Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet médiaszabadság-felelőse aggodalmát jelezte az Európai Parlament elnökének a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás (Anti-Counterfeiting Agreement - ACTA) miatt, mert egyes rendelkezései csorbíthatják a szólásszabadságot.

Martin Schulznak küldött keddi levelében Dunja Mijatovic azt kérte, hogy a parlament foglalkozzék a következő ülésein a kérdéssel, mert az ACTA „hatással lehet a szólásszabadságra és az információ szabad áramlására".

„Hasznos lenne egy összetett vizsgálat a megállapodás hatásairól az alapvető jogokra, így a szólásszabadságra és a magánélethez való jogra az Európai Unióban és azon kívül" – írta Mijatovic, aki nyugtalanítónak nevezte azt a lehetőséget, hogy az ACTA alapján az internetszolgáltatók adatokat hozhatnak nyilvánosságra a szerzői jogok vélt megsértőinek magánéletével kapcsolatban, és ezt bírói döntés és fellebbezési lehetőség nélkül tehetik meg.

Szombaton az európai országokban tüntetéseket szerveztek a megállapodás ellen, Németország, Lengyelország és Bulgária pedig felfüggesztette a dokumentum törvénybe iktatási folyamatát.

A megállapodást tavaly írták alá Japánban az EU tagországai, valamint 10 másik állam – közöttük az Egyesült Államok, Japán, Szingapúr – képviselői azzal a szándékkal, hogy erősítsék a szellemi tulajdon védelmének nemzetközi szabályozását, és akadályozzák a termékek, például gyógyszerek és más árucikkek hamisítását, illetve az illegális letöltéseket.