A felújítás 76 gépet érint, hogy mennyibe fog kerülni, arról nem közöltek adatokat, de abból kiindulva, hogy a gép legmodernebb változata, a B-52H 53,4 millió dollárba kerül, a felújítást alighanem olcsóbban megússza a légierő, mintha a legmodernebb nehézbombázójából, a B-2 Spiritből rendelne néhányat, darabját egymilliárdért.

A Stratofortress, illetve BUFF (Big Ugly Flying Fellow, ronda nagy repülő haver) beceneveket kapott gépet a Boeing fejlesztette ki és gyártja, a prototípus 1952-ben repült először. Korának messze legfejlettebb gépe volt, az évtizedek során nyolc új típus készült belőle, hogy tartsák a lépést a technikai fejlődéssel. Vietnamban B-52D-k végezték a szőnyegbombázásokat, az első Öböl-háborúban B-52G-k bombázták Bagdadot, Afganisztánban pedig már a B-52H-kat vetették be.

A felújítás három nagy területre koncentrál. A hatvanas évek óta csak toldozgatott, és a nyolcvanasok óta nagyobb átalakítást nem kapott radarrendszer helyére új stratégiai radar kerül, ez jelenleg is fejlesztés alatt áll, legkorábban 2016-ban szerelhetik fel vele a gépeket. A gép belső kommunikációs rendszerének helyét a CONECT nevű új, Microsoft Windows-alapú hálózata veszi át, ami megoldja a kommunikációt a gépen belül, a földi irányítóközponttal, és a műholdas háttértámogatással is. A harmadik nagy változás a fegyverrendszerek lecserélése, és felkészítése az intelligens fegyverek használatára.

A B-52-t a hidegháborúban nukleáris fegyverek bevetésére tervezték, bár erre aztán soha nem volt szükség, és az atomfegyvereket is átvették később tőlük a B-2 Spiritek. Az átalakítással ez nem változik, a leszerelésükkor már közel száz éves alapokra épülő, Windows vezérelte nehézbombázók a tervek szerint nem kapják vissza a nukleáris tölteteket, ehelyett új típusú, nagy hatótávolságú cirkálórakétákat fejlesztenek számukra.