Magyarország a többi uniós tagállammal együtt január 26-án aláírta a hamisított termékek árusítását tiltó egyezményt. A Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodással (Anti-Counterfeiting Trade Agreement - ACTA) kapcsolatos első tárgyalások 2007-ben kezdődtek, azóta pedig Ausztrália, Kanada, Japán, Dél-Korea, Marokkó, Új-Zéland, Szingapúr és az Egyesült Államok is csatlakozott a kezdeményezéshez. A fenti országok tavaly októberben írták alá a megállapodást; a Tokióban megrendezett csütörtöki konferencián további 22 uniós tagország csatlakozott hozzájuk.

Az ACTA a hamisított termékek és kalózmásolatok kereskedelmének visszaszorítását tűzte ki célul, ami a megállapodást aláíró országok nemzetközi együttműködését is lehetővé teszi. Az Európai Unión belül a jogharmonizáció csak azokat az országokat kényszeríti törvénymódosításra, ahol a szerzőijog-védelem nem egyeztethető össze az Uniós Joggal. A Hamisítás Elleni Nemzetközi Testület közelményéből kiderül, hogy a szerződés kedvező hatásai nem közvetlenül az Európai Unióban érződnek majd, hanem a magyar jogosultak külföldi jogvédelmében, valamint a fogyasztóvédelemben lesz érzékelhető hatása.

A megállapodást az érvénybe léptetése előtt az Európai Parlamentnek jóvá kell hagynia. Magyarországon csak azután vezetik be, hogy ezt törvénybe foglalták. A HENT kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy erre valószínűleg még 2012 első félévében sor kerül, de az uniós jogharmonizációnak köszönhetően Magyarországon sem a polgári, sem a büntetőjogi szabályozás módosítása nem szükséges a bevezetéséhez. A felhasználók internethasználati és tartalomfogyasztási szokásait tehát az új megállapodás nem befolyásolja.