Most az emberek fele városban él, de 2050-ben már 70 százalék hagyja maga mögött a vidéket a jobb élet reményében. Csakhogy emiatt elviselhetetlenül zsúfolttá válnak a városok, és csodálkozik a tömeg, hogy a buszokon erősödik a hónaljszag. A dezodor is jó megoldás, de az informatikai cégek jobbat találtak ki: csúcstechnológiával enyhítik a bajokat, amivel egy rakás diplomásnak is munkahelyet teremtenek.
Pofátlanul egyszerű, vagy ha úgy tetszik, egyszerűen pofátlan megoldásokkal is meg lehet oldani városi problémákat. Ilyen például a Budaörsi út aszfaltjára felrajzolt buszsáv, amely előnyt ad a buszoknak. Sajnos eléggé igazságtalanul osztja el az amúgy is szűkös erőforrásokat, és okosabb lenne egy automatizált rendszert építeni, amely (a forgalomtól függően) reggel három sávon engedné befelé az autósokat és a buszokat, majd a munkaidő végén kifelé haladna három sávon a forgalom. Persze az is megoldás, ha a városon kívülre költözött, de odabent dolgozó emberek egyszerűen otthon maradnak.
A szélessávú internet és a telekonferencia, a munka decentralizálásával oszlatja a tömeget, és a modern eszközök az élet más területein is bevethetők. Kenyában például a mobilon történő bankolás, Horvátországban az elektronikus egészségügy miatt autózik kevesebbet a lakosság. Ezzel megspórolják az egyre növekvő benzinköltséget, kevesebbet idegeskednek a dugókban, csökken a környezetszennyezés, és nő az ország hightech szolgáltatásból származó bevétele.
Minden 1000 szélessávú előfizetés körülbelül 80 munkahelyet teremt, és ha egy városban 10 százalékkal nő a szélessávú penetráció, akkor az nagyjából 1 százalékkal növeli az ott megtermelt GDP-t - állítja az Ericsson, a világvárosok fejlettségi szintjét felmérő kutatásában (pdf).
Budapest sajnos sehol nincs az Ericsson listáján, de ennek igen banális oka van: a cég nem vizsgált minket, mert a megapoliszokra koncentrált. Szingapúr lett a világ legfejlettebb városa, ami azért vicc, mert egy városállamról van szó, amely minden pénzét urbanista fejlesztésekre költheti. A második meg Stockholm, ami azért vicc, mert nem is megapolisz, de az Ericsson központjaként hendikeppel is bejutott. A svéd cégnek fontos referenciát jelentenek a hazai fejlesztések.
A lista élén álló városokra jellemző, hogy átfogóan fejlesztenek, az egészségügy, biztonság, oktatás, kereskedelem, környezetvédelem, és a közlekedés területére egyaránt odafigyelnek az informatikai rendszereik kiépítésekor.
Bár mérőszámunk nincs Budapestre, a problémák és a hiányosságok szembetűnőek. Más fővárosokban már rég van belépőkártyás és mobilos buszjegy, és a megállókban kijelzők mutatják, hogy mikor érkezik a következő járat. Nálunk csak a média kap információt a forgalmi helyzetről, és azt is lehetetlen távolról kideríteni, hogy melyik mélygarázsban mennyi szabad hely van.
Lassan változik a helyzet, a 2010 végén elindult Futár projekttel a BKV járművei műholdas nyomkövetőt kapnak, és 2011 végére azt is kitalálja a városvezetés, hogy milyen elektronikus jegyet kellene bevezetni. Ha minden a terv szerint alakul, akkor 2012 nyarán már mobilról is lekérdezhetjük, hogy merre kóvályog a buszunk.
A buszok néhány tucat csomópontban még előnyt is kapnak majd a többi autóval szemben, a jelzőlámpa-befolyásoló eszköz hosszabb ideig tartja a zöldet, hogy még a busz is átférjen rajta. Ez segíti tartani a menetrendet, elégedettebb lesz az utas.
