Fokozott veszélyt jelent, hogy az internetre kapcsolódó eszközeink a világ bármely részéről elérhetők, és az új operációs rendszerek beépített szoftverboltjai még a bankszámlánkhoz is közvetlen kapcsolattal rendelkeznek. A gyártók többsége ezért épített a rendszerébe egy gyilkos távkapcsolóval, amivel gyorsan kilőhetők a kártékony programok.

Az okostelefonokon és a táblagépeken elterjedt ez a módszer, az Amazon e-könyv-olvasójától az Androidon át a Windows Phone rendszerig mindenben megtalálható a gyártónak szinte korlátlan hatalmat adó távkapcsoló. Az új eszközök esetében könnyen elfogadjuk, hogy a megszokottól eltérően működnek, ám nemsokára a jó öreg asztali számítógépek is megkapják ezt a funkciót. Az év vége felé megjelenő Windows 8 operációs rendszerrel több millió pc-re kerül gyilkos kapcsoló.

Ingoványos terepre vezet a gyilkos kapcsoló bevezetése, mert a Microsoftot nem úgy ismertük meg, mint aki kényesen ügyel a felhasználók biztonságára. Lehet, hogy ez csak egy rossz beidegződés, de mégis, mi történne, ha rosszindulatú hekkerek szereznének hozzáférést a távkapcsoló funkcióihoz? Láttunk már példát arra, hogy trójaival ejtették túszul a felhasználó fájljait, és akár személyes adatok után kémkedő kódot is ültethetnek az egyébként ártalmatlan programokba.

Tegyük fel, hogy a rendszer maximálisan biztonságos, de a Microsoftnak ebben az esetben is részletesen el kell magyaráznia, hogy milyen esetekben nyúl a kapcsolóhoz, és a beavatkozás során mi történik a törölt szoftver által létrehozott adatokkal. Elvégre a kártékonynak ítélt szoftvernek is lehetnek hasznos funkciói.

A Microsoft kapcsolója egyébként csak a Windows 8 szoftverboltjából letöltött alkalmazásoknál működik, tehát külső meghajtóról, dvd-ről vagy webről telepített programokhoz a Microsoftnak továbbra sem lesz hozzáférése.

Alapvetően jó a gyilkos kapcsoló célja, mert az is bebizonyosodott, hogy nem lehet teljesen a felhasználóra bízni a számítógép védelmét. Pillanatok alatt kilőhetők a fertőző programok, mielőtt világszerte járványt okoznának. A Google már élt ezzel a lehetőséggel, amikor kiderült, hogy egy fejlesztő több tucat kártékony appot töltött fel az Android Marketre, és azok egyre jobban terjedtek.

Ugyanakkor voltak már problémás esetek is, mint amikor az Amazon 2009-ben letöltölte a felhasználók Kindle könyvolvasóiról George Orwell könyveit. A kiadó nem rendelkezett az e-könyv terjesztéséhez szükséges jogokkal. Sokan kiakadtak a váratlan akció miatt, mert a megvásárolt könyvekhez készített elektronikus jegyzetek is elvesztek. Később Jeff Bezos, az Amazon vezérigazgatója is elismerte, hogy ostoba lépés volt.

Megnyugtató lenne, ha a fejlesztőcégek nem a senki által nem olvasott felhasználói szerződésben tisztáznák a gyilkos távirányító használatával kapcsolatos tudnivalókat, és nyíltan ígéretet tennének arra is, hogy politikai nyomás hatására nem nyúlnak ehhez a drasztikus eszközhöz.