Az internetes kalózakcióról először maga a tettes, a Lulz Security nevű hackercsoport számolt be, és szenátusi fájlokat tartalmazó listát tett fel a világhálóra, bizonyítandó saját állítását. Később a szenátus biztonsági szolgálata is megerősítette ezt, s közölte, hogy sem a szenátus számítógépes hálózatának biztonsága, sem a szenátorok személyes információi nem kerültek veszélybe. Számítógépes szakértők ezzel együtt nagyon kínosnak tartják az esetet.

A Lulz Security azzal magyarázta tettét, hogy "nem szereti túlzottan az amerikai kormányzatot", és merő szórakozásból közzétett néhány jelentéktelen dokumentumot, csupán jelezvén, hogy képes hozzáférni.

"Uraim, ez háborús cselekedet lenne?" - firtatta közleményében a hackercsoport. Ezzel nyilvánvalóan utalt arra a minapi sajtóértesülésre, amely szerint a Pentagon arra a következtetésre jutott, hogy egy másik országból kiinduló kibernetikai támadás háborús cselekedetnek minősülhet.

Az amerikai és európai internetlovagokból kötetlenül szerveződő csoport korábban már több hangzatos kalózakciót hajtott végre, így betört a Sony elektronikai nagyvállalat rendszerébe és a Fox.com honlapra is.

Az elmúlt két napban a világsajtó több tekintélyes intézmény elleni hackertámadásról adott hírt. Ismertté vált, hogy a közelmúltban feltörték a Nemzetközi Valutaalap számítógépes rendszerét, és megbénították a spanyol rendőrség honlapját is. Mindkét kibertámadást a magát Anonymousnak nevező nemzetközi hackercsoport hajtotta végre.