz létre, amely böngészőben fut (html5 alapon), tehát szinte bármilyen eszközzel elérhető. A gépek programozási interfészét pedig szabványosítják, hogy a szoftverfejlesztők versenyezni tudjanak egymással. Például abban, hogy ki tudja hatékonyabban lehűteni a mirelit borsót, és kevesebb öblítővel kimosni a zoknikat.