A központ kutatói részlegükben utasszállító repülőgépeket és átalakított kémrepülőgépeket is felhasználnak: felhasználnak. Igaz, ezekre inkább kísérleti platformként tekintenek, nem feltétlenül a repülési tulajdonságaikat vizsgálják. Ezzel szemben a részleg Frankenstein-modellje, a 853-as számú vadászgép működőképes: az első szériás F-18-ast mára sikerült a felismerhetetlenségig tuningolni.

A 853-assal a NASA azt vizsgálja, hogy a szárny módosításai milyen mértékben befolyásolják a gép repülési teljesítményét. Az Active Aerolastic Wing (AAW) projekt központi gépének szárnya jóformán elvész a szenzorok, felszerelések és kísérleti módosítások alatt. A 853-ast a kilencvenes évek végén, az AAW projekt kezdetén kezdték el felszerelni az újabb és újabb kiegészítőkkel. A gépet a szárnyhajlítási lehetőségek kiváló kísérleti alannyá teszik, és a technikusok gondos karbantartásának köszönhetőn még mindig kifogástalan az állapota.

A 853-as orrában a navigációs rendszeren kívül az Airbone Research Test System (ARTS) nevű rendszer is helyet kapott. Az új szoftverek telepítését és használatát ez nagy mértékben megkönnyíti, ugyanis nem kell minden alkalommal dedikált rendszert telepíteni az újabb kísérletekhez. Az első ránézésre kaotikus kábelezés az avatottakat nem hozza zavarba: a repülési tesztekhez használt eszközöket narancssárga kábellel kötik be.

Az elmúlt évek során a 853-ast temérdek új berendezéssel szerelték fel, ami felveti a kérdést, hogy ez milyen mértékben befolyásolhatja a mérési adatokat. A NASA prominensének nyilatkozata szerint mindez nem jelent problémát. Annak, hogy a kiegészítőket nem távolítják el, prózaibb oka van: ezeket sok esetben könnyebb felszerelni, mint eltávolítani, és mivel több alkalommal is használhatják őket, nem lenne kifizetődő az ezzel járó vesződség.