Kevin Lewis, a Harvard Egyetem kutatója azt vizsgálta, hogy a Facebook felhasználóinak ízlése képes-e hatást gyakorolni a barátaik ízlésére. A kísérlet azt az eredményt hozta, hogy a személyes befolyás szerepe a Facebookon egészen elhanyagolható. A kísérletben részt vevő diákok a közös érdeklődésük révén barátokká válhattak, de azok a barátok, akik már korábban is ismerték egymást, ritkán inspirálták egymást az érdeklődési körükkel.

Lewis négy évig vizsgálta kétszáz, a Facebookot használó főiskolás tevékenységét, figyelembe véve a kulturális igényeiket és a baráti körükre vonatkozó adatokat. Kiderült, hogy akiknek zenében és filmben hasonló az ízlésük, de nem ugyanazokat a könyveket szeretik, jóval kisebb eséllyel fognak összebarátkozni.

A könnyed, klasszikus rockzenét, illetve a jazzt és klasszikus zenét hallgatók között viszont könnyebben szövődtek barátságok. A filmek terén a legnagyobb kohéziós ereje a szatirikus hangvételű fekete komédiáknak, a romantikus komédiáknak és a durva horrorfilmeknek volt.

A vizsgált közegben külön mintát képviseltek a hipsterek is. A kutatás ugyanis kimutatta, hogy az indie és alternatív zenének sokkal kevésbé van önkifejező szerepe, mint más zenei stílusoknak. Lewis úgy véli, hogy az indie/alter vonal kedvelői nem egyszerűen a zenei stílust szeretik; számukra az is fontos, hogy mindenki másnál előbb szeressék őket. A diákok számára ez sokszor nem több egyszerű különcködésnél. Ha az ízlésük már nem különbözteti meg őket másoktól, könnyen hátat fordítanak az addig favorizált bandáknak is.