Folyamatosan érkeznek az Android operációs rendszert futtató nagykijelzős táblagépek, és újabbak közt már vannak olyanok is, amelyek nem drágábbak egy netbooknál. Az Android 3.0 Honeycomb rendszert futtató Acer Iconia A500 wifis változatát teszteltük.
Az Acer Iconia A500 nagyjából ugyanazt tudja, mint a Motorola Xoom és a Samsung Galaxy Tab 10.1v. Mindegyik gépnek Nvidia Tegra 2 processzora van, a kijelzőjük 10,1 hüvelykes és 1280x800 pixeles, és a Google Android 3.0 (Honeycomb) operációs rendszert futtatják. Az Acer kicsit nehezebb és nagyobb a társainál, az iPad 2-nél például 164 grammal többet nyom, de mindezt jól ellensúlyozza a 135 ezer forintos ára és számos ügyes extrája. (A Vodafone Galaxy Tab 10.1v több mint 200 ezer forint, mert az alapárhoz hozzá kell számolni a mobilnetes havidíjban elrejtett törlesztőrészletet is.)
Aki használt már androidos okostelefont, annak a Honeycomb nem okoz nagy meglepetést. Nagyon hasonlóak a menük, ismerős lesz a Gmail, a Google Talk, a Google Maps és a naptár is. A főmenüben ugyanúgy ikonokat és minialkalmazásokat helyezhetünk el, mint a mobilokon, csak éppen többet és nagyobbakat. Az egyik legnagyobb különbség az mobilokhoz képest a mechanikus vezérlőgombok hiánya. A főmenü, a programváltó és a visszalépés virtuális gombjai a kijelző jobb alsó sarkában van. Az értesítési terület a bal alsó sarokba került. A virtuális gombok előnye, hogy a kijelző elforgatásakor áthelyeződnek, tehát mindig kézre állnak. Hátrányuk, hogy sokkal könnyebb véletlenül rájuk bökni.
Kevésbé jól sikerült a menügomb áthelyezése, amellyel a szoftverek beállításai érhetők el. Azoknál a programoknál, amiket még nem írtak át táblagépre, a bal alsó sarokban jelenik meg egy negyedik virtuális gomb. A Honeycombra optimalizált programoknál viszont pont az átellenes sarokban, a jobb felsőben találjuk meg a menüt. Ez kicsit zavaró, de később valószínűleg eltűnnek a régi programok, és mindig egy helyen lesz a menü gombja.
Az Acertől jó ötlet volt, hogy többféleképpen bővíthetővé tette a gépet. Egyrészt belehelyezhetünk egy microSD memóriakártyát, amivel a gyári 16 vagy 32 gigabájtos alapmemóriát akár plusz 32 gigabájttal is megnövelhetjük. Másrészt van a kütyü oldalán egy teljes méretű usb-aljzat, amelybe szintén bedughatunk egy memóriakulcsot (még plusz 64 gigabájt, ugye), ami hasznos, ha gyorsan akarunk fájlokat átmásolni a számítógépünkről. Ide akár egy usb-billentyűzetet is ráköthetünk, kipróbáltam, tökéletesen működik.
A micro-HDMI portra a tévé csatlakoztatható, sajnos a géphez nem adtak átalakító kábelt, azt külön kell beszerezni. Emellett még van egy speciális port is a táblagép alján, valószínűleg ide jönnek majd a kiegészítők. Jól lenne egy plusz akkuval felszerelt billentyűzet, mert azzal együtt az Acer A500 szinte tökéletesen helyettesíteni tudna egy netbookot. A rivális Asus ilyen tabletet dob piacra, az Eee Pad Transformerhez billentyűzet is van.
A főmenü nagyon jól személyre szabható, és nem csak ikonokat látunk, mint az iPaden. Ha elhelyezzük rajta a naptár, a tennivalók és az emailek listáját, akkor egy pillanat alatt, plusz kattintás nélkül átlátjuk az aktuális helyzetet. Oda kell figyelni az ikonok elrendezésére, mert könnyen káosz alakulhat ki. Sajnos kevés a jó widget, a naptáré például egészen szánalmasan apró, nem használja ki a kijelző méretét. Bízzunk benne, hogy a fejlesztők nekiállnak extrákat gyártani.
Teljes kijelzős szoftverből sincs még túl sok. Szerencsére a Google Magyarországon is megnyitotta a teljes Android Marketet, tehát nemcsak az ingyenes programokat érjük el, hanem a pénzbe kerülőket is. Ez fontos, mert az Acer a Docs to Go programnak csak a doksik megjelenítésére alkalmas verzióját telepítette fel, tehát ha alkotni is akarunk tablettel (és miért is ne tennénk, alkalmas rá), akkor meg kell vennünk egy teljes szövegszerkesztőt. Én inkább a Quickoffice HD-t választottam, amely a Google Docs, Dropbox, box, huddle, Sugarsync és mobileMe tárhelyen lévő doksikat is meg tudja nyitni. Az irodai program a Microsoft régi (97-2003-as) és az új Word (docx), Excel és PowerPoint formátumait egyaránt kezeli. A szoftveren még van mit javítani, például az oldaltörésnél nem látszik a beírt szöveg, mert kitakarja a virtuális billentyűzet.
