Az új vírus a Duqu nevet kapta, az alkalmazott trükkjei helyenként annyira hasonlítanak a Stuxnetére, hogy arra lehet következtetni, vagy a Stuxnet írói készítették, vagy olyasvalaki, akinek hozzáférése volt a Stuxnet forráskódjához, és képes volt idomulni annak programozási stílusához. A Duqut európai rendszerekben fedezték fel, és egy tajvani cég digitális hitelesítésével álcázza magát (az ilyen digitális aláírások lopása néhány hónapja vált a hekkerkedés egyik különösen forró területévé).

A Duqu nem terjed a vírusoknál megszokott értelemben, vagyis nem másolja le saját magát sok példányban, és hiányzik belőle az a rész is, ami a Stuxnetet igazán veszélyessé tette: a nukleáris létesítmények ipari számítógépeit szabotáló kód. Sokkal inkább egy Stuxnet-szerű támadást előkészítő, felderítő programnak tűnik, ami felméri a terepet és adatokat gyűjt a rombolást végrehajtó vírusnak. A Stuxnet elemzésekor felmerült a szakértőkben, hogy kellett lennie egy hasonló előzetes kémprogramnak, ami előkészítette a terepet annak idején a Stuxnet számára, és információkat gyűjtött a célpont rendszerről – ezt a vírust azonban sohasem találták meg. A Duqu sem könnyen elkapható, a telepítése után 36 nappal automatikusan törli magát a megtámadott rendszerből.

A vírus kódja alapján úgy tűnik, a Duqu nagyjából egy éve működőképes, és nagyjából másfél évvel a Stuxnet elkészülése (és öt hónappal a felfedezése) után írták. A vírusirtók előli elrejtőzésre ugyanazt a technikát használja, mint a Stuxnet; ezt semmilyen más vírus nem alkalmazta eddig. A 300 kilobájt méretű kártevő tartalmaz egy billentyűzetfigyelő modult is, a megtámadott gépról gyűjtött információkat pedig egy jpg formátumú képbe kódolja bele, ami átcsúszik minden ellenőrzésen. Hogy hogyan jut be a célpont gépre, azt egyelőre nem fejtették meg az antivírus-szakértők, valószínűleg a Stuxnethez hasonlóan fertőzött pendrive-okat használva kerüli ki a tűzfalakat és a szigorú hálózati védelmeket.

A Stuxnetet a szakértők amerikai-izraeli eredetű katonai vírusnak tartják, amit az Irán elleni titkos digitális háborúhoz fejlesztettek ki. A Duqu jó eséllyel ugyanebből a forrásból származik, bár egyértelmű bizonyíték erre sincs. A Symantec nem hozta nyilvánosságra, hogy pontosan milyen rendszerekben fogták meg a vírust, csak annyit közöltek, hogy európai hálózatokban, amelyek kritikus infrastruktúrákhoz kapcsolódnak (ezalatt az energia- és vízszolgáltatást, távközlési és közlekedésirányító rendszereket szoktak érteni).