Kisebb városaink fejlettségéről az MTA Regionális Kutatások Központja gyűjtött adatokat. Az IBM megrendelésére készült tanulmányában nyolc megyeszékhelyről és Kőszegről készült felmérés. Az Akadémia olyan módszertant hozott létre, amellyel bármely város megalkothatja a maga fejlesztési stratégiáját. (A teljes tanulmány innen letölthető.)
Az IBM által szervezett sajtótájékoztatón persze azok a városok jelentek meg, amelyekkel már üzletet kötött a cég. Székesfehérvár a fővárosihoz hasonló módon akarja továbbfejleszteni a közlekedési rendszerét, távolról irányítható lámpákat akar, amelyek átengedik a zöldön a buszokat. Schultz György, a polgármesteri hivatal kabinetigazgatója elmondta, a tanulmány ráirányította a figyelmüket az energiagazdálkodásra is: a város száz intézményének a fogyasztását figyelve nagy megtakarítást érhetnek el.
Porga Gyula veszprémi polgármester szerint sokan azt feltételezik, hogy drága dolgokra van szükség a lakosok jólétéhez, de vannak olyan eszközök, amelyek olcsóbbá teszik az üzemeltetést. A megyeszékhely többek közt olyan mobilszoftvert akar bevezetni, amellyel a kátyúkról lehet képet beküldeni a városházának, így hamarabb tudják kiküldeni az aszfaltozókat. Azt szeretnék, hogy a városba érkező turisták is a mobiljuk segítségével tudják megismerni a város látnivalóit.
Kőszeg kissé kilógott a bemutatók sorából, mert a róla készült Wikipedia-bejegyzés több karakterből áll, mint amennyien a várost lakják. Ennek ellenére komoly terveik vannak. Básthy Béla alpolgármester kérdés nélkül is elmondta: szeretnének szerepelni az Indexen, mert egyik fő problémájuk, hogy láthatóvá akarják tenni a várost. Nem alekoszi értelemben szeretnének az újságok címlapjára kerülni, hanem a turistákat, valamint a telephelyet kereső cégeket szeretnék odavonzani, és ebben várnak sokat az informatikától.
Szolnok is kimaradt a felmérésekből, pedig a Magyar Telekom ebben az alföldi városban olyan technológiákat tesztel, amelyekről a fővárosiak is csak álmodozhatnak egyelőre. A T-City nevű projekt májusban is újdonsággal bővült. A Városkártya egy rádiós csippel (NFC) felszerelt plasztiklap, gyakorlatilag olyan, mint a vállalatok által is használt beléptetőkártyák. Ez a buszjegyet és bérletet helyettesíti, illetve mozikban, strandokon és üzletekben lehet vele kedvezménypontokat gyűjteni. Csak el kell húzni a leolvasó előtt, és máris aktiválódik a buszjegy, illetve megkapjuk a pontokat. Természetesen az ellenőrök is kaptak leolvasókat, és meg tudják nézni, mikor jár le a bérlet.
A december 31-ig tartó próbaüzemben csak helyi lakosok igényelhetnek ilyen kártyát, összesen ezret osztanak ki. Hasonló rendszer működik a helyi iskolában, a diákok ezzel tudnak belépni az intézménybe. Ezt is folyamatosan fejlesztik, a szülők sms-értesítést kérhetnek a gyermekük megérkezéséről és távozásáról, a kártyával lehet fizetni az ebédért, és a könyvtár is digitális lesz. Minden könyv borítójára csipet ragasztanak, és kölcsönzéskor csak ezt, illetve a diák kártyáját kell beolvasni.
Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere sok lehetőséget lát a kártyában. A helyieknek és a turistáknak is előnyös lenne, ha ilyen kártyával tudnának kerékpárt bérelni, ami az európai városokban elterjedt megoldás. A városvezető szerint azért előnyös a T-City projekt, mert ezekkel a fejlesztésekkel bebizonyíthatják, Szolnok legalább olyan jó hely, mint az ország többi városa.