A Honeycomb szoftverboltjában nehéz eligazodni, és a kezelőfelületét eléggé elrontották. Oké, a Google a keresésre specializálódott, de az túlzás, hogy a tabletre írt programoknak nincs egy külön menüpontjuk, és csak a “Honeycomb” vagy “tablet” szavakra keresve kerülnek elő a táblagépre optimalizált szoftvereket. Ha a szoftver fejlesztője nem írta bele a leírásba ezeket a kulcsszavakat, akkor megszívtuk. Ezen kívül az Android Market nyitóoldalán túl nagy helyet foglal el a felső ajánlósáv, és a szoftverbolt nem jelzi a már telepített programokat. (Nem a telepített szoftvereket felsoroló My Apps menüpontra gondolok, hanem arra, hogy a nyitóoldalon telepítésre ajánlja a már meglévő szoftvereket, teljesen fölöslegesen.)
A táblagépekre írt játékokat könnyű megtalálni, mert a gép processzorát gyártó Nvidia készített egy Tegra Zone nevű gyűjteményt, ahol csak ezek láthatók. Még szerény a kínálat, és csak öt olyan játék van, amely a következő másfél hónapban jelenik meg, tehát a fejlesztők még nem nagyon pörögtek rá az Androidra. Pedig ekkora felbontáson, ilyen erős processzorral már egy Civilization vagy egy Sim City is simán futtatható lenne. A rendszer béta állapotúnak tűnik, például van egy játék, a Pinball HD, amely ott van a Tegra Zone listáján, csak 2,99 dollár, de a gép nem hajlandó telepíteni. Az Asphalt 6 autóverseny és a Hero of Sparta kalandjátékot sikerült kipróbálni, ezek elég meggyőzően bizonyították a Tegra 2 processzor erejét.
Az Android Honeycomb legfontosabb szoftvere a böngésző. Nagyon hasonlít a Chrome-ra, egyszerre sok weboldalt megnyithatunk gyorsan átléphetünk az egyik böngészőfülről a másikra, a könyvjelzők kezelése rendkívül egyszerű. Mivel a Honeycomb kezeli a Flash tartalmakat is, nem okoz gondot a szépen megtervezett, animált weboldalak betöltése, és több száz ingyenes online játékhoz férünk hozzá. Az Apple iPaden ez jelenleg nem megoldható. A tabletes böngésző csak a bonyolultabb javascriptes oldalakat nem tölti be tökéletesen.
Az erős processzornak köszönhetően a programok gyorsan elindulnak, akadozás nélkül futnak, és a tablet kezelőfelülete is gyorsan reagál. Nagyon jól használható a virtuális billentyűzet is. Egyszerre több ujj nyomását érzékeli, és az extra karaktereket a shift vagy a számgombok előhívásával érhetjük el. Sajnos még hiányzik a magyar betűkészlet, nem találunk rajta ő és ű betűket, csak kalapos változatot.
A nagy kijelzőn szép a Google Maps, és érdemes kipróbálni a Google Earth programot, már azt is táblagépre optimalizálták. Az Acer egy rakás médialejátszót feltelepített, és a Dolby technológiával meghajtott hangszórók egészen jól szólnak. Persze érdemes feltelepíteni egy RockPlayert, mert hiába van a gépen több médialejátszó, azok nem kezelnek minden formátumot.
Megnyugtató, hogy az Acer Iconia A500 valamikor júniusban megkapja a Honeycomb 3.1-es változatát, amellyel a tablet usb-portja már a digitális kamerákat is kezelni fogja. Sőt, az usb-re kontrollereket is ráköthetünk majd, amelyekkel játékokat irányíthatunk, és ez még magasabb szintre emeli a játékélményt. Jönnek a nagyítható és kicsinyíthető a widgetek, a programváltó menü pedig gördíthető lesz, hogy ne csak az utolsó öt programot lássuk, hanem mindet, amit már megnyitottunk.
Az Acer jó ár-érték arányt lőtt be az Iconia A500 táblagéppel. Nem olyan szexi, mint az iPad 2, és nem olyan könnyű, mint a Samsung Galaxy Tab 10.1, de ha akarunk egy könnyen hordozható gépet nagykijelzős netezéshez, amelynek az akkuja átlagos használattal simán kibír egy napot, akkor az A500 jobb választás, mint a kétszer nagyobb netbookok.