A Raspberry Pi nem teljes értékű pc, hanem a személyi számítógépek egyik őspéldányának tartott Apple I-hez hasonlóan csupán a legfontosabb chipeket és csatlakozókat tartalmazó alaplap. Az első széria csupaszon, ház nélkül lesz megvásárolható, házat csak később terveznek árulni hozzá. Ahhoz, hogy a jelenlegi árfolyamon nagyjából 6100 és 8500 forintba kerülő lapokat használni lehessen, kell még legalább egy billentyűzet és egy SD memóriakártya, hiszen beépített merevlemez híján ez tölti be a háttértár szerepét.

Monitorra nincs feltétlenül szükség, mert az ARM-rendszerchipre épülő gépet akár analóg televízióhoz is lehet csatlakoztatni. A különbség a két, A és B modellnek nevezett kiépítés között az, hogy az olcsóbb csak egy USB-portot és 128 MB memóriát tartalmaz, míg a drágább modellen két USB, 256 MB memória és vezetékes hálózati vezérlő is található. Az alapítvány szerint a hardver teljesítménye otthoni célra kielégítő, még blu-ray filmeket is le tud játszani.

Az extrém olcsó pécéhez egyelőre három Linuxot ajánlanak, a Debiant, a Fedorát és az ArchLinuxot. A szűkös memóriakapacitás miatt az alapítvány nem foglalkozik az Android- vagy Windows 8-kompatibilitás megteremtésével, bár nem zárják ki, hogy némi barkácsolással ezeket a platformokat is el lehet majd indítani a hardveren.
Az olcsó számítógép kifejlesztését egyébként az a tapasztalat motiválta, hogy az újabb generációk már nem foglalkoznak hobbiprogramozással, és jobb esetben is csak felhasználói számítógépes ismeretekkel jelentkeznek a felsőoktatásba. A 2009-ben alapított szervezet azzal a céllal látott munkához, hogy újra divatba hozza a Commodore- és Spectrum-korszakra jellemző otthoni programozgatást, de közben kiderült: a minigép iránt számos egyéb területről van érdeklődés.

Az alapítvány szerette volna a gyártást is az Egyesült Királyságban tartani, de erre a vámszabályozás és a költségek alacsonyan tartása miatt nem volt mód, hiába keresték hónapokon át a lehetőségeket.