Könnyen lehet, hogy a következő Nobel-díjas gyógyszerészeti újítás számítási hátterét egy lakónegyed adja majd. Ez akkor valósulhat meg, ha a szerverek betelepülek a lakónegyedekbe, azzal a céllal, hogy a bonyolult számítások elvégzése közben keletkező hőt fűtésre használják.
Egyre nagyobb az igény a számítási kapacitásra, ami arra készteti a vállalatokat, hogy munkafolyamataikat és fájljaikat több tízezer szerverből álló adatközpontokban helyezzék el – az úgynevezett számítási felhőben. Ezek a szerverek rendkívül sok hőt termelnek, és az adatközpontok energiahasználatának körülbelül a harmada megy el hűtésre.
Vannak hatékony megoldások a fölösleges hő elvezetésére, de az esetek többségében a hő nem ott keletkezik, ahol egyébként szükség lenne rá. A Virginai Egyetem és a Microsoft Research kutatói ezért azt vetették fel egy idén publikált tanulmányban, hogy a szervereket – amiket továbbra is az adatkezeléssel foglalkozó vállalatok működtetnének – inkább lakásokban helyezzék el.
Az adatkazánnak elnevezett eszközök könnyen elférnének a nagy lakótömbök alagsorában, de az új építésű lakóparkokban akár külön szervertermet is kialakíthatnak, ami össze lenne kötve a házak központi fűtésével. A családi házakban nehezebb szervereket elhelyezni, de a tanulmány szerzői ezzel a gondolattal is eljátszottak. Számításaik szerint a leghidegebb tájakon is elég lenne 110 szerver egy lakás teljes felfűtéséhez. (Ez alatt 110 alaplapot értenek, ami elférne 2-3 szervertároló szekrényben.) Persze az év melegebb hónapjaiban is futnának a gépek – emiatt elég nagy szellőzőket kellene építeni, és a házfalat beterítő hűtőrácsok sokak szemében nem túl vonzók.
Attól viszont vonzó lenne a házi szerver, hogy gyakorlatilag ingyen biztosítaná egy ház fűtését. Egy tanulmány szerint egy tárolószekrénnyi alaplap éves működési költsége 16000 dollár, amennyiben azok adatközpontban kapnak helyet. Ebben benne van a központ megépítésnek a költsége is, A házakba települve megspórolható az építkezés költségének egy része, és ugyanaz a szekrény évente csak 3600 dollárba kerülne (ebben benne van az áram díja is).
A biztonságos tárolás megoldható, hiszen az adatok titkosíthatók, és szenzorok védhetik meg a hardvert a tolvajoktól, valamint a környezeti ártalmaktól (mondjuk egy beázástól). Ugyanakkor a kutatók is belátják, hogy a vállalatok ódzkodnak az adataik idegen helyen történő tárolásától.
Inkább arra van némi esély, hogy a házi szerverek tudományos kutatásokban vegyenek részt. Vannak már kezdeményezések, Zürichben például a műszaki egyetem épületet fűtik a szuperszámítógép által megtermelt hővel.